A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-08-30 / 35. szám

KÉPRIPORT Ellentábor vagy nyári Most főzik a gulyást Gazdag programot kínálva csábított kö­zös táborozásra a hónap elején megren­dezett Selye János Emléknapok Komá­romban. A város méltán nagyra tartott szülötté­nek "végre’ emléktábla jelzi szülőházát. Ezt ünnepélyesen leleplezni gyűltünk össze — vagy kétszázan — szombaton kora este. Dr. Bajnok István — ország­gyűlési képviselő, járási Csemadok elnök ez alkalomból elmondta, hogy a tábla megszületéséhez az ötlet a Csemadok városi szervezetétől ered, az eszme ki­bontása már a pozsonyi magyar mediku­sok klubjába tömörült ifjaknak köszönhető, a testet öltése, az anyagiak fedezése pedig a Rákóczi Szövetségnek. Ezt az ünnepélyes pillanatot megelőző­en is volt érdekes programja a háromna­pos rendezvénynek. Nekem a szombat délutáni tetszett a legjobban. Ekkor dr. Bauer Győző akadémikus úgy ismertette Selye János stressz-elmóletót, hogy a jelen levő szakmai világhírességek is elis­merően, sőt, meglepetten nyilatkoztak, mert nem gondolták, hogy az eldugott hatos bástyán egy csehszlovákiai magyar, aki nem világhírű intézetben dolgozik, is tud annyit, mint akinek ez megadatott, és az orvostudományban járatlan hallgatók is megértették a világhírű elmélet lényegét. Dr. Bauer Győző akadémikus úgy tud előadni szakmai dolgokat, hogy közben csak minimális számú idegen szót hasz­nál, előadását kristálytiszta logika szerint építi, csak a lényeget mondja, gondolat­menete a laikus számára is könnyen kö­vethető. S most valamit a helyszínről: Sok-sok évig dolgoztak a restaurátorok a komáromi hatos bástyán, mire ilyen szép állapotba hozták. Ezen a nyáron már számos rendezvénynek adott otthont. Ne­mes egyszerűségű építési vonala, szép boltívei, pontosan helyére illesztett téglái, márvány padlózata, kórben emelkedő bel-Dr. Bauer Győző akadémikus előadása a stresszről 2 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom