A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-06-21 / 25. szám

közei 400 éves Érsekújvár, e hajdan erős végvár, mintegy két évszázadon át igen nagyjelentőségű történelmi eseményeknek volt a színhelye.

A mai város környékén egykor két fontos kereskedelmi útvonal keresztezte egymást. A várat mint katonai erődítményt, kétszer alapították. Az elsőt Várday Pál kezdte építeni 1545- ben az esztergomi érsek léki birtokán. Ezt a nógybástyás palánkvárat Oláh Miklós még kiépíttette és tette. Róla nevezték el

Ér*^Jvir

"*2*5

A/

Halála után Verancsics Antal érsek lépett a helyébe, aki tovább fejlesztette az újvári palán kerődöt, de ekkor már a bécsi haditanács a lebontását határozta el. Az új vár helyének kijelölése — a stratégiai szempontok figyelembe vételével — 1571 nyarán történt a Nyitra folyó jobb partján elterülő Győrök érseki birtokon. Tervezői és építői az olasz Baldig ara testvérek, Giulio és Ottavio voltak. Ez egy szabályos hatszög alaprajzú hatbástyás erődítmény volt, erős várfalakkal és füles bástyákkal, melyek elnevezései a következők: Forgách, Zserotin, Frigyes, Császár, Ernő és Cseh; a két kapu: az esztergomi és a bécsi.

Az új vár történelmi szerepe a vallásszabadságért vívott küldelmek során kezdődött. 1605-ben Bocskay István, másfél évtizeddel később Bethlen Gábor ostromolták a várat, mely azután a nikolsburgi béke értelmében királyi erőd lett. 1663-ban az oszmán hadak Köprülüzádé Fazil Ahmed nagyvezér irányításával kezdik ostromolni a várat, melyet Forgács Ádám várkapitány hősies védekezése ellenére megfogyatkozott csapatával kénytelen elhagyni. Az így török kézre került vár felszabadítási ostromát Lotharingiai Károly 1685. július 7-ón kezdte meg. Érsekújvár, a mintegy 22- óvig tartó török hódoltság után 1685. augusztus 19-én szabadult fel. 1691- ben Széchény György esztergomi érsek kiváltságlevél adományozásával biztosítja Érsekújvár mezővárossá válásának rangját a vele járó kötelezettségekkel.

1703-ban II. Rákóczi Ferenc kibontotta a szabadság zászlaját, s ezzel egy új korszak kezdődött a vár történetében, hiszen Érsekújvár 1704-tól a kurucok egyik fő erőssége lett. A kuruc idők egyik legszomorúbb eseménye a labancokhoz átpártolt Ocskay László elfogatása és kivégzése volt. A Fő tér közepén ma is látható O.L. monogram és a kis kereszt emlékjel hűen őrzi a történelmi múltat.

A Rákóczi-szabadságharc bukását követően a Habsburgok még a vár emlékétől is szabadulni akartak. III. Károly 1724-ben elrendelte a vár lebontását azzal az indoklással, hogy az stratégiai szempontból feleslegessé vált. A lebontott erődítmény köveit,

annyi más vár sorsához hasonlóan, építkezési anyagként használták fel. A megmaradt egyetlen bástyára — mely még ma is a vár egykori pompáját sejteti — 1799-ben egy barokk stílusú Kálváriát építettek. Az erődítmény egyik várkapuzata jelenleg a komáromi református templom udvarát díszíti, rajta a következő felirat olvasható: "Az érsekújvári vár barokk kapurámája a XVI. századból, mely a vár lebontásakor került a komáromi rabváltó szerzet kolostorába..."

STRBA SÁNDOR Kassa Gy. felvételei