A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-28 / 26. szám
Kő Kövö »Tán még a villám is alatta születik« (MURÁNY VÁRA) "Kőfalai kemény szirteken állottak, kapuja csak egy volt, s az idevaló feljárás is keskeny meredek utón történhetett meg; udvara olly tágas volt, hogy több csapat katonaságot befogadhatott." A legmagasabban épült közép-európai várak egyike Murány. Építésének dátuma bizonytalan. Első írásos említése 1271-ből származik "castrum Mwran" alakban. A Felső Rimavölgy védelmére és a kereskedelmi utak biztosítására épült. 1321-ben a vár romokban hever — a feltételezések szerint a Csák Mátéval folytatott harcok nyomán vált azzá. Az újjáépített erősség a Bebek család birtokába került, majd Erzsébet királynő adományozta Jiskrának. A husziták erősítették a várat, tőlük Mátyás vívta vissza. A mohácsi csatavesztés után Basó Mátyás, a hírhedt rablólovag ül Murány várába. Ha csak ült volna! Innét sanyargatta a környéket, s tartotta sakkban még a hatalmasságokat is. 1548-ban a császári seregek elfoglalták a várat, Basót kivégezték, vagy menekülés közben lelte halálát. A történelem folyamán azután a vár Thököly tulajdonában volt, pusztította tűzvész, átadták a védők Rákóczi csapatainak. Az írás elején már idézett Fényes Elek ezt így úja le Magyarország geographiai szótárában: "II. Rákóczy Ferencz zezebonája alatt Bercsényi Miklós birtokába jutott, s a magyar korona is sokáig itt tartatott. Lecsendesedvén a Rákóczy háború, 1720-ban a király gr. Koháry Istvánnak adá el, s mindez ideig a hozzá tartozó uradalommal együtt leány ágon levő utódja, herceg Coburg bírja." A mind ez ideig "X : V alatt 1851, a kötet megjelenésének ideje értendő. Murány Koháry-Coburg birtok volt 1940-ig. S kedvelt helye Coburg hercegnek, erről a vár közelében lévő emlékoszlop tanúskodik. Murány vára azonban egyetlen tulajdonosával sem kapcsolódott annyira szorosan össze a köztudatban, mint a murányi Vénusszal, Széchy Máriával és Wesselényi Ferenccel. Wesselényi Széchy Mária kezével együtt a várat is megvette — a bevehetetlennek hitt sasfészket. Gyöngyösi István, 1664-ben Kassán kiadott művében, a "Márssal Társolkodó Murányi Venus"-ban ismerteti a történetet. Az olvasó sokat megtudhat a korabeli állapotokról Gyöngyösi "komornyik" úr verses történetéből, ám ha még többre kíváncsi szerezze be R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő Murányi Vénus c. könyvét. Ki a rejtőzködő Vénus? Az érdekes könyvből ízelítőnek egy anagramma: VE(sselényi PalatijNUS. És egy feltételezés: Márs lehet maga Zrínyi is. így viszont a híres várvétel már több mint szerelmi kaland. Murány várát két úton közelíthetjük meg. A Cigánka 935 méter magas mészkőszirtjére épített erősség "bevétele" jó túra. Valamivel könnyebben elérhető a murányi Nagyrét felől, de a faluból is vezetnek ide turistautak. A várnak a sziklaalakzatokhoz igazodó külső falai, a bejárati kaputorony, a belső épületek (palota, kaszárnya) maradványai, a kút még láthatók. Az egyik legnagyobb alapterületű várunkban azonban nem könnyű a séta. Az említett falmaradványokon, omladékokon kívül bokrok, fák nehezítik a közlekedést. A kilátás páratlan — ezt Petőfi is így írja leveleiben. A Cigánka állat- és növényvilága védett. (görföl)
