A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-12 / 15. szám
HÍRMONDÓ A Kárpát-medence magyarsága a XX. század végén Ünnepi ülés és tudományos konferencia Ungvárott Március első hétvégéjén történelmi jelentőségű eseményre — kisebbfajta Magyarok Világtalálkozójára gyűltek össze a világ magyarságának képviselői Ungvárott. A nagyszabású találkozó főszervezője a megalakulásának második évfordulóját ünneplő Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) volt, de fontos szerepet vállalt a rendezvény megszervezésében és lebonyolításában a budapesti Magyarságkutató Intézet, a Kárpátaljai Kör és a Magyarok Világszövetsége, valamint további intézmények. A találkozó első programpontját az az ünnepi ülés képezte, amelyre március 1-én az ungvári Ukrán Zenés Drámai Színházban került sor. Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket, akik között megjelentek a Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Szovjetunióban, Magyarországon és az egyes nyugati országokban működő kulturális és ifjúsági szövetségek, egyházi felekezetek és politikai mozgalmak, pártok képviselői, továbbá a kárpátaljai román, ruszin és német nemzetiségi szervezetek, valamint az ukrán mozgalmak küldöttei is. Az ünnepi ülés díszvendége Tőkés László, nagyváradi református püspök volt. Komlós Attilának, az MVSZ főtitkárának a rendezvény jelentőségét méltató szavai^ után Fodó Sándor felolvasta Göncz Árpád üdvözlő levelét, majd részletesen ismertette a KMKSZ-nek az eltelt két év alatt végzett tevékenységét és az idei tervezett programokat. Kijelentette, hogy a KMKSZ tagja lehet mindenki, aki vállalja a kárpátaljai magyarság érdekeinek a szolgálatát — pártállástól függetlenül. Jelenleg kb. 160 alapszervezetünk működik, közel harmincezer taggal, mivel minden magyarlakta településen alakult működőképes alapszervezetünk. Kárpátalján a legszervezettebb politikai erővé váltak, és fő elvük: a magyarság egységének, létének megőrzése. Vallják, hogy manapság, amikor a hatalom sem gáncsolja működésüket, a kisebbség érdeke is, hogy a többségi nemzetnél rend és demokrácia uralkodjon. Céljuk a kulturális autonómia megteremtése után Kárpátaljának autonóm körzetté való nyilvánítása, Beregszász központtal. E konferencián kívül a másik legjelentősebb esemény lesz az a kezdeményezésük, aminek eredményeképpen egy hónapon belül aláírja az ukrán és a magyar külügyminiszter a nemzetiségekre vonatkozó chartát, elsőként Európában. Ezután a kül- és belföldi küldöttséf'ek vezetői is felszólaltak, és hangsúyozták, hogy jelenleg Kárpátalja alegmegfelelőb hely a kisebbségek által lakott területek közül egy ilyen jellegű összejövetel megrendezésére, továbbá köszönetüket fejezték ki a meghívásért. Másnap a résztvevők több szekcióban folytatták munkájukat a Politikai Oktatás Székházában megtartott tudományos konferencián. Az egyetemes magyarság érdekeit érintő vallás- és oktatásügyi, politikai-társadalmi és gazdasági kérdésekről hangzottak el előadások és hozzászólások. A rendezvény záróakkordjaként vasárnap ökumenikus istentiszteletet tartottak a városi sportstadionban, ahol a hívőket Tőkés László köszöntötte: "...Kárpátaljai felsereglésünk jó alkalom arra, hogy számbavegyük a különböző helyeken élő nemzet-testeket... Nemlétezőnek tekintették szinte a kárpátaljai magyarokat, sőt a ruszinokat is, másutt, Felvidéken, százezreket tagadtak le egykor egy népszámláláskor, hogy aztán kiderüljön, hogy kétszer annyian vannak, Délvidéken is titkos tömegsírok bukkantak elő... Még a műit rablelkülete kísért, a térség országaiban még eleluralkodik rajtunk a jobbágymentalitás, bennünk a múlt és a jövő tusakodik egymással, még csak az elején állunk az útnak. Vállaljuk bőrünket, nyelvünket, sorsunkat, hitünket, feladatainkat teljes felelőséggel!..." Az istentisztelet után Tóth Mihályt, a KMKSZ országos alelnökét kértem meg, hogy válaszoljon kérdéseimre: — Kitől származik a konferencia ötlete, és rendeztek-e már a múltban hasonló jellegű, találkozót? — Még tavaly decemberben a Magyarságkutató Intézet és a Regio című kisebbségtudományi szemle közösen megrendezte "A kisebbségek jogi képviselete és önkormányzata" című szimpóziumot, amelyen jelen voltak a Magyarország határain túli magyar szervezetek képviselői is, így a KMKSZ-t is népes küldöttség képviselte. A sok tanulsággal járó eszmecsere után jelentette be Fodó Sándor, hogy 1991 elején megrendezi ezt a találkozót, ahová meghívja a világ magyarságának képviselőit. Ehhez fogható rendezvénye még nem volt a KMKSZ-nek. Ellenben voltak olyan rendezvényeink, például az ungvári Petőfi-szobor avatása, amelyekre biztosítottuk más országbeli kisebbségi magyarok részvételét. — Ki fedezte e rendezvény költségeit, és hogyan viszonyult az ötlethez az ukrán vezetés? — A költségek teljes mértékben a KMKSZ-t terhelik. Ami pedig a hatalmi szerveket illeti, pozitív volt a hozzáállásuk. Szervezetünk helýzete már olyan, hogy nem kérünk engedélyeztetést, mert nem is várják azt el tőlünk. Egyszerűen csak bejelentettük a találkozó tervét, és megkaptuk a kért támogatást. — Hogyan értékelné az összejövetel jelentőségét, elhangzottak-e a konferencián konkrét javaslatok? — Fő célunk, hogy egyáltalán létrejöjjön egy ilyen találkozó, megvalósult. Rengetegen nyilvánították ki a véleményüket a különböző problémákkal kapcsolatban. A konkrét javaslatokat a KMKSZ egyes munkacsoportjai és a Magyarságkutató Intézet dolgozói fogják értékelni és feldolgozni. A konferencia anyagát pedig a Regia c. kisebbségtudományi szemle szeretné megjelentetni. — Tervezik-e a jövőben egy hasonló találkozó megrendezését? — A KMKSZ ezévi tervei között nem szerepel hasonló rendezvény. Ellenben más szervezetektől is jöhet hasonló kezdeményezés. Nagyon hasznosnak tartanám az ilyen konferenciákat bizonyos időközökben, más-más vidéken megtartani. Miskó Ildikó Dúdor István rqjza A HÉT 9
