A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-09-06 / 36. szám

FIGYELŐ Uj németkönyv kisgyermekeknek Keresd, ami összeköt, és igyekezz megérteni, ami elválaszt — ez lehetne az idegen nyelv tanulásának egyik nemes célja. Nem véletlen, hogyjpind többen és többen ismerik fel a nyelv-' tudás felbecsülhetetlen jelentőségét. Valamikor a nyelvtudás a gazdagok előnyei közé tartozott, és az utazás is a gazdagok kiváltsága volt. Amióta mindenki számára megnyíltak az or­szághatárok, sokan élnek a lehető­séggel, és hosszabb- rövidebb időre idegen országokba látogatnak el. Ugyanakkor évről évre no azoknak a külföldieknek a száma, akik a mi ha­zánk iránt érdeklődnek és hozzánk jönnek. Az érintkezés, a kölcsönös tájékoztatás csak úgy válik lehetővé, ha értjük és legalább bizonyos mér­tékben beszéljük a meglátogatott or­szág lakosainak, illetve a hozzánk látogató idegeneknek a nyelvét. Mi sem természetesebb, mint hogy az utóbbi időben fokozódik az érdeklő­dés az idegen nyelvek iránt. Ez nyil­ván azzal is összefügg, hogy még azokon a munkahelyeken is, amelye­ken nem követelik meg az egyetemi végzettséget, előnyt jelent egy-egy idegen nyelv ismerete. Itt, Közóp-Eu­­rópában különösen hasznos, ha a felnövekvő nemzedék idejekorán megismerkedik a német nyelvvel. Ezért vette be a Szlovák Tankönyvki­adó (Slovenské pedagogické nakla­dateľstvo) magyar szerkesztősége ez évi kiadványtervébe a közeljövőben megjelenő képes német nyelvköny­vet. A Kisgyermekek németkönyve, ez a színes és érdekes nyelvkönyv lehetővé teszi majd, hogy már az ötéves gyermekek is játszi könnyed­meg akarták büntetni, s ne^éj kérdez­ték. Amikor bemutatkozott Seregélyes Ilona néven, a cseh felügyelő csupán háromszor ismóteltette meg vele, s tehetetlenségében dühösen otthagyta Ilonka nénit. Amikor nyelvi gondjaikról kérdeztem, a legnehezebb éveket idéz­te fel. A válást intézte volna a hivatalok­ban, de azzal utasították el, hogy nem intézhetik ügyét, mert nem ismeri a hivatalos nyelvet. "Jöjjön majd akkor, ha megtanul csehül" — mondták neki. Fél óv múlva újra megjelent a hivatal­ban, akkor már ő utasította vissza a felkínált tolmácsot, s hivatalos nyelven szólt az ügyvivőkhöz. Bizony az első két óv volt a legnehezebb — emléke­zett, amikor lópten-nyomon éreztették velük "bűnüket". Míg a Magyarország­ról áttelepült szlovákok havonta távol­sági pénzt kaptak, az ő kevés kerese­tükből 10 százalékot havonta vontak le. Amikor elkezdődött a visszaköltözósek seggel megismerkedhessenek ezzel a sok millió ember által beszélt nyelv­vel. A szerzők a nyelvkönyv összeállítá­­- sakor abból a tapasztalatból indultak ki, hogy az idegen nyelvek elsajátítása nyermekkorban a legkönnyebb. A té­mák feldolgozása során figyelembe vették az iskolába járásra készülő és a már alapiskolába járó gyermekek életkorát, környezetét, gyakorlati ta­pasztalatait és képességeit. A szerzők célja, hogy könyvük a legkisebb meg­terhelés es a kialakuló, de aránylag már fejlett anyanyelvi ismeretek idő­szakában segítse a kisgyermekeket a beszólt német nyelv szerény mértékű elsajátításában. A korszerű nyelvtanítási elvek szem előtt tartásával készített könyv segít­ségével az oktatási folyamatot nem­csak pedagógus irányíthatja sikerrel, hanem egyéni tanulási formában az alapvető német nyelvtudással rendel­kező szülő, nagyszülő vagy más fel­nőtt családtag is. Ha a család az egyéni tanítási módot fogja választani, ez a nagyobbak csoportjába járó óvo­dás számára a későbbiek során nagy előny lesz, mert a három részre osz­tott képeskönyv első részében előfor­duló szavak es a kisgyermek közvet­len környezetével és életének esemé­nyeivel összefüggő egyszerű német mondatok iskoláskorában — amikor már a könyv második és harmadik részével fog ismerkedni a tanuló — megkönnyítik majd a német nyelv ala­posabb elsajátítását. Ha a gyermeket iskoláskorban ott­hon tanítják idegen nyelvre, előnyös, hogy nem kell elmennie hazulról és ideje, Ilonka néni maradt Az 1950-es évektől a híres porcelángyárban dolgo­zott egészen nyugdíjaztatásáig. Köz­ben lakást kapott, s egyedül nevelte fel két fiát. A kisebbet 20 éves korában elveszítette. Könnyes szemmel szedte elő fia fényképét. Már két halottja fek­szik a csehországi temetőben. Ezért is kötődik e városhoz. A gyökerek azon­ban kitóphetetlenek. Ez a 70 éves, testében megtört, de lélekben edzett asszony minden óv nyarán két hónapra hazautazik Dunaszerdahelyre, hogy testvére fiának a dinnyéjét árulja. Erre az útra készül egész évben — mondta. Alig várja a nyarat, hogy vonatra ülhes­sen. s a még élő ismerősökhöz, roko­nokhoz hazamehessen. S aztán szep­temberben újra visszamegy a világvá­ros külvárosi lakótelepi lakásába, ahol bizony nagyon nehéz a magányt elvi­selni. Főleg télen. Igaz, fia nem messze Iákik, de Ilonka néni nemigen jár hozzá­rossz idő esetén is pontosan megje­lennie az otthonától esetleg távolabb lévő nyelvtanfolyam helyen. És ha néhány órát elmulaszt, könnyen elő­fordulhat, hogy abbamarad a nyelvta­nulás. Ez a veszély szinte a minimális­ra csökken, ha a gyermek otthon tanulja az idegen nyelvet, és a néme­tül tudó oktató a tanulásban szinte kézen fogva vezeti. A gyermekkel foglalkozó személy­nek nem kell föltétlenül tanítónak len­nie, ugyanis minden egyes gyakorlat­ban megtaláljuk a német szavak ma­gyar megfelelőjén kívül a gyakorlat átvételét segítő módszeres utasítást. A képeskönyv első gyakorlataiban át­lagosan 5—6 új szóval ismerkedik meg a gyermek, több szó csak a tanulás további időszakában fordul elő egy-egy leckében. A nyelvkönyv fel­építésében a szerzők gondoltak az előző ismeretek állandó ébrén tartásá­ra is, az ismétlésre. Felhívják az okta­tó figyelmét, hogy a tanítás folyamán a következő legyen a követendő mód­szeres eljárás: ismerkedés a képpel — szöveghallgatás — beszélgetés — olvasás — a<párbeszódes forma alkal­mazása, végül pedig az írás. Mivel szinte kivétel nélkül minden gyermek fogékony a nyelvi ismeretek befogadására, a Kisgyermekek nó­­metkönyve, ez a közeljövőben megje­lenő hazai magyar kiadvány bizonyara sok gyermeknek fogja lehetővé tenni, hogy minél korábban és minden külö­nösebb megterhelés nélkül ismerked­hessen meg a közép-európai ember számára szinte nélkülözhetetlen né­met nyelvvel. (H.V.) juk, mert a cseh menyecske nem örül a látogatásának. Hogy magyar és pa­raszt — ez nem tetszik neki. Az unokák már csak csehül társalognak a nagy­mamával és az édesapjukkal is. A tél a leghosszabb, akkor ritkán jár be a városba. Tavasztól őszig naponta. Ha hűvösebbek a napok, a fedett sétányon találkoznak és társalognak az ott élő magyarok — anyanyelvükön. » Üdülésem utolsó óráit Ilonka nénivel töltöttem. Kérdeztem, mit üzen Duna­szerdahelyre. Dinnyeórósre otthon le­szek — ígérte. Megmutatta személyi igazolványát, ahol neve — még 44 óv után is — magyarul szerepelt Csehor­szágban. Most, dinnyeórés idején Ilonka nénire gondolok. Remélem, újra itthon van. Dániel Erzsébet A HÉT 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom