A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-12 / 28. szám
SIKER Amerikában így csinálják... Az elkövetkezendő időszak kétségtelenül a gyökeres változások évei lesznek. Nem titok: akad majd olyan polgár, aki meggazdagodik, míg mások elszegényednek; egyesek alighanem elvesztik a talajt a lábuk alól, de feltehetően nem kevés a száma azoknak, akik reménykedve néznek a jövő elébe. A múlt szokásai, beidegződései az emberben még elevenen élnek. Napjainkban lehetőség nyílik valamennyiünk számára igazi önmagunkra lelni. Ez az útkeresés kezdetének legmegbízhatóbb formája. Kitárulnak előttünk az eddig lezárt kapuk, például már törvényes keretek között vállalkozhat bárki, aki ebben látja jövőjének és megélhetésének zálogát. Persze kudarcba fulladhat mindennemű kezdeményezés, ha nincs eredeti ötlet, ha valaki nem tudja, mire képes. Dióhéjban néhány megszívlelendő gondolat a sikerről, a népszerűségről és a meggazdagodásról — amerikai módra. Ezeket D. Carnegie és M. R. Kopmeyer kötete alapján gyűjtöttem egybe, remélem, hasznát veszi a Kedves Olvasó! Az emberről általában Ha emberekkel kerülünk kapcsolatba, soha ne feledjük el, nem logikus lényekkel van dolgunk. Érzelmi lények vagyunk, akikben hemzsegnek az előítéletek, akiket büszkeség és hiúság kormányoz. Jellemre és önuralomra van szüksége, aki szeretne elérni valamit. Ahelyett, hogy alaptalanul elítéljük az embereket, próbáljuk megérteni őket. Mindenki szeretne irányítani, változtatni, tökéletesíteni, de sokan elfelejtik: mindezt önmagunkkal kell kezdenünk — és nem másoktól számonkérni! Az átlagember rejtett szellemi képességeinek csak elenyésző százalékát fejleszti ki. Erről William James, a Harvard Egyetem neves tanára így nyilatkozott 1933-ban: "Ahhoz képest, amik lehetnénk, csak félemberek vagyunk, lelki és szellemi képességeinknek csupán egy töredék részét hasznosítjuk. Az ember általában jóval saját lehetőségei alatt teljesít, nagyon sok különböző képességgel rendelkezik, de használatukat rendre elmulasztja." A nevelés nagy célja nem a tudás, hanem a cselekvés: a tanultakat tudni kell hasznosítani. A hasznosítás módját mint hétköznapi cselekvést az iskolákban nem tanítják, ezért önmagunkra vagyunk utalva. A sikerrecept Az érvényesüléshez és a megbecsüléshez — vagyis a sikerhez — egyenes út szükséges. Ha a sikernek egyáltalán van titka, az abban a képességben rejlik, hogy észrevegyük a másik ember szempontját, és a dolgokat egyszerre nézzük az ó oldaláról. "Azok, akiket embertársaik nem érdekelnek, a legnagyobb nehézségekkel küzdenek az életben, s a legnagyobb akadályt jelentik mások számára. Minden emberi balsiker tőlük származik." (Alfred Adler) A megszerezhető képességek közül Thomas Huxley törvénye foglalja össze a leglényegesebbeket: 1. Tegyük meg, amit meg kell tennünk! 2. Tegyük meg a maga idejében! 3. Tegyük meg, ha tetszik, ha nemi Amennyiben ezt a törvényt nem alkalmazzuk, egy életen át döntésképtelenségre, kapkodásra és sikertelenségre ítéljük magunkat. Ez az egyszerű szakítópróba, mely megmutatja, megvan-e bennünk a kellő alapképesség ahhoz, hogy sikeresek legyünk, mind az üzleti, mind magánéletünkben. Ez a törvény kikerülhetetlen szabály, sohasem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha ezt az elvet életstílusunkká tudjuktenni, egész életünkben megbízható társunk lesz a siker, ráadásul elmarad az állandó önpusztító harc önmagunk lustasága ellen, a mérlegelésre pazarolt időt a cselekvésre fordíthatjuk! A népszerűség hat módja Dale Carnegie 1936-ban összefoglalta a mindenki számára ajánlatos — és máig érvényes — módozatokat, íme: 1. Mutass őszinte érdeklődést mások iránt! 2. Mosolyogj! 3. Jegyezd meg, hogy minden ember számára az anyanyelv legódesebb és legfontosabb szava: a saját neve! 4. Hallgass figyelmesen, és bátoríts másokat, hogy önmagukról beszéljenek! 5. Beszélj olyan dolgokról, amelyek a másikat érdeklik! 6. Őszintén éreztesd a másikkal, hogy kettőtök közül ő a fontosabb! A meggazdagodás útja Minden üzleti vállakózás folyamatos fejlődésének alapja a fejlesztési ötletek állandó kidolgozása és alkalmazása. Nyugaton vallják: nincs olyan, amit ne lehetne továbbfejleszteni, megváltoztatni. Nálunk ez valahogy így hangzik: minek újítani, amikor a bevált régi is megfelel... Egy történet jut eszembe: A Szovjetunió és Japán egyidőben küldött ki üzletkötőket valamenyik fejlődő országba, hogy mérjék fel a cipőipar exportlehetőségeit. A szovjet üzletkötő, miután látta a helyzetet, összecsomagolt és hazatelefonált: "Itt mindenki mezítláb jár, nincs értelme cipőt eladni." A japán táviratot adott fel cégének: "Itt mindenki mezítláb jár, küldjétek azonnal ezer pár cipőt!" Az ember által előállítható termékek 10 A HÉT
