A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-23 / 34. szám
MINERVA A "bionauták" a lakhelyükön — saját szükségletre — 0,2 hektáron termesztenek élelmiszert. A rizsföldeken jól megél egy afrikai halfaj is. A rizsen kívül termesztenek még — természetesen műtrágyák, vegyszerek nélkül — banánt, szóját, kukoricát, hagymát, kaprot, szurokfüvet és sok-sok mást... A levegő és a víz á Bioszféra ll-ben állandóan cirkulál és tisztítódik, hogy a rendszerbe még véletlenül se kerülhessenek be mérgező anyagok. A lakhelyek kényelmesek és modernek, valamennyien 34 négyzetméternyi lakóterületet birtokolnak, és ehhez jön még a közös ebédlő meg a közös pihenőszoba. A környező világgal számítógépekkel és rádió adó-vevő rendszerekkel tartják a kapcsolatot, és természetesen saját irányítóközponttal is rendelkeznek. Margaret Augustine, a tervezet igazgatónője szerint a bionauták naponta négy órát töltenek tudományos munkával, négyet meg élelmiszertermesztéssel. A tyúkok tojást tojnak, a kecskék tejet adnak, halat pedig a rizsföldeken, illetve a "tengerben" fognak maguknak... Hatalmas munka volt összhangba hozni a részleteket — összeválogatni a megfelelő növényfajokat, a különféle mikrobákat, rovarokat, a soksok gyíkról, teknőcről és majomról már nem is beszélve. Természetesen valamennyien tisztában vannak vele, hogy a "kiválasztottak" közül nem minden élőlény marad meg. Burgess szerint az egynegyedük vagy az egyharmaduk alighanem elpusztul a két év során. Ez azonban hozzátartozik a kísérlethez. A kutatók ugyanis még nem tudják pontosan, milyen növény- és állatfajok felelnek meg a leginkább a zárt biológiai rendszer céljainak, így a próbálkozások és a tévedések módszere az egyetlen lehetőség, hogy ezt megállapíthassák. Carl Hodges, az Arizonai Egyetem környezetkutató laboratóriumának igazgatója úgy véli, ha a kísérlet sikeres lesz, mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy minél többet megtudjunk a nagy titokból, hogyan él, működik a Bioszféra I, azaz a Földünk.- te -Fúrótornyok tengeribetegsége Az "Ocean Ranger"-nek 33 méteres hullámokat és csaknem 200 kilométeres sebességű szelet is ki kellett volna bírnia. S amikor 1982-ben mégis felborult, 83 ember halálát okozva, akkor a szél és a hullámverés ereje csupán kétharmada volt a veszélyes határértéknek... Egészen a legutóbbi időkig egyszerűen rejtély volt, hogy miért borulnak fel a szuperstabilra tervezett tengeri fúrótornyok. Szovjet és vietnami búvárok azonban nemrég megtalálták a nagy "felfordulás" legfőbb okozóját, az ezertonnás monstrumok ledöntőjót: a tengeri makkot, ezt a pár centis, kagylószerű héjat növesztő tengeri rákocskát. Ez a rák ugyanis — egyéb állati és növényi "telepesekkel" együtt — hihetetlen tömegben lepi el a tartóoszlopokat, néha csaknem száz tonnával növelve a konstrukció súlyát. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy a kagylóhéj-borítás miatt rendkívüli mértékben megnő az oszlopok hullámellenállása, s miközben a tervezők gyanútlanul számolgatták a sima falú oszlopok elméletileg sokszoros túlbiztosításé teherbíró képességét, odakint a tengereken a "berücskösödött" fúrótornyokat sorra verte le lábukról már a gyöngébb hullámverés is. Ráadásul a kagyló és moszatborítás alatt felgyorsul az acél és a beton korróziója, és ezért könnyebben roppannak meg az elnehezült, nagy hullámellenállású cölöpök. Valaki nemrég azzal az ötlettel állt elő, hogy a tervezők eleve kalkulálják bele a kagylók amúgy is elkerülhetetlen megtelepedését, a biológusok viszont találják ki, hogy miképpen lehetne osztrigával vagy gyöngykagylóval borítani a cölöpöket. Szagolj, mert megbuksz! Kevés dolog képes oly intenzíven felidézni emlékezetünkben a múltat, mint az illat. Ezt a regényekben többször is leírt jelenséget most új oldalról "szaglászta körbe" Frank Schab, a General Motors tanuláspszichológusa A kísérlet, melyet a kutató hetvenkét egyetemista közreműködésével végzett, bebizonyította, hogy illatok segítségével egészen meglepő mértékben javíthatjuk memóriánk tároló- és "visszakereső" kapacitását. Schab szómemorizálási vizsgálatokat végzett a Yale Egyetemen, és megállapította, hogy azok a diákok érték el a legjobb eredményeket, akik csokoládéillatban vizsgáztak. Ha az illat akár itt, akár ott elmaradt, akkor az eredmények is elmaradtak az optimális szinttől. Érdekes, hogy ugyanilyen jó teljesítményeket értek el később kellemetlen szagú anyagokkal (naftalinnal, enywel stb.) is! Ez a felfedezés pontosan beleillik abba az elméletbe, mely szerint az agy a tények és jelenségek elraktározása közben automatikusan és öntudatlanul elraktározza a mellékes, külső-belső körülményeket — fényerő, hőmérséklet, zajok, illetve hangulatok, érzelmek, fantáziaképek stb. — is. A Schab-módszert alkalmazó diákok azóta is rendre jobb eredményeket érnek el a vizsgán, mint a módszert még nem ismerő társaik. Aki tehát jobb jegyeket akar szerezni, az más-más aromájú papír zsebkendőt szagolgatva tanulja az egyes tantárgyakat, majd az adott tárgynak megfelelő illatú papír zsebkendőt vegye elő egy-egy pillanatra a vizsgán. Diszkrét illatú, aromásított zsebkendőket tetszés szerint lehet készíteni például dezodorok vagy fűszerek (vanília, fahéj stb.) felhasználásával. A módszer különösen akkor hatékony, ha a diákok egy-egy csoportban közösen döntik el az egyes vizsgatárgyak egységes aromáját. Persze aki egyáltalán nem készült, az aztán szagolhat bármit... A HÉT 21
