A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-18 / 3. szám

MAGÁNYOSOK KLUBJA JOGI TANÁCSOK "Devizakülföldi" jeligével tartósan külföl­dön élő olvasónk az iránt érdeklődik, hogy milyen új előírások érvényesek az ingatlanszerzés terén, hogy vehet-e itthon ingatlant (családi házat)? 1991. január 1-én lépett életbe a Szö­vetségi Gyűlés által decemberben elfo­gadott új devizatörvény, amely az addig érvényben volt 1989. évi Tt. 162. számú törvény és az ezt kiegészítő és módosító 1990. évi Tt. 109. számú törvény helyé­be lépett. E törvény értelmében devizabelföldi­nek azokat a természetes (fizikai) sze­mélyeket kell tekinteni, akiknek a la­kosság nyilvántartásáról szóló 1982. évi TT. 135. számú törvény és a külföldiek tartózkodásáról szóló 1965. évi Tt. 68. számú hirdetmény szerint belföldön ál­landó (nyilvántartott) lakóhelyük van, valamint azokat a jogi személyeket, amelyeknek belföldön van a székhe­lyük. Minden más természetes személy (ál­lampolgárságára való tekintet nélkül) és jogi személy devizakülföldi. Devizakülföldi a törvény 25. paragra­fusa értelmében csak kivételesen sze­rezhet ingatlant a köztársaság terüle­tén, ha ezt más külön törvény teszi le­hetővé, mint amilyen például a némely vagyonjogi sérelmek enyhítéséről szóló 1990. évi Tt. 403. számú — ún. restitú­­ciós törvény, vagy örökség útján (akár törvényes vagy végrendeleti örökségről van szó). Olvasónk tehát mindaddig, amíg tar­tósan külföldön tartózkodik, illetve, amig nincs belföldön tartós (állandó) lakhelye, sem adásvételi, sem ajándéko­zási szerződéssel nem szerezhet belföl­dön ingatlant. "Magánvállalkozó" — "Kiskereskedő" és "Árszabályozás" jeligével több olva­sónk azt kérdezi, hogy milyen változások álltak be a kiskereskedelmi (eladói) árak megállapításánál, van-e valamilyen köte­lező előírás arra, hogy hogyan és milyen áron árusíthatja az áruját (termékeit)? Ez év január 1-én lépett életbe a Szö­vetségi Gyűlésnek az árakról szóló tör­vénye, amely az addig érvényben volt árszabályozó rendeletek helyébe lépett. Ilyenek voltak az 1985. évi Tt. 112. szá­mú kormányrendelet az állami árszabá­lyozásról, az 1990. évi Tt. 22. számú hir­detmény az árak kialakításáról és elle­nőrzéséről és az 1990. évi Tt. 170. és 276. számú hirdetményekkel kiegészí­tett 1990. évi Tt. 35. számú hirdetmény a szerződéses árakról, amelyek hatályu­kat vesztették. Az új törvény értelmében a szerző­déses árak az irányadók, amelyeket a szerződő felek (az eladó és a vevő) a törvény 2. paragrafusában meghatáro­zott módon és elvek alapján kölcsönös megállapodással állapítanak meg. Az árról való megállapodás azáltal is lét­rejöhet, hogy a vevő az áru átvétele e­­lőtt, vagy közvetlenül az áru átvétele után megfizeti az eladó által kért árat. Alapelvként érvényes, hogy az eladó­nak nem szabad a gazdasági helyzetével visszaélnie azért, hogy jogtalan költsé­geket vagy aránytalan hasznot is magá­ban foglaló áron történő eladással ma­gának aránytalan gazdasági hasznot szerezzen! A törvény bizonyos esetekben lehe­tővé teszi a hatósági árszabályozást, amit az erre jogosult illetékes központi vagy helyi szervek eszközölhetnek. Ilyen intézkedések aJ az ármegállapítás (ezek az ún. hatósági árak), b/ az áralakulás szabályozása bizonyos tárgyi feltételek­re való tekintettel, cl az árak alakulá­sának (mozgásának) időbeli szabályo­zása (pl. a tervezett áremelés előzetes bejelentése, vagy az ismételt áremelés tilalma bizonyos ideig), d/ az ármora­tórium (a megállapított ár emelésének Mennyit szellőztessünk? Két-három óránként bizony télen is szükséges alaposan kiszellőztetni a lakást, esetleg rövid időre kercszthu­­zatot csinálni. így egy-két perc aiatt kicserélődik a szobák állott levegője. Helyes szellőztetésnél ennyi elég is, hiszen ha tovább tartjuk nyitva az ablakot, attól sem lesz több oxigén, csak a falak hűlnek le. A nagyváro­sokban persze odakint sem valami ózondús a lég, de még a szennyezett városi levegő is mindig tisztább a szobainál, ahol lélegzőnk, fűtünk, dohányzunk. Ehhez bizonyítékul annyit, hogy egy átlagos méretű szo­bában, ha teljesen légmentesen vol­na- lezárva, három ember kilencven perc alatt elhasználná az egész oxi­génkészletet. Az oxigénhiány pedig álmosságot, fáradtságot okoz. A do­hányfüst, az ételszag, a sok fűtési melléktermék sem befolyásolja kel­lemesen a közérzetünket. Mindezek ellen az egyetlen orvosság a rend­szeres szellőztetés, tehát hidegben se legyünk restek beengedni szobánkba a tiszta levegőt. tilalma bizonyos ideig — ezt azonban legfeljebb hat hónapra lehet megszab­ni). Azoknak az áruknak a jegyzékét, amelyekre a hatóságilag megállapított árak vonatkoznak, valamint amelyeknél az áralakulást bizonyos tárgyi feltéte­lekre való tekintettel szabályozzák-az il­letékes szervek az Arközlönyben (ceno­vý vestník) teszik közzé. Az eladó köteles az árusításnál érvé­nyesített árakról jegyzéket vezetni, amelyben feltünteti a/ a hatóságilag megállapított árakat, b/ azokat az árakat, amelyek bizo­nyos tárgyi feltételekre való tekintettel árszabályozás alá esnek, c/ az időbeli szabályozás alá eső ára­kat, d/ a fogyasztónak eladott fogyasztási cikk árait. Az eladó köteles ezt a jegyzéket, va­lamint a b/ és c/ alatti árak kalkulációját az árak megszűnését követő három évig megőrizni. Az árelőírások megszegése a törvény értelmében kihágást képez, amelyre a törvény 17. paragrafusában megszabott bírságot lehet kiróni. Ez a bírság a jogtalanul szerzett anyagi haszon összegét teheti ki, ame­lyet a megállapított időben, de legfel­jebb a megállapítást megelőző három évben szerzett, ha ennek összege nem állapítható meg, akkor a bírság egy mil­lió koronáig terjedő összegben róható ki. A törvény végrehajtására a Szövetsé­gi Pénzügyminisztérium és a köztár­sasági Pénzügyminisztériumok adnak majd ki rendelkezéseket. "Adóvallomás" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy kell-e adóbevallást ten­nie, ha csak október 1-vel nyitotta meg az üzletét? • Az 1990. szeptember 18-án kelt la­kossági jövedelemadóról szóló törvény értelmében mindazok az adóköteles személyek, akiknek az 1990. évben 1000 koronát meghaladó bevételük volt, feb­ruár 15-ig kötelesek adóbevallást tenni és ehhez a szükséges mellékleteket csa­tolni. Ezen kívül vallomást köteles beadni mindenki, akit az adóhatóság erre fel­szólít. Annak, aki nem tesz idejében adó­bevallást, az adót kivető hatóság az adóját 10 százalékkal felemelheti. Dr. B. G. A HÉT 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom