A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-26 / 30. szám

TANÁCSADÓ GAZDASÁGI TANÁCSOK "Vállalkozóként együtt kell majd működnöm más vállalkozókkal is. Hogyan rendezzük kölcsönös pénzügyi kapcsolatainkat, és ki fe­lel majd az esetleges reklamáció­kért? Az is érdekelne továbbá, mi­lyen nyilvántartást vagy kimutatást kell vezetnem, ha munkám során saját «> személyi tulajdonban lévő gépkocsimat fogom használni, ugyanígy: hogyan számlázhatom ki a telefondíjat, ha vállalkozási célra azt a telefont használom, amelyen magánbeszélgetéseimet is bonyolí­tom." (K. F., Pozsony) Ha a vállalkozásban több vállalkozó vesz részt egyszerre, kölcsönös va­gyoni és pénzügyi kapcsolataikat ren­dezhetik úgy, hogy a) írásbeli szerződésben rögzítik a kölcsönös pénzügyi viszonyokat b) a Tt. magánvállalkozásról szóló 105/1990. sz. törvénye értelmében kereskedelmi társaságot, csendes tár­saságot vagy konzorciumot hoznak létre. Ennek jogi feltételeit a gazdasá­gi törvénykönyv novellája tartalmazza. Olvasónk esetében a legelőnyösebb a konzorcium lenne. Amennyiben a magánvállalkozó sa­ját gépkocsiját használja vállalkozási célokra (de ezt nem vonta ki személyi tulajdonából vállalkozási szükséglete céljaira), olyan áttekinthető kimutatást kell vezetnie munkajellegű utairól, hogy annak alapján az adóhivatal elismerhesse az így felmerült költsé­geket adóalapcsökkentő tételként. A magánvállalkozónak ilyenkor segéd­nyilvántartást kell vezetnie szolgálati utairól (dátum, a megtett kilométerek száma, üzemanyag-fogyasztás stb.). Ezt a kimutatásvezetóst megkövetel­heti az adóhivatal is, ha a polgár jövedelemadó fizetésére kötelezett. Ha a magánvállalkozó magántele­fonját használja vállalkozási célokra, hasonlóképpen segédnyilvántartást kell vezetnie a telefonhívásokra az adóhivatalnak bemutatandó. Anna jeligéjű olvasónkat az ér­dekli, a kisvállalkozó miért nem vásárolhat a nagykereskedelmi szervezeteknél nagykereskedelmi áron. Az a vállalkozó, aki magántevé­kenységével nem jegyezteti be magát a cégbíróságon (podnikový register), nem jogosult arra, hogy nagykereske­delmi áron szerezze be készleteit, nyersanyagait. Az ilyen magánvállal­kozónak a törvény arra sem ad lehető­séget, hogy végtermékeit, munkáját és szolgáltatásait forgalmi adóval ter­helje meg. A jelenlegi jogi szabályo­zás, mely a forgalmi adó kivetését szabja meg, ezt csak a cégbíróságon bejegyzett magánvállalkozóknak en­gedi meg. Akva jeligéjű olvasónk kérdése: Ha alkalmazottaim a saját testvére­im lesznek, köteles vagyok-e velük munkajogi szerződést kötni? Az állampolgárok magánvállalkozá­sáról szóló 105/1990. számú törvény 4. §-a csak azt zárja ki, hogy házastár­sak közt munkajogi viszony köttessen. Ebből nyilvánvaló, hogy a vállalkozó és alkalmazottai (beleértve a testvére­it is) viszonyát a munkajogi előírások szabályozzák, vagyis a vállalkozó kö­teles munkaszerződést kötni alkalma­zottaival. Ugyanígy köteles a magán­­vállalkozó ezeknek az alkalmazottak­nak a betegbiztosítási és nyugdíjbizto­sítási díját az illetékes hivatalnak átutalni. G. M. Nyitráról az alábbi ügyben kér eligazítást: Mint magánvállalko­zó még magántevékenységem megkezdése előtt szereztem be vál­lalkozásom alapeszközét. Milyen módon határozhatom meg annak értékét, ha a megvásárlásáról szóló bizonylat már nem áll a rendelkezé­semre? Használt alapeszközök beszerzé­sekor a magánvállalkozó nem szerez­het bizonylatot az eszköz eredeti vételáráról, ezért ajánlatos, hogy an­nak felórtókeltetésót bírósági becsüs­sel végeztesse el. Az így felbecsült árat azután vételárként (beszerzési árként) lehet kezelni. Ez ad módot a vállalkozónak arra is, hogy ki tudja számlázni az alapeszköz-amortizáci­ót, mely adóalapot csökkentő tétel. Sérült alapeszköz beszerzése esetén ajánlatos előbb azt üzemképes álla­potba hozni, s azután felbecsültetni az értékét a fent leírt módon. Dr. Ú. L. AZ ORVOS VÁLASZOL Anita jeligére: — A levelében emlí­tett deformitás veleszületett rendel­lenesség, és abban nyilvánul meg, hogy a lapocka az egyik, ritkán mind­két oldalon magasabban helyezkedik el a megszokottnál. Az egész vállöv ezért magasabb, a lapocka felső sar­ka eloemelkedhet a nyak és a váll vonalában, a kar mozgásai beszűkül­tek. Leginkább a kar emelése korláto­zott. Ez az elváltozás jelentős funkcioná­lis zavart nem okoz, fájdalmakat nem vált ki, azért kezelése csak esztétikai szempontból indokolt. Ilyenkor külön­böző műtétekkel érhető el kielégítő eredmény. Idős jeligére: — Panaszaiból vilá­gosan kitűnik, hogy az ön esetében a láb ereinek szűküléséről van szó. Hosszabb járás után fáj a lábikrája, időnként görcsök és sántítás jelentke­zik. Emiatt séta közben többször meg kell állnia, pihentetni a lábát. Lába, lábujjai zsibbadni is szoktak. Mivel ezek a kellemetlen érzések már hosszabb idő óta tartanak, csodálom, hogy nem volt még eddig komolyabb kivizsgáláson, amit ezúttal minden­képp ajánlok. Esetében a cukorbeteg­ség és a dohányzás is károsan hat, mivel mindkettő az erek szűkülését fokozza. Persze vannak más betegsé­gek is, amelyek folyamán hasonló panaszok alakulnak ki, de pontos választ csupán egy szakorvosi (érse­bészeti) vizsgálat adhat. Itt megtud­hatja a gyógykezelés módját is, de arról előre biztosíthatom, hogy a do­hányzástól el fogják tiltani. A cukorbe­tegséget is kezeltetni kell, nem sza­bad úgy elhanyagolni, ahogyan ön eddig tette. Kezdeti fázisban az érszűkülés ke­zelésében konzervatív eljárásokkal is kielégítő eredmény várható, amely a cukorbetegség helyes kezelésével, értágítókkal és hasonló gyógyszerek­kel érhető el. Később, amikor már sebek jelentkeznek a lábon, vagy a lábujjak gangróniája alakul ki, akkor már csak a szűkült órszakasz áthida­lása jöhet számításba műanyagból készült érprotézissel. Nemegyszer azonban a láb amputációja a lehetsé­ges megoldás. Babi jeligére: — Nehéz szülés közben megtörténik, hogy a kar ideg­fonata megsérül és ennek következté­ben az újszülöttön felsővégtag-bénu­­lás alakul ki. Attól függően, hogy az idegfonat melyik része sérül, a bénu­lás felkarra, az alkarra, vagy az egész végtagra terjed ki. Amennyiben a bénulást csupán bevérzés és vonag­­lás okozza, spontán gyógyulás követ­kezik be, ám, ha az ideg elszakadt, nagyon kevés remény van teljes funk­cionális gyógyulásra. I. B. jeligére: — Nem ön az egyedü­li, aki szorongással ül a fogorvosi székbe, vagy esetleg az egyszerű vérvételre is hátborzongva gondol, félelemmel tölti el a sok csillogó, ismeretlen orvosi felszerelés csörgé­se, de személyes meggyőződésem, hogy az Ön esetében túlzott, beteges félelemről van szó. Amellett, hogy emiatt elhanyagolja betegségét — fogjavítás stb. — a félelem napról napra nő. Az egyedüli és szükséges megoldást abban látom, hogy minél előbb pszichológushoz fordul, mert önnél feltétlenül ilyen kezelés indo­kolt. Dr. H. M. A HÉT 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom