A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-09-13 / 37. szám
ÉLŐ MÜLT Levelet hozott a posta. Pontosabban: futár hozta. Ugyanis ahonnan érkezett, ott még nem bíznak abban, hogy a postán szállított küldemény minden esetben meg is érkezik a címzetthez. Még akkor sem bíznak benne, ha a levél semmi titkosat, semmi szenzációs leleplezést nem tartalmaz. A boríték az alábbi írást rejtette. CsaHóHözieh Erdélyben (A felsőszel if alvi Szeli család barcasági működése) Erdély több protestáns felekezet hazája. Az Erdélyi Fejedelemség korában a katolikusnak maradt székelység kivételével a magyarság unitárius és református lett, a szepesi szászokkal rokon erdélyi német nyelvű szászok evangélikusok maradtak. Az erdélyi szász városok, tehát Nagyszeben, Beszterce és főleg Brassó birtokában magyar falvak is voltak. A kálvinista fejedelmek védelme alatt a barcasági, köhalomszóki magyar egyházakban az evangélikus szász vezetés megtűrte a református születésű és nevelésű magyar papokat és iskolamestereket. Apáczai Csere János legjobb példája annak, hogy a szász Brassó magyar jobbágyfalujában született és iskolázott tehetséges fiatal természetszerűleg az erdélyi kálvinista művelődés vezéregyénisége lett. Apafi Mihály fejedelemsége alatt, de különösen a Habsburg uralom berendezkedésével a szászok, s főleg a berethalmi evangélikus szuperintendens, megkezdték a kálvinista befolyás kiiktatását. Ezt annál inkább is megtehették, mert az erdélyi alkotmány értelmében saját területén minden rendi "natio" szabadon cselekedett. Az erdélyi Szászföld, s ezen belül a barcasági magyar falvak egyházilag az evangélikus püspökséghez tartoztak. A régi történetírás a brassói tanács evangélikus térítését németesítésnek tartotta, s ezért keményen elítélte. A szász vezetést nem az zavarta, hogy a magyar templomokban magyarul prédikálnak, hanem az, hogy ezt kálvinista szellemben teszik. A barcasági magyar értelmiség azonban a 17. században református neveltetósú volt, hiszen magyar evangélikus kollégiumok nem is voltak. A 17. század második felében, az evangélikus fennhatóság alatt lévő egyházakban mind gyakrabban tűnnek fel a dunántúli és felvidéki (itt részben szlovák nemzetiségű) evangélikus értelmiségiek. A barcasági önálló magyar evangélikus értelmiség kialakulásában döntő jelentőségű volt a felsőszelifalvi Szeli család tevékenysége. A család legnevezetesebb tagja volt Szeli József evangélikus lelkész, aki többek között az eddig kiadatlan brassói magyar evangélikus anyakönyv szerzője. Az 1735-ban elkezdett "A brassói magyar eklésiában esett különbféle dolgoknak világos tüköre"-ben Szeli József ekképpen írja le ősei Erdélybe származását: "Az utolsó kálvinista szellemű brassói prédikátorról ezt írja Krizbai Tamás, ki Hosszúfaluból hivattatván, Brassóból számkivetésre küldetett (pulsus exilium) 1668. Utána ez áll: Szeli György ki Magyarországon az Tsalo Duna közben Felső Szelifalváról való nemes ember gyereke lévén 1658-ban kassai diákságban Erdélybe experientáért béjött, Brassóban oskola magyar mesterségre marasztván az brassai nemes Tanácstól (1665) nem sok időre Csernátfalusi papságra vitetik (1668), onnan Brassóba papságra, végre Apátzára, s úgy hal meg apátzai papságában, midőn Izsák nevű fiának Csernátfaluba leánynózni menne és ugyan Csernátfaluban temettetett. Maradtak ezen Szeli Györgynek négy fiai az István pap leányától: Izsák, ki brassai magyar mesterségből csernátfalusi papságra, onnan Apátzára hivattatott; s ugyanott meg is holt, egy Izsák nevű fia maradván, ki ide alább brassai s apátzai papságra ment. György, ki brassai mestersége után apátzai mesterségre, onnan tatrangi papságra, innen is Hosszúfaluba, végre Halmágyra vitetett, maradván két fiai, György az fogarasi ötves és Josef mostani brassai prédikátor (ezen anyakönyvi bejegyzések szerzője). A felsőszeli jobbágyok és zsellérek névsora 1691-ből ty, .‘ItV. lit. ^ f.r ŕ dytí • —J tt**l,r Sót ty ty‘-5\MtU U ty; S,:„- ň— /•' ty“ l.t hUU ty“ S-v frn H ‘ir S-J. -—- Z, Mf. vau.. £3-Vp,L-vM-fa» M " s* ***~i fa tyfa£oL‘t f*( ‘ui ty-il^. i —... ť ^.-.r )7,., ■ít-'fty. Stl ft*~t,/u tyty^h.U.Aity- J. 4tS~,ty>ty-t}t.jt, tyjXy j-r "‘ft*. (ítytyty tyty-Jj-UU AUt t-'tyty-,r,hJV-rA r,CL"-----! “ S’tUty ty- .Í-/-V i-ty* fa*“ *• 1 Jtl'—X Atbtl rftyt ‘fi ‘‘'X' , njtrt 10 A HÉT Josef, ki az brassai magyar mesterségből hivaték hosszúfalusi papságra s innem Apátzára, azhol meg is holt, maradván egy kis Josef nevű fiatskája. Benjamin, ki sekularis ember lóvén, most krizbai biró, ennek fia Ádám és Benjámin." Id. Szeli György papsága még a kálvinista Apafi Mihály fejedelemségére esett, s ezért luteránus hitelvei miatt még az evangélikus vezetésű Brassóból is távoznia kellett. Fiai és a luteránus nevelésű csángómagyar értelmiség kialakulása azonban győzelemre vitték az "evangelica" vallást. 1675-ben azonban még más volt a helyzet. Ismét ifj. Szeli József anyakönyvi feljegyzéseiből idézünk: "Anno 1675 vocatus (brassai papságra hivattatott) Gothárd Jakab ki Apátzárói hivattatván be, Brassóban megholt (1682). Ezen változást okozta az öreg Szeli Györgynek az kálvinisták ellen az igazságban való keménysége, kit az bolonyai (Bolonya Brassó magyar külvárosa — B. P.) kálvinisták az fejedelem előtt elvádolván, az fejedelem előtt kellett prédikálni és igy az orthodoxia (igaz hit) miatt Brassóból Apátzára vitetvén, annak alkalmatossága szerint kótelenített az apátzai pap Gothárd Jakab Brassóba jőni." Miután kialakult és megerősödött a barcasági és kőhalomszóki magyar evangélikus hit, az itteni, németül is jól beszóló luteránus lelkészek megbízható partnerei és sok esetben barátai lettek a háromszóki református papságnak. Ennek többek között szép bizonyítóka a már említett ifj. Szeli József, aki szászzsomberi papsága alatt tudományos levelezést folytatott a tudós Benkő Józseffel, a középajtai református lelkésszel. Érdemes volna a csallóközi Felsőszelifalván utánanézni annak a Szeii Györgynek, aki 1660 körül Erdélybe jött, és itt egy népes evangélikus magyar értelmiségi családnak lett az ősapja. Dr. BINDER Pál Az írás utolsó sora ültetett kocsiba, s vitt el a "csallóközi Felsőszelifalvára", a jelenlegi mátyusföldi Felsószelibe (Horné Saliby). A helyi önkormányzat elnöke a falu történetét alaposan ismerő, szabadidejében a levéltárakat bújó — böngésző Danajka Lajoshoz irányított. (folytatjuk) (görföl)
