A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-25 / 43. szám
MINERVA Településeink, ipari és mezőgazdasági üzemeink nagy része évek óta óriási mennyiségű szennyvízzel terheli környezetünket. Ennek eredményeként felszíni vizeink alkalmatlanokká váltak emberi fogyasztásra, de riasztó a helyzet a felszín alatti vizek esetében is. A korábbi látszatintézkedések után az idén elfogadott új környezetvédelmi törvények várhatóan végre kivétel nélkül az összes szennyezőt rákényszerítik az előírások betartására. Az elkövetkezendő időszakban tehát előreláthatóan a tisztítóberendezések nagy ütemű építésének leszünk tanúi. Persze víztisztító is többféle akad. A korábban általánosan elterjedtek hátránya a nagy helyigény, az alacsony hatásfok és a kellemetlen rothasztómedencék. A lassan kialakuló piád viszonyok között ezért természetes, hogy több újszerű, tájainkon ez idáig ismeretlen technológia is megjelent. Ezek közé tartozik a pozsonyi M-way system Kft. által kínált, és a nyilvánosság számára elsőként a nyitrai Agrokomplexen bemutatott ügyes kis berendezés, amely több tekintetben kitűnt társai közül. Először is a szennyeződések kivonása fizikai-kémiai reakdókon alapul, így hatásfoka messze felülmúlja a szűrőket alkalmazó berendezésekét. Előnye kis helyigénye is, egy olyan teljesítményű berendezés, amely korábban majd egy hektárnyi területet igényelt, ma akár egy csarnok sarkában is elfér. Az ötlet Récsei Gábor budapesti feltalálótól származik, vele társult Morvay László pozsonyi és Papp Ernő komáromi vállalkozó. A berendezésben meglepően sok felhasználási lehetőség rejlik. Alkalmazható olyan egymástól távol álló területeken, mint például uszodák vizének fertőtlenítése, ipari üzemeken belüli technológiai vizek tisztítása, vagy a mezőgazdaságban hígtrágya kezelése. A kezdeményezésben rejlő esélyt a Szlovák Mezőgazdasági Minisztérium is értékelte, így a tőlük kapott kedvezményes kölcsön nagyban elősegítette a vállalkozás megindulását. -tl-ÉTELEINK ELEKTROMÁGNESESSÉGE Valamennyi élelemnek van elektromágneses polaritása. Ezek kutatásával foglalkozik az argentin fizikus, Livio Vínardi. Az ételek elektromágnesessóge lehet pozitív, negatív vagy semleges. Az elektromágneses sugárzás ugyanakkor módosíthatja a táplálkozásunkra szolgáló anyagok gyenge energiamezejét. A zsákban vagy dobozban tartott ételek elvesztik elektromos töltésüket, azért semlegesnek tekinthetők. Minél frissebb az étel, annál erősebb az elektromágneses töltése. A növényi eredetűek közül pozitívak azok, amelyekben a magok a termésen belül találhatók (olajbogyó, paradicsom, dtrom, narancs, bab). Semlegesek, amelyben a magok a héjban vannak (rizs, búza, szója, mogyoró) és végül negatívak: a gumósok és a zöldségek (fokhagyma, spenót, hagyma, burgonya, saláta, spárga, zeller, káposzta). Az állati eredetű élelmiszerek közül pozitívak a tej és tejtermékek (sajt, joghurt), semlegesek a tojások, és negatívak a marhahús, a sertéshús, a tyúkhús, a tenger "gyümölcsei", a hal és vadhús. Étkezéskor kombinálhatjuk a pozitív vagy a negativ töltósűeket a semlegesekkel, de soha ne fogyasszunk együtt ellentétes polaritású ételeket! — tanácsolja az argentin kutató. A Ml SZERVEZETÜNK IS TERMEL SZÍVGYÓGYSZERT A régi kínaiak, majd a XVII. századtól európai orvosok is a teknősök véréből kivont glikozidokkal gyógyítottak szívbetegeket. Majd miután felfedezték a gyűszűvirág (Digitalis) levelében az azonos névre elkeresztelt glikozidot, a digitáliszt és a hozzá hasonló összetételű sztrofantint, e növényi eredetű szívgyógyszerek háttérbe szorították az állati eredetűeket. Az Egyesült Államokban J. M. Hamlyn már néhány évvel ezelőtt patkányok, szarvasmarhák és az ember véréből a dígitáliszra emlékeztető anyagot különített el. Majd a tömegspektrométeres, biológiai és immunológiai vizsgálat kimutatta, hogy ez az anyag azonos a fentebb említett sztrofantinnal. Más szóval: Az emberi szervezet is termeli ezt az eddig csak növényi anyagként ismert vegyületet. Abból, hogy az emlősállatok mellékveséjében a sztrofantin ötszázszorta töményebb, mint a vérben, a kutatók arra következtetnek, hogy abban termelődik. Azt is kimutatták, hogy a gyönge szívű emberek szervezetében a sztrofantin kisebb töménységben fordul elő, mint az egészségesekében. (A glikozidok azáltal serkentik a szívizmok összehúzódását, hogy a sejtjeik kálium- és nátriumháztartására hatnak.) (Élet és Tudomány) A HÉT 21
