A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-18 / 42. szám
AZ APPONYI VAR Ha Nyitráról Tapolcsány felé utazunk és Nyitradarázs után a vele párhuzamosan haladó mellékutat választjuk, akkor néhány kilométer után elhaladunk az apponyi vár romjai mellett. A vár a Tri becs-hagy ség egyik nyúlványára épült, Nagyapponytól délre, 333 méter magasságban emelkedik a táj fölé. A várat mint királyi birtokot már 1300-ban említik. Zsigmond király többször is megszállt a várban, de szenvedélyes vadász lévén, minden alkalommal vadászgatott a vadban bővelkedő erdőségekben és sík mezőkön. A huszita harcok idejében a vár kiégett (1430), de megmentették, újraépítették, és Appony híres vára a török időkben már a lakosság menedékhelye, mentsvára lett. Később a vár az Apponyi család birtokába került, és hosszú időn át uralták, de 1612-ben családi, testvéri perpatvar következtében a gondatlanság miatt romosodni kezdett, mígnem 1645-ben a várat utolsó lakója is elhagyta. A hajdani Apponyi-kastély reneszánsz eredetű, de barokk és romantikus stílusban restaurálták, átépítették. A kastélyban találjuk a híres, Apponyi Antal által Becsben alapított, majd Nagyapponyba átköltöztetett könyvtárat, amelynek kötetei 26 ezerre rúgnak. Az újraalapított könyvtárban már megtaláljuk a gróf Zay-család könyveit is. Az egyesített értékes könyvtárat a Matica Slovenská gondozza. A kastély gazdag festmények és műkincsek tárháza is. Befejezésül még elmondhatjuk, hogy gróf Apponyi Lajos mintaszerű leánynevelő-intézetet és iskolát tartott fenn, de azt is megemlíthetjük, hogy 12 ágyas kórházat is alapított, amelyben évente legalább száz beteg kapott ápolást. MOTESÍKY ÁRPÁD a v 'X /oVco