A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-19 / 16. szám

Václav Klaus azt üzente... A szövetségi kormány Václav Klaus pénzügyminiszter javaslatára — csekély szótöbbséggel - megsza­vazta a napi- és hetilapokra, vala­mint az egyéb periodikus sajtóter­mékekre kivetett 22%-os forgalmi adót és ezzel gyakorlatilag aláírta az újságok több mint 80 százalékának a halálos ítéletét. Persze nem ez volt az első csapás, amely az utóbbi hó­napokban lesújtott a sajtóra. A ked­ves olvasó bizonyára már únja a draszikusan megemelt nyomdakölt­ségekről és papírárakról szóló sirá­mokat vagy éppen vitriolos szél­jegyzeteket, s tele lehet a hócipője a postai lapterjesztést csepülő glosszákkal is. Ezek az írások így vagy úgy a lapcsinálók problémái­val és kínjaival foglalkoznak, s tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy sem­mi túlzás nincs bennük. Abban vi­szont már nem vagyok biztos, hogy a közvélemény képes-e nyomást gykorolni a kormányzatra vagy a monopol holyzetben levő papírgyá­rakra. Mert az olvasó - s ez vég­eredményben természetes is — el­sősorban elfogadható áron kínált, jó újságot szeretne vásárolni, s nem érdekli őt a kiadók élet-halál harca. Ezzel is magyarázható, hogy a leg­több lap példányszáma a felére, sőt a harmadára csökkent, amint meg­emelkedtek a lapárak. Akadnak per­sze olyan közgazdászok, akik mind­ezt a kereslet-kínálat törvényeivel magyarázzák, egyszerű piaci porté­kának tekintve az újságot. Pedig a lapok zöme már régen nem nyere­séges, jó, ha egyáltalán nullszaldós tud lenni. Valakik azonban, úgy lát­szik, bomba üzletnek tartják a lap­kiadást, s már nem is a nyereséget, hanem a forgalmi költségeket sze­retnék megadóztatni. Kiszámították, hogy Szlovákiában 120 millió koro­na folyna be az államkasszába a sajtó forgalmi adójából. De ez csak akkor lenne így, ha minden lap op­timális példányszámban és egész évben megjelenne. A helyzet vi­szont az, hogy a példányszámok le­zuhantak, számos lap pedig időköz­ben "bedobta a törülközőt", így a forgalmi adó végösszege talán még a 60 milliót sem éri majd el. Akkor meg mire volt jó ez az egész? Iga­zat kell adnom azoknak a kollégák­nak, akik nem is annyira gazdasági, mint inkább politikai kérdésnek te­kintik az ügyet. Joggal felmerül a gyanú, hogy a kormányzat így sze­retné megregulázni a kellemetlenke­dő sajtót, s holmi támogatások ki­látásba helyezésével szeretné vazal­lusaivá tenni azokat a lapokat és új­ságírókat, amelyek és akik az eg­zisztenciájuk fenntartása érdekében hajlandóságot mutatnak a behódo­­lásra. Én nagyon megértem a cseh és a szlovák kollégák prüszkölését, hiszen a rendszerváltást követően joggal képzelték azt, hogy ránk kö­szöntött a sajtószabadság is. Az már más kérdés, hogy sokan ezt a sajtószabadságot összetévesztik a felelőtlen hőzöngéssel, lépten-nyo­­mon lejáratják a szakma becsületét és sokszor még akkor is hazudnak, amikor kérdeznek. Ezt a problémát viszont nem a pénzügyminisz­ternek, hanem a szakmának magá­nak kell megoldania. Mindenkinek látnia kell, hogy az át nem gondolt gazdasági döntések destabilizálják a társadalmat és vég­eredményben a demokrácia esélyeit rontják. Hatványozottan érvényes ez a sajtóra, amely - bárhogy is szidjuk - valamiképp ellenőrző fel­adatokat is ellát, szóvá teszi a téve­déseket, lerántja a leplet a machi­nációkról és így tovább. Mondom, teljesen szolidáris vagyok a cseh és a szlovák kollégákkal, de elvárnám tőlük azt, hogy ők is legyenek szo­lidárisak velünk, kisebbségi újságí­rókkal. Eddig ugyanis még egy sort sem olvastam arról, hogyan vészeli át, ha túléli egyáltalán, a nemzetisé­gi sajtó a drasztikus áremeléseket, a forgalmi adót meg egyebeket. A nemzeti kisebbségek lapjai már ak­kor veszteségesek voltak, amikor még szó sem volt árliberalizációról. Nem a magas remittenda miatt, ahogy ezt egyik-másik szlovák lap tudni véli, hanem egyszrűen azért, mert a rentabilitáshoz szükséges példányszámot (egy napilap eseté­ben kb. 160 000, egy hetilap eseté­ben kb. 130 000) semelyik nemze­tiségi lap nem tudja elérni. Csak re­ménykedem, hogy a támogatásban részesítendő lapok közé a kisebb­ségek újságjait is besorolta a szö­vetségi kormány, s nem a lojalitást kívánja honorálni, hanem belátja, hogy ezek a lapok - akár csak a tudományos, a képzőművészeti, a kulturális és egyéb szakfolyóiratok — nem képesek önerőből talpon maradni. Számunkra a 22%-os for­galmi adó eltörlése sem jelentene megoldást, hiszen a ráfizetés így is több milliós nagyságrendű marad. Egy hasonlattal szólva: nem sokat változtat a lényegen, ha az elsül­lyedt hajó 100 méterrel vagy csupán 30 méterrel a tenger felszíne alatt fekszik a tenger fenéken. Az már nem fog úszni többé. Lacza Tihamér baj van az egészsegevel? Segít az IMUREGEN A hronovi Jednota Fogyasz­tási Szövetkezet felkínálja kö­­zületeknek, viszonteladóknak és magánszemélyeknek az IMUREGEN nevű készítmé­nyét. Az érdeklődőknek megküld­jük a szer részletes leírását és a megrendelés feltételeit. Megrendelés esetén utánvét­tel szállítunk. Jednota SD Husova 412 549 31. Hronov Tel.: (0441) 8H93-6 fax: (0441) 81630 HIRDESSEN ÖN IS A HÉTBEN! Felhívjuk az üzemek, magánvállalkozók figyelmét, hogy lapunk teret ad a hirdetéseknek is. Egész oldalas hirdetés ára (fekete-fehéren): 11 340,— Kčs a négyszínű oldalon: 18 270,- Kčs Fél oldalas hirdetés ára (fekete-fehéren): 5 670,— Kčs négyszínű oldalon: 9 135,— Kčs Árengedmény: kétszeri ismétlésnél 30 százalék háromszori ismétlésnél 40 százalék

Next

/
Oldalképek
Tartalom