A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-09-06 / 36. szám
Miami új életet kezdett SZABADIDŐ Florida fővárosát nemrégiben még a bűn városaként tartották számon. Mára azonban már sok minden megváltozott Miamiben. A statisztikák szerint az amerikai szövetségi államok közül Florida terjeszkedik a leggyorsabban. Naponta mintegy 850 új lakó talál itt otthonra. Nem csoda, hiszen New Yorkot követően Miami a legnagyobb nemzetközi bankcentrumma és a Latin-Amerikával folyó kereskedelmi kapcsolatok fővárosává fejlődött, miközben forró égövi varázsát is megtartotta. Egymillió nyolcszázezer lakosának 45 százaléka spanyol eredetű, 35 százaléka egyéb eredetű fehér, 20 százaléka pedig fekete. Ez a tarka közösség a harmincas és negyvenes évek csillogása után ma másodvirágzását éli. Érzékelhető módon ezt szimbolizálja a tarka színekben tobzódó, geometrikus stílusban épült szecessziós negyed restaurálása is. Valódi csoda történt itt rövid idő alatt. Hajdanán Miami egyik negyede — a South Beach — teljes egészében a Haitiből bevándorlók és a Castro Kubájából elmenekültek gettója volt, ahová senki sem merte betenni a lábát, hacsak nem drogot akart beszerezni. Mindezek ellenére az elmúlt négy év során sikerült ezt »városrészt olyannyira megrendszabályozni, hogy ma már itt található Amerika egyik legnagyobb turisztikai attrakciója, ahol csak úgy nyüzsögnek a milliomosok, a filmsztárok és persze az egész világból érkező vendégek. South Beach nyolcszáz épületének kétharmadát a harmincas évek két zseniális építészének — Murray Dixon és Hemy Hohauser — stílusában alakították át, akik a szecessziót importálták Miamibe. A palotákat, szállodákat, vendéglőket, éjszakai lokálokat pedig újra a trópusok friss, üde színeiben építik. Jól megfér itt egymás mellett a citromfazöld, a kanárisárga, a flamingóvörös és a Karib-tengert idéző türkiz. Az élénkséget és vidámságot a hatalmas falfestmények is hangsúlyozzák, amelyek többsége játékos delfineket, karcsú, zöldelio pálmákat és pazar tengericsikókat ábrázol. 1926-ban egy hatalmas forgószél teljesen tönkretette Miami déli részének épületeit. Egy New York-i építészekből álló csoport Murray Dixon vezetésével elhatározta, hogy az újjáépítést az Amerikában akkor uralkodó szecessziós stílusban végzi el. A negyed hamarosan a napfényt és a tengert kedvelő amerikai milliomosok zarándokhelye lett. A szállodák ugyanis úgy nőttek ki a földből, mint eső után a gomba. Csakhogy ezekről az épületekről negyven even át senki sem gondoskodott. A szállodák fokozatosan leromlottak, a gazdag öregurak meg Floridának abba a részebe költöztek át, ahol jobb volt a szociális ellátás. South Beach-ben felütötte fejét a szenny és a szegénység... Aztán megtörtént a csoda. Tizenhárom évvel ezelőtt Miamiben telepedett le Barbara Baer-Capitman, New York-i írónő és környezetvédő, aki minden erejével — nemrég bekövetkezett haláláig — védte ezeket az egykor gyönyörű házakat a teljes megsemmisüléstől. Nagyszerű segítője volt ebben a nehéz munkában a fiatal formatervező, Leonard Horowitz. Persze Capitman asszony lelkes igyekezetének is akadtak ellenzői. Miamiben sokan úgy tekintettek rá mint valami betolakodóra, aki nosztalgiájával hátráltatja a város fejlesztését, megújítását. Capitman asszony fáradozásának első jelentős sikerét 1979-ben könyvelhette el, méghozzá azzal, hogy a negyed épületei mind felkerültek a történelmi műemlékek listájára. A South Beach megmentésén fáradozó csoport fokozatosan megnyerte az illetékesek bizalmát, ennek ellenére a mentést illetően számottevő fordulat csak 1985-ben következett be, amikor is Miami polgármesteri székébe a kubai származású Xavier Suarez került. A szecessziós épületek lerombolását szigorúan korlátozták, és a környezetvédők, illetve az építészek olcsón megvásárolhatták őket. így az építészeket nemcsak az újra divatba jött szecesszió vonzotta a városba, hanem az alacsony árak is... A Miamiben zajló szociális és építészeti forradalom egyik neves képviselője a kubai emigráns Geraldo Sanchez. Az ő építővállalata restaurálta többek között a Szabadság-szobrot, a washingtoni Kapitólium kupoláját és a brooklyni hidat is, hogy csak néhányat említsúnk. Nemrégiben pedig a jeles vállalkozó 22 millió dollárt fektetett be a South Beach-i szállodák átalakításába. Természetesen South Beach-ben az építészeti munkálatok még távolról sem fejeződtek be, sőt, a Miami Vice krimisorozatból ismert bűnözést sem sikerült maradéktalanul kiküszöbölni a város életéből. Tény az is, hogy még mindig virágzik a kábítószer-kereskedelem és a prostitúció. Ennek ellenére nem kétséges, hogy Miami elindult a felemelkedés útján, azaz új életet kezdett. — te — A HÉT 31
