A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-26 / 17. szám
GONDOLKODÓ Mit várok a Csemadok Országos Közgyűléstől? munkáját és mondhatom, ülésein 85 %-ban megjelennek a tagok. Aktívak, ötleteket hoznak és meg is valósítják őket. Amit elérünk, az a közös munkánk eredménye. Ez a közös munka pedig éves átlagban 50 rendezvényt jelent — mondja az elnök. — Számunkra nagy elismerés, a megbecsülés jele, hogy itt lesz a közgyűlés. Ám nagy felelősséget is jelent. Hiszen több munkát, több szervezési tennivalót igényel, mint a Kodály-napok előkészítése. Én biztos vagyok benne, hogy a küldöttek szervezetünk vezetőségével és a járási választmány vezetőségének munkájával meg lesznek elégedve. Mik az elvárásaink, illetve, hogy én mit remélek a közgyűléstől? Szeretném, szeretnénk, ha a közgyűlés nem fajulna politikai vitává, ha a tárgyalás középpontjában a szervezet további tevékenysége volna. Az azért nem lenne jó, ha a Csemadok vezetéséből kimaradnának az aktív emberek csak azért, mert az utóbbi időben aktívabban politizálnak. Tegyenek meg ők továbbra is minél többet saját területükön, és nem is árt, ha majd időnként a Szövetség talaján találkoznak. Gondolom, sok szó esik majd a gazdaság és a kultúra kapcsolatáról, illetve a kultúra gazdaságosságáról, Erről csak annyit: a segítő kezekre, szándékra, a szponzorokra nagy szükség lesz, de a kultúra akkor sem élt meg támogatás nélkül, amikor a gazdasági helyzet sokkal jobb volt. Az állam nem vonulhat ki egyszerűen, súlyos következmények nélkül a kultúra támogatóinak sorából. Én nem látom nagyon vészesnek a helyzetet azért jelenleg sem. Nem baj, hogy most nincsenek teltházas rendezvényeink. Akkor is jelen kell lennünk, minden nap, minden órában. Sokkal inkább az önerőre, a saját csoportokra támaszkodva, mint eddig. Azért a kultúra közvetítése, a más csoportok felléptetése továbbra is feladatunk. Az olyan csoportoké például, mint az imént látott Honvéd Együttes. A színvonalas műsoron túl áradt a színpadról a közönség megbecsülése is. Igénylik az emberek a kultúrát. Csoportjainkat meg kell becsülni, minél gyakrabban kell őket szerepeltetni, hiszen ez az ő bérük a feláldozott szabadidőért. Remélem, a Csemadoknak a fiatalsághoz való kapcsolatáról is szó esik a közgyűlésen. Ez a mi gondunk is. Az alapiskolát elvégzett fiatalok bekapcsolása a szervezet életébe nagyon fontos feladat. Mindent egybevetve reméljük, hogy a galántai közgyűlés eredményes tárgyalást hoz és sikeres tanácskozásként jegyzik majd a Csemadok történetében.-görföl-Ne legyen nemzetiségi siratófal Elsősorban konstruktív, előremutató vitát, felelős, higgadt érvelést és tárgyilagos helyzetelemzést minden vitafelszólalásban. Jó volna, ha végre már túltennénk magunkat vélt és valós sérelmeink felsorolásán, felhánytorgatásán. Minden küldöttnek tudatosítania kell azt, hogy részvételével a közgyűlésen irányt szab a szervezetnek. Szövetségünk legfelső fóruma nem teljesítené küldetését, ha csupán nemzetiségi siratófallá válna. Igaz, a mai romló gazdasági és politikai helyzetben sokszor nehéz á felszólalásokban, folyosói beszélgetésekben visszafogni az indulatokat, s könnyebb a kesergés és fájdalom mélabús húrjait pengetni. Jó volna, ha a jövő alapozását a mai állapotok tárgyszerű felmérésével kezdenénk, s az adott helyzetből kiindulva vázolnánk, egyengetnénk a jövő útját. Ne kergessünk ábrándokat, ne építsünk légvárakat, de ne veszítsük el kedvünket, az emberibb jövőbe vetett hitünket sem. Talán legfontosabbnak tartanám a Csemadok pártoktól, mozgalmaktól való függetlenségének megvalósítását. Továbbra is keresni kell a pártokkal, mozgalmakkal való kapcsolatot, pontosan meghatározva és tisztázva az egymással való viszonyt és a hathatós együttműködés módjait. A Csemadok továbbra is maradjon meghatározó tényezője a csehszlovákiai magyarság kulturális életének, fogja össze, szervezze, irányítsa a kisebbség kulturális megmozdulásait, foglalkozzon a népművelés, oktatás, népművészet, nyelvművelés és hagyományőrzés időszerű kérdéseivel, hagyjon azonban tág teret az egyes közösségek kulturális önmegvalósítására. Kisebbségünk politikai érdekképviseletét bízzuk az olyan politikai pártokra, mozgalmakra, melyek politikai platformja jórészt egybevág Szövetségünk célkitűzéseivel. A Csemadok fő munkaformája továbbra is az "aprómunka” marad — az állandó kapcsolattartás a tagsággal. így a velünk együttműködő mozgalmak a napi politizáláshoz szükséges valós tényékhez, információkhoz, adatokhoz juthatnak a Csemadok kiterjedt tagsága révén, melyeket felhasználhatnak érdekvédelmi tevékenységükben. Szövetségünk népművelő munkájának elsősorban azon csoportok felé kell irányulnia, melyek magyarságtudatukban a legveszélyeztetettebbek. Az első ilyen csoport a falujukból városba kerülő ipari tanulók, ifjú szakmunkások korosztálya 15-től 25 éves korig. Az eddigi gyakorlat alapján csak akkor kezdünk velük újból foglalkozni, mikor már gyermekük beiratkozás előtt áll. Általában nagyon meghökkenünk, esetleg megsértődünk akkor, ha gyermeküket nem anyanyelvén óhajtják oktatni. Ilyenkor gondoljunk vissza arra, hogyan hatottunk, illetve nem hatottunk rájuk az elmúlt tíz esztendőben. A másik ugyancsak nagyon veszélyeztetett réteget azoknak a településeknek az ifjúsága alkotja, ahol nincs magyar iskola. Még rosszabb a helyzet ott, ahol Csemadok-szervezet sem működik. Ezen a téren nem lehet látványos, egyedi akciókkal áttörést elérni. Türelmes, kitartó munkára, meggyőzésre van szükség. Sok probléma megoldását könnyítené, ha a Csemadok szervezeti struktúrája végre átbújhatna a legtöb esetben művileg kialakított járáshatárokon, s az egyes alapszervezetek önkéntes alapon olyan területi egységekbe csoportosulhatnának, melyek gazdasági, közlekedési, kulturális, földrajzi, néprajzi és történelmi szempontból összefüggő egészet alkotnak. Ehhez kiindulási alapként a mai járási bizottságok válhatnának. Remélem, az elfogadásra kerülő új alapszabály a mai eléggé változó politikai helyzetnek megfelelően mozgalmas lesz, hogy ne kösse a Csemadok-funkcionáriusok és a tagság kezét. VOJTEK LÁSZLÓ, a szenei szervezet elnöke A HÉT 7
