A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-26 / 17. szám
Kő Kövön... ROZSNYÓ VÁRA Merész kijelentés, de megkockáztatom: biztosan akad olyan polgára Rozsnyó városának, aki nem tudja, hogy vár is van a városban. Nem is vár, inkább rom, illetve romnak is csak maradványa - a temetőfalnak lapulva. Tavaly nyáron még megvolt, kalauzunk szerint egy lőportorony maradványa. Az is előfordulhat persze, hogy már nem sokat látni belőle. Különösen akkor, ha olyan ütemben talicskázták tövébe a sittet, mint azt tavaly nyáron tették. A várról a könyvek is keveset áruinak el. Ha már a várról keveset tudhatunk meg, nézzük legalább azt, mit is ír Fényes Elek a városról. "Csinos és élénk püspöki város Gömör és Kis-Honth vármegyékben. Házai inkább alacsonyak, de rendesek; négyszög alakú piacza szép épületeket mutat, mellyek közül különösen a kanonok házai tűnnek ki. A négy szentegyházon kívül nevezetesebb épületek: a püspöki kastély, az evangélikus gymnásium; a kőedény gyár épületei; a szent-ferencziek kolostora." Említi még a nevendék-papházat, papiros- és több lisztmalmot, ásványos-viz és fürdőintézetét. Csak várat nem. írja viszont, hogy a 15. században csehek tartják foglalva a várost; majd többször szenved a töröktől, majd a belső zenebonás lázadóktól, a döghaláltól, fűztől. A vártúrák kalauza azt adja tudtunkra, hogy az erődítés nélküli várost a husziták az 1440-es évben elfoglalták, és a katolikus temető helyén várat emeltek. Kiűzetésük után ezt lerombolták. Püspöki Nagy Péter Rozsnyó város címeréről írott könyvében arról olvashatunk, hogy Erzsébet királyné Giskra Jánost Felső Magyarország kapitányává nevezte ki, és megbízta a bányavidék meghódításával. Ugyanitt azt is megtudhatjuk, hogy Bonfini leírása szerint Rozsnyót 1459-ben ostrommal vette be Hunyadi Mátyás. Ekkor a város már meg volt erősítve, és Giskra hívei védték. A temető falához tapasztott épület tehát minden bizonnyal a sokszor emlegetett cseh megszállás emléke, a huszita erődítmény maradványa. A város történetének egy darabja - megóvása kötelesség. (görföl)
