A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-19 / 16. szám

JOGI TANÁCSOK "1991. március 15-től a magán­építkezők újra kaphatnak állami hozzájárulást családi ház építésére vagy felújítására. Kérem, tájékoz­tasson bennünket részletesebben az állami hozzájárulás feltételeiről és mértékeiről" - írja N. B. a Bod­rogközből. Az állami hozzájárulás alapösszege továbbra is 50 000 Kčs a családi ház esetében. Ez az összeg növelhető 10 000 koronával, ha az építkezés nehéz terepen zajlik (korábban ezért 15 000 korona járt); további 10 000 koronáig terjedő összeg nyújtható az építkezőnek akkor, ha megépíti a közműhálózatra — a vízvezetékre - való kapcsolóvezetéket, vagy ha ku­tat létesít, kánál izációs bekötést épít, esetleg derítőt (szigetelt emésztőgöd­röt) létesít. A hozzájárulás nyolcezer koronáig terjedő összeggel nőhet, ha házi szennyvíztisztítót vagy napkol­lektort is alkalmaz a ház építője. Ezek alapján a magánház építője összesen 78 000 korona állami hozzájárulás­ban részesülhet. Természetesen ez a jogszabály csak azokra vonatkozik, akiknek az építési engedélyt 1991. március 1-jét követően adták ki. A családi ház korszerűsítésére ad­ható állami hozzájárulás felső határa továbbra is 20 000 korona. Csak azoknak az építtetőknek folyósítható, akik a korszerűsítést 1986. január 1- jei vagy ezt követően kiadott építke­zési engedély alapján kezdték meg. Az új rendelet értelmében a munkál­tató szervezetek nem igényelhetik vissza alkalmazottaiktól a nekik nyúj­tott stabilizációs kölcsönöket akkor sem, ha a szerződésben kikötött idő­szakot nem a kölcsönt folyósító szer­vezetnél töltik le munkaviszonyban. Az új rendelettel megszűnik az a le­hetőség, hogy 20 000 koronával na­gyobb alapösszeget kapjanak azok, akik sorházat vagy társasházat építe­nek. Nem jár 10 000 korona emelés azért sem, ha a telken régi házat bont el az építtető, ugyanígy nem jár az a 70 000 korona emelés sem, amit 35 éven aluli ifjú házas építkezők kaptak. Nem kapnak 20 000 korona hozzá­járulást a magánépítők, ha 36 hóna­pon belül befejezik az építkezést, sem 10 000 koronát, ha 48 hónapon belül fejezik be. Ez a rendelkezés nem vo­natkozik azokra, akik az építkezést 1989. június 30-a előtt kiadott építke­zési engedély alapján kezdték meg, s akik teljesítik az akkori szerződésbe foglalt feltételeket. Azok a családiház-építők, akik 1964. november 20-a és 1985. de­cember 31-e közt kiadott építkezési engedély alapján építkeztek, de há­zukra még nem adták ki az ún. kol­­laudációs végzést, 40 000 koronáig terjedő állami hozzájárulásra jogosul­tak. Ezt azonban csak az a polgár kaphatja meg, aki 1982. január 1-e után vált építkezővé és teljesíti a no­­vellizált rendelet egyéb feltételeit. Az állami hozzájárulás 80 000 koronáig terjedő összegben a Tt. 136/1985. sz. rendelete értelmében annak is meg­ítélhető, aki az építkezést 1986. 1.1. és 1989. 3. 19. között kiadott építke­zési engedély alapján kezdte meg, és építkezésére még nem adták ki a kol­­laudációs végzést. Azok, akik 1989. 3. 20. és 1991. 2. 28. között kiadott en­gedély alapján építkeznek, szintén jo­gosultak a 78 000 koronáig terjedő ál­lami hozzájárulásra, ha házukra még nem adták ki a kollaudációs végzést. Az állami hozzájárulási szerződést az építkezővel a körzeti hivatalok kö­tik meg azon járási hivatal illeté­kességi körzetében, ahová az építke­zés tartozik 1991. március 15-ét kö­vetően. Ez a rendelet a Törvénytár (Zbierka zákonov) 16. füzetében je­lent meg 1991. február 22-én, megta­lálható az SZK mindegyik járási hiva­talában. Dpt. J. K. AZ ORVOS VÁLASZOL Olvasónk, P. Rózsa azt veti fel, hogy gyakran mondják vagy írják az orvosok: "A tüdőből tüdőbe fúvást és a szívmasszázst az orvosi gyors­segély- vagy mentőszolgálat kiérke­zéséig kell folytatni..." Az a kérdése, foglalkozzam legalább egy alka­lommal ezzel a szolgálattal, műkö­désének lényegével és feltételeivel. Súlyos baleseteknél és más sürgős esetekben is percek dönthetnek a sé­rült vagy beteg sorsáról. A közvetlen életveszélybe került ember megmen­tése érdekében a mentőszolgálatot úgy építik ki, ill. tökéletesítik, hogy az életmentés ne csak szakszerű, ha­nem gyorsan elérhető is legyen. Az egészségügyi hálózat központjaihoz jól kiépített diszpécser szolgálat tar­tozik. Sűrűn lakott helyeken, ipari köz­pontokban mentőállomás látja el az orvosi gyorssegély feladatait. A közvetlen életveszélyben forgó sérült vagy beteg szempontjából dön­tő jelentőséggel bír a tapasztalt, gya­korlott orvosokon és munkatársaikon kívül a mentőkocsi vagy a helikopter korszerű és komplett műszaki felsze­relése, amely természetesen igen sokba kerül és nincs belőle annyi, amennyi kellene. Ennek ellenére az éjjel-nappal működő szolgálat sok te-TANÁCSADÓ kintetben hiányos egészségügyünk egyik legmegbízhatóbb része. Kiépí­tésénél figyelembe vették azt a köve­telményt, hogy a sérültek vagy bete­gek gyors helyszíni ellátása érdeké­ben a kiszállás hatósugara lehetőleg ne legyen nagyobb húsz kilomé­ternél. A szolgálat fontos eleme a diszpé­cser-részleg. Ez veszi fel - a bizton­ság és ellenőrizhetőség érdekében magnószalagra - a beérkező híváso­kat, osztályozza az értesüléseket s to­vábbítja őket az ügyeletes munkacso­portnak. Ezt a fontos tevékenységet is jólképzett, tapasztalt egészségügyi dolgozónak, nővérnek kell irányítania. A mentés rendszerében a diszpécser teremti meg a gyors összeköttetést és szervezi a ráeső területen az or­vos- és betegszállítást. Állandó átte­kintése van a kórházak, különösen a reszuszcitáló osztályok és az intenzív gyógyellátás egységeinek ágyairól, hogy dönthessen a legjobban elérhe­tő úticélról és felszólíthassa a sérült vagy beteg fogadására. A diszpécser szükség szerint a járáson belül más segélynyújtó szolgálatokkal (rendőr­ség, tűzoltóság, polgári védelem), va­lamint a szomszédos járások egész­ségügyi szolgálatával is együttműkö­dik. Ezekután hadd soroljam fel (a tel­jességre való törekvés nélkül), mely esetek indokolják az orvosi gyorsse­gély- ill. mentőszolgálat értesítését. Áramütés, villámcsapás — Fulladás, vízbefúlás — Roncsok, romok alá ju­tás - Heveny, súlyos mérgezés - Hirtelen légzési vagy keringési zavar, a szívműködés hiánya — Eszmélet­­vesztés légzési és keringési zavarral - Szívinfarktus - Sokkos állapot (az egész szervezetre kiterjedő működési elégtelenség) - Agysérülés, kopo­nyán belüli vérzés - Erős külső vagy belső vérzés — Mellkas, has, végta­gok, arc súlyos sérülése — Kombi­nált, ill. többrendbeli sérülés. A beteg vagy sérült megsegítésé­hez közvetlenül hozzátartozik a men­tőszolgálat értesítése. Igen fontosnak tartom, hogy minden állampolgár tud­ja, hol van ez a szolgálat és milyen telefonszámon hívható, s ne csak sa­ját lakhelyén vagy városában, hanem abban a járásban, ahol szabadságát, vakációját tölti, külföldi tartózkodása során különösen. Baleset vagy hirte­len rosszullét esetén telefon, gépko­csi vagy más gyors eszköz igénybe­vételével kell biztosítani, hogy az élet­veszélyben forgó ember mielőbb ré­szesüljön szakszerű ellátásban és ne­héz napját nagyobb károsodás nélkül élje túl. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY ____________________________AJJÉE—22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom