A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-23 / 34. szám
ÉLŐ MÚLT KONCSOL LÁSZLÓ Titkos kálvinista tanítók Hodoson (1 731 — 1 776) tű..." A többi részlet felől ez a tanúnk semmit sem tudott vallani. Annál többet ér a kíváncsi utókor részére a nagyabonyi Hartsa Márton 44 éves hitvesének, Takáts Judit asszonynak bizonyságtétele. Férjével együtt nagyabonyiak és katolikusok, és így nyilatkozik: "Ad f®“21. e tanúnak alig rímük esziben, hogy Hódosban e tanú atyjának szomszédságában tartózkodott prédikátort Hodosbul kitiltották, annak mindazonáltal esztendőszámát nem tudja, hanem arra emlékezik, hogy még e tanú fírhez nem ment, 18 esztendős korában Hódosban egymás után három református mester volt, úgymint Fehérvári István, Farkaséi, másként Rongyos János és egy harmadik, Mihály deák nevezetű, ez utolsó mester lóvén, nem tudja, mely esztendőben és mi okbul (Hódosban meg nem halálozván) maga önként ment el Hodosbul; ezeknek mindazonáltal háborgatását vagy ellenzésit e tanú nem tapasztalta, sőt vallja, hogy az nevezett Mihály deáknak elmenetele után Hódosban más két praeceptort is hoztak nemes uraimék. Melyek közűi az egyik valóságossan pápista volt, de a másiknak religióját nem tudja..." Az eddigi tanúságtételekböl szép lassan összeáll az igazság majdnem teljes mozaikképe. A prédikátor, Keresztesi Nagy Sámuel a legutóbbi tanú szüleinek szomszédságában ólt Hodoson, amikor távozni kényszerült, s az asszony már két tanító keresztnevére is emlékezett. Könnyebb lesz így föltárnunk életútjukat. Csak a harmadik rektor, Mihály deák vezetékneve nem akar előjönni, érdekes viszont, hogy Judit asszony két másik praeceptorról is tud, akik közül az egyik szerinte biztosan katolikus lett volna. Olyan állítás ez, amelynek utána kellene járnunk Hatodik tanúnak a hodosi Ns Bende Pált szólították a nyomozó törvényhatósági urak elé. Ez az 50 éves, katolikus férfiú "az kérdésben vett prédikátornak az helységbúi lett kitiltását nem emlitti, hanem azt tudja, hogy circiter 14 esztendős lehetett a tanú, amidőn Hódosban iskolában kezdett járni, és azon iskolában való járását, de csak teletszaka, circiter 3 esztendeig föl tattá; ekkorban volt Fehérvári Janos az első mester, az második Farkaséi, akihez tudniillik e tanú iskolában járt, az harmadik volt Mihály deák nevezetű, és mind az hárman reformáta részrúl valók, hogy pedig ezek hamar egymás után kifogytak, Hódosban lakozott Simon Péter nevezetű kurialista nemesember, református, vállolta föl az gyermekeknek oktatását, de Nagy József: Próféta, rajz, 1972 6. A szintén katolikus és nemes nagyabonyi Kazmór Pál, aki magát mintegy 46 esztendősnek vallotta, az első ponttal kapcsolatban semmi újat sem nyilatkozhatott, de a második kérdésbe foglalt tényt az eddigieknél teljesebben és élesebben meg tudta világítani: "Az mostanyi mesternek béhozásának okát e tanú nam tudhatja, hanem azt tapasztalja, hogy nagyabanyi református nemes uraimóknak gyermekei is azon béhozott mesterhez Hódosban iskolában járnak" (Katolikus gyerekek tehát már nem!) A bizonyságok sora itt egy szabadossal (fólnemessel, nem nemes apától és nemes anyától lett "agilissal"), a római katolikus, 45 éves Tóth Jánossal folytatódott. Az ő vallomásából azt tartjuk érdekesnek, "hogy 10-11 esztendős gyermek lehetett, amidőn Hódosban egymás után volt két református mesterhez mintegy három esztendeig, de csak téli üdében iskolában járos volt, ezek közút az egyik volt Fehérvári, az másik Farkaséi neveze-12 A HÉT
