A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-09 / 32. szám
Kő Kövön... A nyitrai vár kedvező fekvésénél fogva szépséges látványt nyújt minden irányból. Nem csoda hát, ha mesék, legendák és valós történetek keringenek róla. A vár mind a mai napig úgy össze fonódik a szlovák és a magyar nép történelmével, hogy csak az igazán korlátolt, s elvakult ember nem vesz tudomást róla. Tehát sokan megénekelték Nyitra várát. Különösen a nyitrai íróknak, Dallos Istvánnak és Mártonvölgyi Lászlónak volt szívügye a nyitrai vár kincseinek bemutatása. A festő Massányi Ödönt sem hagyhatjuk ki a sorból, aki a vártemplom egyes képeit festette és restaurálta. Mesét írt Nyitra váráról Szőke József is, és mély nyomokat hagyott a szlovák irodalomban is. Nekem leginkább Szombathy Viktor Száll a rege várról várra című könyvének Nyitráról írt sorai tetszettek. íme a bevezető: "Nyitrának szerencsés fekvése van: mögötte nagy hegyek, előtte a Dunáig nyúló alföldi síkság. Ez a körülmény évezredek óta csábított megannyi embert, hogy itt letelepedjen. A Nyitra fölé emelkedő dombra — amelyen ma a püspöki székesegyház van — már a kora középkorban emeltek favárat, hogy ezzel is védjék a települést. A favár első, írásos emléke 871-ből való. Arról szól, hogy Pribina szláv fejedelem 830-ban templomot építtetett a dombra." Pribina fejedelemségének bukása után jöttek az Árpádházi királyok. Sorolhatjuk a neveket: Szent István király, Vazul (Vászoly), Imre herceg, IV. Béla, Mátyás király. 1663-ban, habár rövid időre, a török elfoglalta Nyitra várát. Aztán újabb kor újabb történelmének jelesei: Szapolyai János, Bocskai István, Bethlen Gábor seregei, kurucok és labancok cserélődtek a nyitrai várban. Rákóczi háborújának leverése után új erődöt építettek a püspöki vár körül. A templomokat restaurálták, és csak a második világégés tett némi kárt a várban. Mit érdemes megtekinteni a várban és környékén? Nehéz tanácsot adni, mert minden kő, minden talpalatnyi föld történelmi emlék. Figyelemre méltó a püspöki székesegyház, amelynek értékei közé tartozik a J. Pemegger osztrák szobrász által faragott márvány szoborcsoport. A Szt. Emmeramus-templomban — amely 1158-ban épült — találták meg névadójának szobrát 1933-ban. Külön fejezetet érdemel a püspöki palota, a Vazul-torony a várfal keleti bástyáján. Impozáns a fogadalmi pestisoszlop, amely 1760-ban készült. A várban kapott helyet a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, tehát a vár, a püspökség egyházi feladatainak irányítása mellett, a tudományos szellemiség fészke is. MOTESIKY ÁRPÁD
