A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-03 / 18. szám
LÁTOGAtÖBAN Bízom abban, ami itt elHezdődött Beszélgetés VARGA ERVINnel, az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes művészeti vezetőjével — Furcsa, hogy nem panaszkodsz most, amikor mindenki panaszkodik, aki a kultúrában akar dolgozni, megélni valahogy. Ritka dolog. A "Szívek" mindent megkapott a tárcától, amit kért? — Miért kellene panaszkodni, azért mert változik végre a világ? Nekünk is változnunk kell. A kulturális minisztériumtól megkaptuk azt a pénzöszszeget, amelyet tavaly is, de ez ma körülbelül a felét éri. Tudjuk, hogy nehezebb lesz a dolgunk, mint eddig, de leginkább azt tudjuk: egészen másként kell gondolkoznunk és élnünk. Ésszerűsítenünk kell a kiutazásainkat, egy nap alatt megjárható távolságokon belül kell gondolkodnunk, száz-százötven kilométeres körzetben. A legfontosabb átalakulások már megtörténtek az együttesben. önállósultak az egyes részlegek, különálló művészeti tevékenységet folytatnak. A tánckar és a Ghýmes együttes szokott együtt fellépni, de a zenekarnak vannak külön programjai, s ezekkel is járja az országot. Zenészeink alapiskolai pedagógusok, értenek a gyerekekhez, gyerekműsorukkal iskolákban, gyermekrendezvényeken is fellépnek. A táncrészleg is foglalkozik gyermekekkel, táncot, mozgáskultúrát tanít nekik. Az érdeklődés sokkal nagyobb, mint ahány gyerekkel most ezt csináljuk. Ősztől tandíj ellenében több osztályt szeretnénk nyitni, nemsokára meghirdetjük a felvételit; ez is lehet egy bevételi forrás. Az énekkar és a nagyzenekar önálló műsorokat ad. Mindenki dolgozik, minden részleg műveli saját elképzeléseit és próbálja gyarapítani meglévő anyagi forrásainkat.- Pusztán fellépési díjakból azonban nehéz lesz önfenntartóvá válni... — Nem is lehet. Támogatókra lesz szükségünk, szponzorokra, ahogyan most mondják. Rövidesen rendbe kell tenni a székházunkat Pozsony belvárosában. Egy-két éven belül biztosan lesznek olyanok, akik azt mondják majd, tíz-tizenöt százalékot az adójukból a Szíveknek adnak inkább, mint az államnak... — Nemrég láttam a pozsonyi műsorotokat, ott szerepelt egy ausztriai csoport is. Hát ha egy olyasféle önfenntartó, amatőr csoportra gondolsz, nem leszek túlságosan lelkes tőle... Mert helyesek meg táncolnak is, de a mi amatőr csoportjaink ennél jóval előbb járnak!- Ez igaz. Én sokat jártam külföldön, így tudom, hogy Nyugaton sok az olyan együttes, amelyiknek van egyetlen egy népviselete és egyetlen műsora. A nagy fesztiválok lényege is az, minél több nép, minél többféle táncát bemutatni a nézőknek. Azokat a fesztiválokat az adott városok és az ottani vállalkozók szponzorálják, a legtöbb vendégegyüttes pedig maga fedezi az útiköltséget. Talán nem hiszed el, de ez az osztrák csoport bejárta a fél világot, mert vagy maguknak a tagoknak van rá pénzük, vagy akad olyan támogatójuk, aki fizeti az útjukat. Nyugaton nem divat állami népi együtteseket tartani óriási ruhatárral. Ott a sokszínűséget az adja, hogy sok csoport van jelen sok országból. Képzeld el, milyen érdekes színfoltja lenne pl. Zseliznek egy spanyol vagy egy kínai együttes! A közönség kíváncsi rájuk, látni akarja őket. — Most, hogy az Ifjú Szívek vezetése is megváltozott, két, külföldi tapasztalatokban elég gazdag ember áll az élén, milyen célok lebegnek előttetek?- Nem árulok el titkot, ha azt mondom, az együttes igazgatói tisztségére kiírt pályázatot Quittner János nyerte meg hét:egy arányban, s most már csak a minisztériumi jóváhagyásra várunk kinevezéséhez. Személy szerint én nagyon örülök annak, hogy már van igazgatónk, és visszatérhetek megint a művészeti munkához. Nekem az volt a legnehezebb az elmúlt hónapok során, hogy más teendőket is kellett végeznem. Az időm nyolcvan százalékát az kötötte le, alig maradt energiám a művészi munkára. Most, hogy újra elkezdtem a rendszeres gyakorlást, most látom, mennyire kieshet belőle az ember. Szeretném megint teljes erőmmel végezni az alkotó munkát, kidolgozni az elképzeléseimet. Gyűjteni is szeretnénk, technikailag elég jól felszereltek vagyunk, és fel is kellene dolgozni a gyűjtéseinket. Koreográfusokból elég jó gárda nőtt fel itt, Szlovákiában; szeretném, ha a Szívekben nemsokára bemutatkozna önálló munkáival 6 A HÉT
