A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-23 / 34. szám
TANÁCSADÓ JOGI TANÁCSOK "A Hét egy olvasója" azt írja, hogy 1953-ban meghalt az édesanyja, aki után 40 ár mezőgazdasági föld maradt, örökösei a négy gyermeke volt. A hagyatéki eljárásban mind a négy testvér szerepelt mint örökös, de az akkori törvények értelmében a földet csak a legidősebb testvér kapta, és csak az ő nevére írták át a telekkönyvben. Ezután a testvérek megegyezése alapján a földet évekig közösen használták mindaddig, amíg az EFSZ az egész földet át nem vette. A legidősebb testvér közben elhunyt, a családjával megbeszélték, hogy az új törvény értelmében a földeket visszaigénylik. Az elhunyt testvér gyermekei azonban a többi testvér részét is a saját nevükre íratták. Ők azonban erről semmiféle írást nem kaptak. Azt kérdezi, mit tehetnek most, hogy az anyai örökségük rájuk eső részét megkapják? Amikor olvasónk édesanyja 1953- ban elhunyt, az 1947. évi 139. számú törvény volt érvényben, amely a mezőgazdasági ingatlanokat képező hagyatékok felosztásáról és a mezőgazdasági föld elaprózásának tilalmáról rendelkezett. Eszerint'a hagyatéki eljárás során az örökösök közül csak az egyik vehette át az örökség tárgyát képező földeket, mégpedig rendszerint az, aki a legmegfelelőbb és a legalkalmasabb volt arra, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytasson, es biztosítsa a mezőgazdasági termelést. Ebben az esetben a hagyatéki végzésben rendszerint szerepelt olyan rendelkezés is, hogy ez az örökös a többi örököstárs igényeit készpénzben elégíti ki úgy, hogy az átengedett örökrész (föld) ellenértékét kifizeti. Ez úgy történhetett, hogy az ellenértékét azonnal kifizette, vagy pedig egy előre meghatározott későbbi időpontig, vagy abban az esetben, ha az átvevő örökös a földeket eladja vagy ezeket tőle kisajátítják, volt köteles ezt kifizetni. De megállapodhattak úgy is, hogy az átvevő örökös ellenórtók nélkül, tehát ingyenesen veszi át az egész földet, s ebben az esetben a többi örököstárs semmiféle ellenértékét nem kapott. Ebben a tekintetben az annak idején kiadott közjegyzői hagyatéki végzés (illetve ennek szószerinti) szövege az irányadó. Ezen ma már változtatni nem lehet. Az a tény, hogy az örököstársak a földeket továbbra közösen használták, nem változtatott a hagyatéki végzés rendelkezésén, hogy az egész föld tulajdona csak az egyik testvéré volt. Amikor tehát a szövetkezet az egész földet használatba (esetleg tulajdonába) kapta, akkor csak ennek a testvérnek a földjét vette el, és ezért most az új földtörvény értelmében csak ennek, illetve halála után az örököseinek (feleségének, gyermekeinek) van jogigényük a föld visszakövetelésére. Nem volna ugyan semmi akadálya az olyan újabb megegyezésnek, amely szerint az elhunyt testvér örökösei (gyermekei) készpénzben kártalanítanák a többi örököst, akik annak idején ingyenesen engedték át az örökrészüket képező földet a testvérüknek, de erre legfeljebb erkölcsi igényük van, ezt jogi (bírósági) úton, perrel, nem lehet érvényesíteni. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az előbb említett 1947. évi 139. számú törvényt 1964. április 1 -vei az új 1964. évi 40. számú Polgári Törvénykönyv hatályon kívül helyezte. De ennek a rendelkezései szerint is a közjegyzőnek oda kellett hatnia, illetve az örökösök megállapodása hiányában a volt helyi nemzeti bizottsággal egyetértésben döntenie arról, hogy a hagyaték tárgyát képező mezőgazdasági földet az az örökös vegye át, aki a mezőgazdasági termelés szükségleteinek, illetve követelményeinek a legjobban megfelel (lásd a Polgári Törvénykönyv 482, 483, 484 paragrafusait). Dr. B. G. Egészségünk védelmében Amíg még nem késő A huszadik életév betöltése után ajánlatos, ha a nő rendszeresen — minden menstruációt követő tíz napon belül — saját maga is megvizsgálja a mellét. A legjobb, ha ezt közvetlenül fürdés, illetve zuhanyozás után teszszük, amikor a bőr a legsimább. 1. Álljunk a tükör elé, és figyelmesen szemléljük meg a mellek formáját, a mellbimbókat és a mellen található anyajegyet vagy szemölcsöt. Emeljük a magasba a karunkat, és figyeljük meg, törtónt-e valamilyen változás a mellek formájában 2-3-4-5. A következő vizsgálatokat hanyatt fekve végezzük. Hátunk alá tegyünk kisp<frnát. Bal karunkat a fejünk alá téve jobb kezünkkel — ujjhegyünkkel — apró mozdulatokkal vizsgáljuk meg a bal mellünket. Ugyanezt a mozdulatot végezzük el testünk mellé helyezett karral is. Ezután a jobb mellünket vizsgáljuk át nagyon alaposan. 6. Ülve vagy állva végezve a kivizsgálást, ujjunkkal haladjunk a hónalj irányába is, alaposan tapogassuk át mindkét hónaljunkat. Végül a mellbimbókat vizsgáljuk át finom nyomással, nem jön-e belőlük váladék. A szakorvosok azt tanácsolják, ne csak csomókat keressünk, hanem bármilyen elváltozás észlelésekor azonnal forduljunk orvoshoz! A HÉT 23
