A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-31 / 22. szám
HÍRMONDÓ BERZSENYI HELIKON NAPOK Változaton egy témára műsoridő és az egy főre apadt "szerkesztőség" még porhintésnek is ke-A magyarországi Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság tevékenységéről — sajnos - a csehszlovákiai magyarok nem sokat olvashattak és hallhattak az elmúlt esztendőkben, jóllehet a neves írókat, művészeket, pedagógusokat és közéleti embereket is tömörítő társaság egyik fontos célkitűzése, hogy megismertesse a magyarországi nyilvánosságot az anyaország határain kívül élő magyar nemzeti kisebbségek és diaszpóra irodalmával, kultúrájával, életével. A társaság egyik rangos rendezvénye minden esztendőben a Berzsenyi Helikon Napok, amelyre immár ötödik alkalommal került sor 1991. május 3 - 5-e között Keszthelyen, a derűt és nyugalmat árasztó Festetics Kastélyban. A "Kisebbségi magyar sajtó és tömegtájékoztatás Európában, nemzetiségi sajtó és tömegtájékoztatás Magyarországon" címmel meghirdetett tudományos tanácskozás volt az idei Berzsenyi Helikon Napok legfontosabb eseménye, legalábbis azok számára, akik Magyarországról, Romániából, a Szovjetunióból, Jugoszláviából, Csehszlovákiából és Nyugat-Európából összesereglettek, hogy megvitassák a lapszerkesztés és lapkiadás, a rádiózás és televíziózás problémáit kisebbségi helyzetben Magyarország határain kívül és belül. Alighanem a szakmabelieket is meglepte, milyen sok a hasonló és azonos gond az egyes régiókban. Szinte mindenütt baj van a lapterjesztéssel; drága a nyomda és a papír, romlik az életszínvonal és ezzel egyidejűleg csökken a lapok iránti kereslet; megcsappant vagy teljesen megszűnt az állami támogatás; nem kielégítőek a rádió- és tévéműsorok vételi lehetőségei; az egyes régiók között rossz az információcsere stb. Nem szeretném az olvasót a részletekkel untatni, azt hiszem a puszta felsorolás is önmagáért beszél. Akadnak természetesen "helyi sajátosságok" is, mint pl. a sajtóra kivetett forgalmi adó Csehszlovákiában (időközben 22 %-ról 11 %-ra csökkent), az államhatalom packázásai a Vajdaságban és részben a Kárpátalján, a nyomdák és a papírgyárak manipulációi Romániában. E sorok írója a csehszlovákiai magyar sajtó és tömegtájékoztatás helyzetéről informálta az egybegyűlteket és szomorúan állapította meg, hogy a csehszlovákiai magyar televíziózás helyzete a legrosszabb a Kárpát-medencében, gyakorlatilag nem is létezik, hiszen a heti húszperces Irthető okokból a romániai magyar sajtót képviselték a legtöbben. Jelenleg 128 újság és folyóirat jelenik meg magyar nyelven Romániában, köztük számos napilap is. Kolozsvárt, Marosvásárhelyen, Aradon, Temesvárt, Bukarestben stb. van magyar nyelvű rádióadás, önálló szerkesztőségekkel. A romániai magyar televíziózás elé újabban különböző adminisztratív és műszaki akadályokat gördítenek, nem csupán azért, mert magyar, hanem azért is, mert szókimondó és keményen bírálja a kormány hibás döntéseit. A román feliratozás jóvoltából a magyarul nem beszélő románok is megértik a lényeget és szívesen nézik az egyes adásokat. Minden nehézség ellenére ma még teljes a szólás- és sajtószabadság Romániában, a romló gazdasági helyzet miatt azonban félő, hogy sok érdekes, de kis példányszámú romániai magyar újság hamarosan bedobja a törülközőt. A polgárháború rémével viaskodó Jugoszláviában még ma is stabilnak mondható a nemzetiségi lapkiadás és tömegtájékoztatás anyagi helyzete. Az állam nem csekély összegekkel támogatja a lapokat, így nemcsak a kö-Berzsenyi Dániel mellszobrának megkoszorúzása előtt (balról: Püski Sándor, Fodor András, Jókai Anna és Takács Gyula) zel 400 ezer főnyi vajdasági magyarságnak, hanem a 25 ezres horvátországi és a 10 ezres szlovéniai magyarságnak is vannak újságjai és rádióadásai. Az újvidéki televízió naponta sugároz magyar nyelvű dokumentumfilmeket és híradókat, a hétvégi műsorkínálat még ennél is gazdagabb. Az újvidéki Magyar Szó című napilap terjedelme már-már a hetilapokéval vetekszik, s noha példányszáma 30 ezer körül mozog, több mint 120 munkatársa van, köztük jó néhány állandó külföldi tudósító is. A szerkesztők átlagos havi jövedelme 1500 német márka (kb. 27 000 korona), ami nyugaton talán semmiség, de nekünk komoiy összeg. Persze ára is van ennek az anyagi bőségnek. A tanácskozás résztvevői a niklai Berzsenyi kúria előtt
