A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-09-27 / 39. szám

MHmnmHmMI ■t SZABADIDŐ fényképeztetem, majd a maga nevé­vel együtt egy zárt borítékba teszem, amit letétben hagyok egy kísérőlevél­lel együtt, ha meghalnék, bontsák fel, s mégha halálom természetesnek is tűnne, adják át a rendőrségnek. Smith mérgesen, lesújtva nézett rám. —Ezt nem teheti meg — mond­ta. — Úgy eltűnők a maga életéből, hogy meg se pillant soha. Megráztam a fejem. — Nézze, bizto­sítani akarom az életem. Egy pillanatra elgondolkozott, pisz­tolyát zsebre tette, majd gombolgatni kezdte a kabátját. — Tényleg el kell tűnnöm, még a környékről is. Mert a maga felesége mást is felbérelhet, hogy ölje meg magát, s a gyilkosságot rám fogják, s valóban a villamosz­­székben végzem. — Valószínűleg. De természetesen csak akkor, ha módjában lesz valaki mást felbérelni. Hangsúlyozom, hogy­ha módjában lesz... — Arra van egy tucat ember... — mondta, de nem fejezte be a gondola­tot. Megértette mire céloztam. Amint a betolakodó távozott, átöltöz­tem és személykocsival elmentem a klubba. Útközben megálltam egy ma­gándetektív irodájában, és ujjlenyo­matokat vetettem a whiskys pohárról. Természetesen nem arról, melyet a páncélszekrénybe zártam, mert azon az ón ujjlenyomataim voltak. Smith pohara viszont egész társalgásunk alatt ott állt az asztalon. Fordította: György Elek Virágzó autómaffia A múlt óv kezdetén a prágai rendőrök keserűen vették tudomásul, hogy hirtelen megnőtt az autólopások száma. Egyre több Audi, Mercedes, Volvo és Volkswa­gen típusú gépkocsi tűnt el. Szinte napon­ta megesett, hogy Prága központjában "a föld nyelt el" öt-tíz luxusjárművet, melyek értéke jóval meghaladta a félmillió koro­nát. A (volt) tulajdonosok értetlenül csóvál­­gatták a fejüket — hiszen feltörni egy Mercedest vagy egy Audit, bestartolni és eltűnni vele, sokkal nehezebb, mint egy Škodát. Ráadásul az autók főleg a Vencel térről és a nevesebb szállodák kivilágított parkolóiból tűntek el. A külföldi sajtó is beszámolt a titokzatos autólopásokról, s ez arra késztette a prágai rendőrséget, hogy az egynapos biztonsági akciójuk során ne csak a kitippelt gépkocsik adata­it, hanem a motor- és a karosszériaszámot is ellenőrizzék... Sajnos nem jártak siker­rel. A rejtélyt csak pár hónappal ezelőtt derítették fel, amikor is olyan adatok kerül­tek a napvilágra, melyek azt bizonyították, hogy a szálak egészen a határon túlra vezetnek. A rendőrség Prágában tetten ért egy lengyel állampolgárt, aki — mint rövidesen kiderült — nemzetközi autólopásra és -csempészésre specializálódott banda tagja. Eleinte tagadott, aztán a rászabható nyolc évig terjedő börtönbüntetés hatásá­ra vallani kezdett. Természetesen csak azzal a feltétellel volt hajlandó "köpni", ha egy szavát sem veszik jegyzőkönyvbe. "Biztosan megölnének" — hajtogatta, és hogy nem alaptalanul fél, alátámasztotta az a hír is, hogy amikor a varsói bűnügyi szervek elkapták a banda két tagját, az egyik ellen "ismeretlen tettesek" pár órával elfogatása után gyilkosságot kíséreltek meg. A másiknak pedig betörtek a villájá­ba, és géppisztolyaikkal az egész beren­dezést tönkretették, úgyhogy az illető azó­ta meg se mukkan. A Prágában elfogott lengyel bandatag vallomása viszont hely­rerakta az utolsó mozaikkockákat, segítve ezzel a német bűnügyi szakértőket, hiszen ők is évek óta nyomoznak az "autóügy­ben", mivel a pórul jártak többsége német állampolgár. Senki nem tudja pontosan, milyen ré­gen dolgozik ez a német—lengyel autó­maffia. Az viszont bizonyos, hogy nem dilettánsok csoportjáról van szó, hanem olyan tökéletesen szervezett bandáról, amely behálózza fél Európát, és olyan technikai felszereléssel bír, amilyenről a mi rendőrségünk csak álmodozhat. A rendőrök sokáig nem értették, hová tűnnek az utók. Az világos volt, hogy a mi területűnkről átcsempészik őket külföldre, de senki nem értette hogyan. Hiszen a határon minden papír rendben volt, egye­zett... Csak nemrégen derült ki, hogy a banda Lengyelországban hamisítja a rendszámtáblákat és a forgalmi engedé­lyeket. A csempészeknek a határátlépés előtt elég volt kicserélni a rendszámtáblát és kitölteni a megfelelő adatokat, a vámő­rök nem tudták megállapítani, hogy lopott kocsiról van szó. Ezzel a módszerrel több ezer gépkocsit vittek ki hazánkból Len­gyelországba. A gdanski rendőrség úgy tippeli, hogy Lengyelországban ma több mint 40 000 lopott személygépkocsi talál­ható. Azt, hogy miképpen mennek végbe az autólopások, a "prágai eset’ derítette fel. Az elfogott lengyel állampolgárnál a rend­őrök a csavarhúzóhoz hasonló szerszá­mot találtak. A szakemberek csak alapos vizsgálat után jöttek rá, hogy a szerszám speciális, hihetetlenül kemény acélból ké­szült. Ez a szerszám egy franciakulcs segítségével bármelyik zárat másodper­cek alatt nyitja, illetve szinte "letépi", úgy­hogy a zár minden ellenállás nélkül forgat­ható. Németország területén a banda még szervezettebben működik. A nagyvárosok utcáit állandóan járják az "őrszemek", és keresik a megfelelő gépkocsikat. Persze csak a legújabb típusok érdeklik őket. Az adatokat (autótípus, szín, cím, ahol az autó általában parkol) bediktálják a köz­pontba, ahol mindent számítógépekkel dolgoznak fel. Ha például a vásárló öt Mercedest akar, elég megkérdezni a szá­mítógépet, hogy az autót a tolvajok hol találják meg a legnagyobb valószínűség­gel. Az "áru" aztán még aznap elhagyja Németország területét...-te-A HÉT 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom