A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-06-07 / 23. szám

GONDOLKODÓ ' m A visszhang visszhangja A Hét 18. számában Gémesi Károly válaszolt a "Nyílt levél az FMK veze­tőihez" című írásomra, melyet az em­lített hetilapunk a 13. számban hozott le. Nincs szándékomban vitába bo­csátkozni Gémesi Károllyal, mind­össze a dolgok szemléletének külön­bözőségére szeretnék rávilágítani. Egy szó ellenvetés nélkül elisme­rem, hogy hibáztam, amikor az Eu­rópa Tanács a múlt év októberében és az év januárjában hazánkban járt küldöttségeinek helyzetéről adott tá­jékoztatókkal kapcsolatban közölt in­formációim nem egyeztek a valóság­gal és ezzel akaratlanul is csorbítot­tam az FMK jó hírét. Nincs okom ké­telkedni Gémesi képviselő úr a témá­val kapcsolatos tényszerű, dokumen­tumokkal alátámasztott megállapítá­saiban. Feltétlenül leszűröm ebből a tanulságot, és ezentúl sokkal na­gyobb körültekintéssel mérlegelek majd minden alkalommal mielőtt írás­hoz kezdenék. Ennek ellenére szeretném leszö­gezni, hogy Gémesi Károly állításá­val ellentétben nem akartam piszkí­­tani az FMK vezetőségét a becsü­letsértés határait súrolva, nem vezé­relt szándékos, rosszindulatú ferdítés és hazugság sem gondolataim papír­ra vetésénél. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, soraimat nem egy FMK- ellenes kampány keretében hoztam nyilvánosságra, hanem teljesen sze­mélyes elhatározás alapján, minden külső befolyásolás nélkül. Bár­mennyire fellengzősen hangzik is, meg merem ismételni, "hosszas vívó­dás után" és "erkölcsi kényszerétől ösztökélve. Elképzelhetetlen talán, hogy a je­lenlegi politikai viszonyok között va­laki még önzetlenül, a rágalmazás, a másik lejáratásának szándéka nélkül, közössége iránt érzett felelőssége tu­datában forduljon a sajtó nyilvános­ságához? Meggyőződésem, hogy so­kunk esetében itt lent, az egyszerű emberek között ez még elképzelhető. Nem merném ezt ilyen bizonyosság­gal állítani politikai vezetőink esete­ben, akik eddig nem egy esetben, energiát nem kímélve aljas módsze­rektől sem visszariadva szapulták társukat csak azért, mert egy másik mozgalom keretében tevékenykedett, holott szinte természetes szövetsé­gesnek kellett volna lenniük a kisebb­ségvédelem területén. Talán az ilyen viszonyulás a másik nézeteihez már annyira beléjük rögződött, hogy a leg­jobb szándékkal megfogalmazott, kri­tikus hangvételű megnyilatkozást is ilyen arrogáns reakció követ. Tisztelt képviselő úr, állítása elje­­nóre nem volt szándékomban az Ön lejáratása. Mi hasznom származna nekem abból, ha ezt a célt követ­ném? Túlságosan jelentéktelen figura vagyok ahhoz, hogy az Ön hitelének rontásával akarjak magamnak politi­kai tőkét kovácsolni. Arról nem is szólja, hogy ambícióim soha nem voltak és most sincsenek. Nem szán­dékozom senkinek a vetélytársa lenni a politika porondján. Amennyiben ol­vasta néhány publikációmat, észre­vehette, hogy kivétel nélkül mindegyi­ket a kisebbségünk sorsa iránti ag­godalom motiválta. Nem volt ez más­képp most sem. Szerettem volna tisztán látni az FMK-ás "ügyben". Mert ez az "ügy", valóban létezik a környezetemben. Ma, a munkából hazafelé utazva a vonaton egy isme­rős idős úrral beszélgettem. Amikor tudomására hoztam, hogy az FMK- ban tevékenykedem, megvetően kije­lentette, hogy mi nem képviseljük a magyarság érdekeit, és erről a témá­ról nem volt hajlandó tovább tárgyal­ni. Ezek azok a momentumok, ame­lyek kikényszerítették belőlem ezt a cikket. Barátaim a megmondhatói mennyi vívódásomba került, amíg döntöttem e nyílt levél sorsáról. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy közvetlenül informálódhassak a nagypolitika eseményeiről. A mi kör­nyezetünkben elérhető hírforrások ezek szerint messze járnak az objek­tivitástól. Az egyszerű halandó több­féle "igazsággal" találkozik, attól füg­gően, ki nyilatkozik éppen. Mozgal­maink képviselői ugyanazt az ese­ményt is homlokegyenest ellenkező megvilágításban kommentálják. így igazodjon el aztán a kisember a po­litika boszorkánykonyhájában, így ta­nuljon politikai kultúrát és felelős hoz­záállást a köz ügyeihez. S ha netán jóhiszeműen, lelkiismeretére hallgat­va, a nyilvánosság elé tárja aggályait, jön a kemény ledorongolás, hogy szándékosan, rosszindulatúan ferdít. De hol az igazság, kérdem? Sorait olvasva Gémesi úr, az elfogulatlan személy Önnek ad igazat, amennyi­ben azonban Együttólós-es képviselő nyilatkozna e témában, az ő értelme­zését tartanák igaznak a jóhiszemű polgárok. Úgy látszik, én is belees­tem a csapdába, és valahol középütt kell keresnem az igazságot. Annak megtalálásához azonban elsősorban Önök, felelős, választott képviselőink segíthetnek hozzá, korrekt, elfogulat­lan-tájékoztatásukkal. Túlzás nélkül állíthatom, hogy mi itt alsó szinten sokkal jobban megtaláljuk a közös hangot, a toleráns magatartást és az egységes fellépés lehetőségét a mindannyiunkat érintő ügyekben, mint Önök hivatásos politikusok. Többségünk címére igen elkelne egy ilyen kioktató, csípős hangnemű figyelmeztetés, hogy ne tekintsék a tömegeket játékszernek, melyet gát­lástalanul kihasználhatnak politikai ambíciók eléréséhez, mint amilyen­nel nekem válaszolt, tisztelt képviselő úr. Megígérhetem, hogy okulni fogok válaszának azon megállapításaiból, melyekben jogosan veti szememre az elhamarkodott véleménynyilvání­tást, a híranyagok valóságórtékéről való megbizonyosodás hiányát. "Aki­nek nem inge, ne vegye magára" mondás alapján pedig elutasítom a cikk indíttatásáról kifejtett vélemé­nyét. Utolsó kérdésére: "vajon kit akar ezzel szolgálni az úr?" ezt válaszo­lom: Semmi esetre sem egy szűk po­litikai mozgalom érdekeit, hanem a csehszlovákiai magyarság egészé­nek az ügyét. Együd László PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Szlovákiai Magyarok Folklórszö­­vetsóge a II. Szlovákiai Táncház­találkozó alkalmából népzenei mű­soros magnetofonkazettát jelentet meg. A kazetta zeneanyaga anto­lógia jellegű, ezért fordulunk pályá­zati felhívással minden népzenei együtteshez, szólistához. Célunk bemutatni és népszerű­síteni a szlovákiai magyar tájegy­ségek népzenéjét, valamint a szlo­vákiai magyar népzenei mozgal­mat. E két tényező meghatározza azokat a szempontokat, melyek alapján történik majd a kazettára kerülő zeneszámok kiválasztása: 1. Pályázni lehet egy, vagy több zeneszámmal, összesen max. 15 perc terjedelemben. 2. Pályázhatnak zenekarok, énekes és hangszeres szólisták, korra, nemre, létszámra, állampol­gárságra és nemzetiségre való te­kintet nélkül. 3. A pályázatra beküldendő ze­nei anyagok tartalmazhatják: a) Szlovákia illetve a történelmi Felföld magyar tájegységeinek népzenéjét b) Szlovákia illetve a történelmi Felföld magyarságával együttólő nemzetek és nemzetiségek nép-4 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom