A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-06-07 / 23. szám

Kő Kövön... A verebélyi földvár A Zsitva völgyében fekvő városka, Verebély nevezetességei közé tar­tozik a "fidvár", amelyről a helybé­liek sokat beszélnek. Mikor ideke­rültem, csak hallgattam és gondol­kodtam, hogy miféle vár lehet az a fid vár? Később megtudtam, hogy a török betörései ellen épült földvárról van szó, amely a szlovák nyelvbe "fidvár" fogalomként vonult be, már évszázadokkal ezelőtt. A Verebélyről szóló első írásos emlék 1265-ből való, egy határjárá­si levélben említik "Verebei in villám Morouth" alakban. A község hatá­rában feltárt leletek; cserép­edények, kő- és csonteszközök ar­ról tanúskodnak, hogy már évszá­zadokkal előbb népes település volt, és még a népvándorlások e­­lőtti korokban megvetették itt, a földvár alapjait További írásos feljegyzések sze­rint 1530-ban Mehmed budai pasa porrá zúzta és felégette Verebélyt, a Zsitva völgye fontos erődítmé­nyét. A törökök uralmának lazulása után, majd száz esztendővel ké­sőbb, 1624-ben újra kezdték építeni a verebélyi földvárat, amely azután 1626-ban Nadányi Miklós kapitány­sága alatt föltartotta, sőt visszaver­te a nyolcezer fős török sereget. A földvárat 1653-ban megerő­sítették, készülvén a török újabb tá­madásaira. Ám, a törökök 1657-ben ellenállhatatlan túlerővel támadtak és porrá zúzták a várat, a várost pedig fölégették. Ezzel a verebélyi földvár sorsa megpecsételődött, és a török uralom idején teljesen el­vesztette hadászati jelentőségét... A várról készült metszet (erede­tijét a bajmóci vármúzeumban őr­zik) sok érdekes dolgot mond a ké­sei utódoknak. A képről megállapít­hatjuk, hogy a földvár a Zsitva fo­lyócska bal partján feküdt, vizesá­rok vette körül, amelyet egyrészt a Zsitva, másrészt a Tildi patak táplált és tartott állandó harci készenlét­ben. Északról és kelet felől fasánc, erődítmény védte. Nyugati és déli irányból a mocsarak és lápok alkot­tak természetes akadályt a törökök támadásai ellen. A messzi távolban a Zsibrica-hegy vonulatai és a ghý­­mesi vár látható. A művész alkotás közben nyilván szabadjára engedte képzeletét, mivel a képen ábrázolt formában a földvárat és a tájat so­ha nem láthatta. A földvár emlékeit ma már csak legendák és néhány domborulat őr­zi. Az egykoron füzesekkel benőtt, kacskaringós Zsitva folyót is új me­derbe terelték, ám a nép — nem­zetiségre való tekintet nélkül — büszke rá, hogy a földvár a török hódoltság idején a Zsitva völgye ka­pujának fontos véd bástyája vplt. Motesíky Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom