A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-12 / 15. szám
ve vakcináció). Jenner módszere gyorsan elterjedt a kontinensen is. 1799-ben már Bécsben is vakcináinak, 1801 júliusában pedig az akkor már pozsonyi főorvos, Huszty az első nyilvános, tömeges himlőoltást is megszervezi Pozsonyban. Kolbány doktor csakhamar Huszty követőjévé válik, s a tőle kapott oltóanyaggal folytatja az oltást Pozsonyban, és az akkori Magyarország s Erdély területeit vándororvosként meglátogatva mindenütt a vakcinációt propagálta. Kolbány, korábbi irodalmi ambícióihoz hűen, a himlőoltásnak is szentel egy 16 oldalas munkát. A pozsonyi Patzkó nyomdában, 1802-ben megjelent Bevezetés egy átfogó, a tehénhimlőről szóló értekezéshez c. munkája elsősorban a köznép meggyőzésére készült. A bevezetőben Kolbány szerényen megjegyzi, hogy munkáját nem tekinti masnak, mint az angol s német orvosok szócsövének, hozzáadva azok tanácsaihoz a maga szerény oltási tapasztalatait. Fontosnak tartja, hogy a köznép megértse: a himlő nem velünk született nyavalya, hanem szerzett - tehát megelőzhető! — kór. Ennek bizonyítéka — írja szellemesen —, hogy a himlő története nem a Paradicsomban kezdődik; Arábiából kezdett terjedni a Krisztus utáni 6. században. Ma is "személyről személyre" terjed, vagy közvetlen érintés által, vagy a "megmérgezett atmoszféra" belélegzésével. Az is bizonyos, állítja Kolbány, ma is helytállóan, hogy maga a "ragályos anyag" a himlőhólyag nyirkában található. A betegség természetéhez tartozik, hogy csak egyszer támadja meg a Előfizetési díj negyedévre 65,— Kčs, félévre 130,-Kčs, egy évre 260,- Kčs (az érvénytelen törlendő) Kérjük, hogy a megrendelőlapot a helyi postán adja le, vagy küldje el a szerkesztőségünk címére: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. testet. Úgy látszik e "támadás" következtében kihal testünkből a himlő mérge iránti "érzékenység". (Mai értelmezéssel: a fertőző betegség utáni védettség, immunitás kialakulását körvonalazzák doktorunk korabeli sorai.) S miért ne hihetnénk el — szólítja fel gondolkozásra laikus olvasóit Kolbány -, hogy hasonló módon a mesterségesen bevitt "himlőméreg", tehát a vakcinálás, is rendelkezhet ilyen kedvező hatással? Annál is inkább is hihető ez, hiszen korunk legnagyobb orvosai mind egyöntetűen ajánlják: tehénhimlővel védjük gyermekeinket a gyilkos himlő ellen! Tévednének:e ezek a tudós orvosok? Nem! S ezért - fejezi be patetikusan írását Kolbány — mindenki, kinek szíve embertársai millióiért dobog, járuljon tevékenyen hozzá a nagy műhöz, a tehénhimlő-oltás terjesztéséhez. Mint a címből következtethető, a most ismertetett füzetet Kolbány csupán bevezetésnek szánta egy himlőoltásról írt értekezéshez. Bibliográfiáink azonban nem tudnak további vakcionálással foglalkozó Kolbány-munkáról. Az időközben hatósági feladattá előlépett vakcinálás már nem tette szükségessé további himlőirat megjelentetését. Kolbány tolla azonban 1802 után sem száradt ki. A harmadik érdeklődési területe szorosan összefügg a másodikkal, hiszen szintén a járványos betegségekkel s azok gyógyításával foglalkozik. Kolbány idejében a himlő mellett a vörheny (skarlát) szedi leginkább a gyermekáldozatokat. A 18. század végén több skarlátjárvány zúdult végig a Felvidéken, melyek közül az egyik legsúlyosabb az 1800-as évek elején Pozsonyban s környékén dühöngött. A betegség nevét adó bíborszínu kiütésekkel járó torokgyulladás ma, a penicilinnek köszönhetően, gyorsan és szövőd ménymentesen gyógyítható. Kolbány idejében csak tüneti kezelésre volt mód. E módok legésszerűbbike, a ma is használatos hideg vízzel való lemosás, borogatás csak nehezen nyert polgárjogot az egyéb, nem egyszer a sarlatánkodás határát súroló "gyógymódok" között. Kolbány a hideg vízzel szerzett jó tapasztalásait két füzetben is megjelentette. Mindkettő Pozsonyban, 1808-ban hagyta el a nyomdát. A skarlát gyógyításában szerzett kedvező tapasztalatait használta fel Kolbány az 1809/10-es pozsonyi kiütéses tífusz járvány áldozatainak kezelésekor is. A magas lázzal, fejfájással s olykor-olykor a tudat elborulásával is járó "hagymáz"-ban szenvedők állapotát kedvezően befolyásolta a hideg vízzéli leöntés. A tífusz gyógyításában szerzett tapasztalatait is közre adta Kolbány egy 150 oldalas értekezésben, mely 1811 -ben jelent meg Pozsonyban. 1811 után Kolbány elhallgatott. Utolsó éveiről keveset tudunk. 58 éves korában, 1816. április 16-án hunyt el Pozsonyban. A korabeli német lapok rövid nekrológban emlékeztek meg a pozsonyiak orvosáról. Illik emlékeznünk rá 175 évvel halála után is, hiszen úttörő jellegű botanikai, toxikológiai munkássága, a himlőoltás melletti bátor kiállása mindenképpen a kor nagy orvosai közé emelte őt. dr. Kiss László Fotó: Gyökeres MEGRENDELŐLAP Az előfizető inkasszószáma: OBJEDNÁVKA NA PREDPLÁCANIE TLAČE Evidenčné číslo predplatiteľa -platiteľa sústredeného inkasa: Az újság címe - Názov časopisu Megrendelt példányszám Počet A kézbesítés kezdete - vége Číslo, dátum začatia dodávky mettől meddig Katalógusszám: Katalógové číslo (vyplňuje PNS) A HÉT Az előfizetett lapot küldjék az alábbi címre: Predplatné výtlačky dodávajte na adresu:. .. Név, cím (szervezet): Meno a priezvisko (názov organizácie): ....................................................... házszám: emelet: lakásszám: č. domu: .............................. poschodie: ........................... č. bytu: .. utca ulica: .......................... postahivatal: .... dodáv. pošta: Dátum: Az előfizető aláírása (pecsét): Podpis predplatiteľa (pečiatka):
