A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-07 / 23. szám
MINERVA * Eberseg a hóiéra ideién MOTTÓ: Végül is mindenki tudta, hogy az egészségügyi hatóságok vidám beszámolói ellenére még nem múltak el a koleráé idők. (G. Garda Márquez: Szemlém a kolera idején) A "mágikus realizmus" Nobel-díjas kolumbiai képviselője 1985-ben jelentette meg El amor en los tiempos del cólera c. regényét. Maga sem sejtette, hogy regényének mottóként idézett sorai rövidesen igazolást nyernek. Önkéntelenül is egy másik híres író, Oscar Wilde paradoxonja jut eszünkbe: "Az irodalom mindig megelőzi az életet. Nem másolja, hanem formálja az életet." A Gabriel Garcia Márquez által felvillantott, regénye szerelmespárjának időskori egymásra találását elősegítő kolerajárvány valósággá lett. 1991 elejétől ugyanis egy újabb, ezúttal a legváratlanabb helyről Peruból kiinduló epidémia tartja izgalomban a világ szakmai és laikus közvéleményét egyaránt. A Gangesz partjától Floridáig A kolera felbukkanása s járványszerű terjedése Dél-Amerikában még a legtapasztaltabb epidemológust (járvány szakértőt) is meglepte. A kolera ugyanis Dél Keresztje alatt a 20. században csak szórványosan, néhány tíz esetet nem túllépőén fordult elő. A kolera őshazája India, s azon belül is a hinduk szent folyójának, a Gangesznak torkolata. (Erre utal a kolera orvosi neve: Cholera asiatica — ázsiai kolera). Innen indult az 1820- as években világhódító útjára. Az orosz területeken át Gácsországba (Galíciába) — a mai Krakkó környékére — terjedt át, s a nem sok meggyőződéssel felállított egészségügyi zárlat ellenére 1831 júniusában megjelent a történelmi Magyarország északi megyéiben. A nyári hónapok alatt rettegésben tartotta az egész országot, de különösen a Felvidéket. "Grasszálásának" (dühöngésének) eredménye több mint félmillió megbetegedés s negyedmillió halott. "Először jelent meg Európában. Hogyan jött, hogyan támadt? — azt nem tudja megmondani senki. Úgy utazott egyik országból a másikba, vidékről, vidékre. Ahol egyszer megtöltötte a temetőket, odább ment, nem tért többé vissza. Erdélyben hívták csumának, a tótságon kiszelának, a magyarok epemirigynek, az orvosok cholera morbusnak, az egész világon fekete asszonynak" — írja 60 évvel később Jókai Mór A fekete vér c. regénye bevezetőjében. 1831 után Európának még jónéhány járványhullámot kellett átvészelnie — a legutolsót az első világháború évei alatt. Az 1920-as évektől Közép-Európában a kolera az egzotikus, ritka kórok listájára került. Talán ezért is olvassuk szinte szenvtelenül a Dél-Amerikából érkező híreket, holott elég egy pillantást vetni a mellékelt térképre, s közömbösségünk gyorsan elpárolog. E sorok írásakor Peruban a kolerában megbetegedettek száma a 180 000- hez közelít. Ám ami ettől is aggasztóbb: napjaink "fekete asszonya", igazi dél-amerikai temperamentummal már Florida partvidékén kopogtat. S onnan már csak egy ugrás a vén Európa. Válaszok Jókai kérdéseire Kétszer is fekete asszonyként említettük írásunk főszereplőjét. Ideje végre bemutatni közelebbről is a "hölgyet". Nevének eredetét illetően megoszlanak a tudós vélemények. Egyesek szerint a kolera elnevezés a görög "kole-" epe és "rheo" folyadékot elvezetni szavakból ered. Az epeelválasztás korabeli feltételezett zavarára utal a magyar epemirigy elnevezés is. Más vélemények a betegség fő tünetéből, a csillapíthatatlan hasmenésből eredeztetik a kór nevét. A görög "kolera" szó ugyanis ereszcsatornát jelent. Az orvostudomány ma már a Jókai által feltett kérdésekre is kielégítő válaszokat tud adni. Az orvosi lexikonokat felütve megtudjuk, hogy a kolera heveny fertőző, ragályos bélbetegség. A betegségek kórokozója egy izgő-mozgó mikroszkopikus nagyságú baktérium. A górcső alatt hosszú "farka" (ostora) miatt egy ideoda futkosó fehéregérre emlékeztet — ezért lett a neve Vibrio (a latin vibrare jelentése, rezeg, remeg). Csak az emberekben okoz megbetegedést. Aránylag törékeny jószág: napsugár, szappan vagy az egészséges gyomor gyomorsava gyorsan véget vet életének. Kitűnően bírja ellenben a nedves, vizes környezetet, még a sós tengeri vízben is napokig megőrzi életképességét. Ennek megfelelően a kolerát is elsősorban a Vibrióval fertőzött s ivásra, mosdásra használt folyóvíz, illetve a nem fertőtlenített kutak vize terjeszti. Ezért lehetett a kolera bölcsője a Gangesz vidéke, s ezért terjed oly félelmetesen napjaink kolerája Peruban s a környező államokban. Peru 22 milliós lakosságának alig fele jut csak egészséges ivóvízhez s az utcai árusok kifőzdéiben kínált ételek 80%-a Vibrióval fertőzött vízzel készül. A fertőzött víz, étel elfogyasztását követően rövid lappangási idő után, mely néhány órától 4-5 napig tarthat, a betegség "derült égből mennykőcsapás"-ként kezdődik. Erős hasi görcsös fájdalmak kíséretében jelentkezik, a betegség fő tünete a hasmenés. A székelési inger olyan erős, hogy a beteg szinte el sem hagyhatja A kolera terjedése 1991 májusáig 1 — Peru, 2 — Ecuador, 3 — Kolumbia, 4 — Brazília, 5 — Chile, 6 — Argentína, 7 — Florida (USA) 20 A HÉT
