A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-26 / 30. szám

tetek, s elmondhatom, Gomba­szögön voltak a legtöbben. Per­sze, sok embert húzott ide Tő­kés László jelenléte, és a szpon­zorok által felkínált nyerési lehe­tőségek. Nem túlzás azt állítani, hogy az idei rendezvény közön­ségét a kistraktor tartotta láz­ban. Az első napi sorsolás után tömegesen álltak fel és távoztak a nézők, pedig az Ifjú Szívek és a Magyar Állami Népi Együttes tartalmas szórakozást ígért. Ezt a műsort egyébként a szokásos gombaszögi áldás, a kiadós zá­por elmosta. S előtte már Komár László is esőben szórakoztatta — nagyon jól — a jelenlévőket. Ez volt szombaton. Pénteken pedig, a Komáromi Jókai Szín­ház előadásán — a jelenlevők elmondása szerint a nagyon hideg időt a jó játék sem tudta feledtetni, s az előre megváltott jegyek gazdái közül sokan ott­hon maradtak. Több tapasztalattal tehette gazdagabbá a szervezőket az idei ünnepély. Például: bőven elég két nap a rendezvényre. Nem kell délelőtti műsor — legyen ez a próbák ideje. És nem kell esti sem. Nyolc után már nagyon kevesen maradnak, hiszen haza is kell jutni. A délutánt viszont ki kell használ­ni. Kitölteni jól — jóval. Jó volt a tévéadásba kerülő műsor, és nézőnek, szereplőnek öröm a végre közönség előtt fellépő gyerekek játéka, tánca, éneke. Az viszont nem ártana, ha a "profik" műsorát előzőleg végig­nézné, meghallgatná valaki. Mert bizony, a völgy aljában árusítók (tisztelet a kivételnek) giccses portékájához volt ha­sonló néhány erőltetett megnyil­vánulása a drága pénzen meg­hívott vendégeknek. Félreértés ne essék, nem azokról van szó, akiket már említettem. Mi lesz veled Gombaszög? Szükség van-e az ilyen nagy anyagi ráfordítással szervezett ünnepségekre? Azok az idők ugyanis már elmúltak, amikor a gazdag és nem gazdag üzemek, szövetkezetek megvásárolták a jegyeket. Ha kellett, ha nem. (Nézze meg, itt a tavalyi csomag is a fiók aljában. Azért adjon. Betervezzük, megvesszük.) A néző ma már nagyon meggon­dolja, mire adja ki a pénzét. Mert neki a belépőn kívül számítania kell a benzin- vagy autóbusz­költséggel, éhes is, és jó idő esetén több kisfröccsöt meg üdítőt is kiizzad. Ennek ellenére Gombaszög­nek meg kell maradnia. Ez az idősebbek és a fiatalabbak véle­ménye is. Mert Gombaszög fo­galom, amelyet már Közép-Eu­­rópa-szerte ismernek. Márka­név. Amelyhez még a leggyat­rább üzletes is ragaszkodik. Ar­ról azonban érdemes lenne vé­leményt cserélni, hogy kell-e évente az ilyen — ráfizetést gyártó — rendezvény? Nem lenne elég kétévente? S az így "megmaradt" összeget a na­gyobb területi rendezvények műsorainak színvonalemelésé-A HÉT RIPORTJA re lehetne fordítani. A gomba­szögi völgyet pedig másként is ki lehetne használni. Szokás volt a gombaszögi beszámolók­ban a Sarlót, a sarlósokat emle­getni. (Tudom, nem mindegyi­ket.) Az igazi sarlós hagyomá­nyokat folytatva például alkotó­táborokat lehetne itt szervezni. Tudom, ehhez az is kell, hogy végre eljöjjön a szponzorok ide­je. Egyáltalán az az idő, amikor megértik, hogy a kultúrára fordí­tott pénz megtérül. (görföl) Szombati FOTÓ: MÉRY GÁBOR esőszünet A HÉT 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom