A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-26 / 30. szám

HÍRMONDÓ SHALOM ... Halld, Izrael!... Kiirtanak arról a földről, melyre érkezeI, hogy birtokodba vedd. Az Úr ugyanis szétszór a népek közé a világ egyik végétől a másikig, s ott más isteneknek szolgálsz, akiket sem te, sem atyáid nem ismernek, fából és köböl valóknak. De nem élhetsz nyugton azok közt a népek közt, nem találsz helyet, ahol megvesd a lábad; az Úr ugyanis szorongó szívet, megtört szemet és erőtlen lelket ad neked... S lön. Szótszóratott egy nép a világban, megalázták, üldözték és gyilkolták fiait csaknem kétezer éven keresztül. E sors jutott osztályrészül a szlovákiai zsidóság­nak is. Pedig több száz éves jelenléte, tevékenysége szerves részét képezi mindannak a szellemi és anyagi értéknek, ami ezen a földön, ebben az országban volt és van. E nép kulturális emlékeinek hagyatékát hivatott bemutatni az a kiállí­tás, amely 1991. június 27-ón nyílt meg a Szlovák Nemzeti Galéria Desewffy-palotai kiállító termében. Olyan kiállításról van szó, amely viszonya­ink közt egyedülálló a maga nemében, hiszen olyan témára hívja föl a figyelmet, amely Szlovákiában egészen a közelmúltig tabunak számított. A fasisztáknak akkor nem sikerült a zsidókérdést végleg megol­dani, de a kommunistáknak sikerült elérni a zsidó értékek, a zsidó valóság csaknem teljes megsemmisítését Négy év fizikai és negyvenöt óv szellemi terror után vajon mi maradt, mi maradhatott meg ezer óv törté­nelméből, kultúrájából? Vajon milyen a mai szlovákiai zsidó valóság? Hitélet, tár­sadalmi élet, identitástudat — lóteznek-e még, s ha igen, milyen formában? Kétségbeejtóen keveset tudunk róluk, múltjukról, jelenükről. S most, amikor vég­re ez a kiállítás is megnyílhatott, most tudatosítjuk csak mindazt a mulasztást, amit ötven óv alatt a szlovákiai zsidóság­gal szemben elkövettünk. Mert kell-e ke­ményebb vádirat a (még létező!) pusztuló, enyésző, omladozó zsinagógáknál, a fű benőtte, ember rombolta zsidó temetők­nél? S van-e szégyenteljesebb dolog saját tudatlanságunknál és közömbösségünk­nél? Vagy talán el lehet felejteni Ausch­witz, Birkenau, Dachau, Mauthausen, Te­rezin borzalmait? Meg lehet bocsájtani egy többezer éves kultúra tudatos, kiter­velt megsemmisítését? A múlt kísért, a múlt jelen van — s megidézi a jövőt. Ez a mostani kiállítás — szemrehányás. Szemrehányás gazdag­ságával és szegénységével egyetemben. Szemrehányás süketségünkért és vaksá- • gunkért, a múltért és a jelenért. És figyel­meztetés a jövőre nézve, amiért mind­annyian felelősek vagyunk. S. FORGON SZILVIA Gyökeres György felvételei Újra NYIT-unk! o Gyertek el ismét Őrsújfalura, ahol augusztus 3-tól 10-ig meg­rendezésre kerül a Nyári Ifjúsá­gi Tábor. Színvonalas társadalompoli­tikai, tudományos, vallási, törté­nelmi és művészeti előadások, sok zene és párhuzamosan futó alternatív programok — a tábor ideje alatt. Szállásfoglalás a helyszínen, egyhetes ott tartózkodási illeték személyenként 200 Kčs. Mindenkit szeretettel várunk! Diákhálózat MISZ Megalakult a Szlovák—Magyar Baráti Társaság A pozsonyi Szent Erzsébet templomban a július 4-ón megtartott ünnepi szentmise alkalmával megalakult a Szlovák—Magyar Baráti Társaság. A társaság célját az Előkészítő Bizottság elnöke, dr. Anton Spiesz történész fogalmazta meg: E társaságot Szent Erzsébet nevében alakítjuk meg. Célja, hogy fellépjen a soviniz­mus mindenféle megnyilvánulása ellen. Mi, szlovákok harcolni akarunk a szlovák sovinizmus ellen, magyar testvéreink pedig a magyar sovinizmus ellen — hangsú­lyozta a neves történész. Beszédét követően Anton Srholec tisztelendő úr, a Helsinki Bizottság titkára celebrált misét az emberek, a nemzetek közötti kapcsolat megjavulásáért. s. f. sz. Fotó: Prtkler László A HÉT 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom