A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-05 / 14. szám

Rajtad múlik, vállalkozó Az unalom és az eseménytelenség bé­nító felhői felszakadtak. Örömmel ta­pasztaljuk, hogy az új viszonyok sok­féle lehetőséget biztosítanak. Csak raj­tad múlik ember, hogy ezeket hogy használod ki. A jövő a vállalkozó szel­lemű embereké. Akik nem félnek koc­káztatni. Mert tudják, aki mer az nyer. Ipolyságon elsők között volt Šťastný Antal és felesége Márta, akik hambur­gert és hot dogot árulnak.- Miképp született meg ez az öt­let? — Tulajdonképpen minket már na­gyon régen foglalkoztatott ez a fajta vállalkozási lehetőség. Csak hát ah­hoz, hogy terveinket meg tudjuk va­lósítani, a korábbi évtizedek rossz szokásait fel kellett számolnunk. Új távlati lehetőségek nyíltak mindazok számára, akik ezt ki tudják és ki akar­ják használni. Ma már csak rajtunk múlik, vállalkozókon, mivel az állam többé nem korlátozza a lehetősége­inket. Sőt, támogatja. Minden azon múlik, hogy merünk-e vállalkozni. No és persze rengeteg energiát kell be­lefektetni. Szíwel-lélekkel kell dolgoz­ni. Az ötletet, megmondom őszintén, Budapesten lestük el. Gyakran jár­tunk oda vásárolni, több helyen is lát­tuk, hogy hamburgert, goffrit árulnak. Akkor született meg az ötlet a fejünk­ben, hogy ezt nálunk, Ipolyságon is meg lehetne valósítani. Először csak a feleségem kezdett vele foglalkozni. Mivel közkedveltté váltak szolgáltatá­saink, már egyedül nem győzte a nagy forgalmat. Akkor határoztam ei, hogy kilépek a munkahelyemről, és beállók én is a vállalkozásba. — Igaz, hogy sokkal többet kell dolgozni, mint napi nyolc órát?- Régi igazság, hogy küzdelem nélkül nincs boldogulás. Ez valóban érvényes a mi munkánkra. A munka­nap öt órakor kezdődik az előkészü­letekkel, hogy mire nyitásra kerül sor, minden meglegyen. Nem könnyű fel­adat a hús, a kifli, a virsli beszerzése sem. Sokkal többet dolgozunk itt, mint napi nyolc óra. Majdnem a dup­láját. Sokan vannak, akik irigyelnek minket, mivel azt hiszik, hogy ebből hamar meg lehet gazdagodni. De azt senki sem nézi, hogy mennyi energiát fektetünk bele. Minden vállalkozás kockázat. Vagyis nemcsak sikeres le­het, hanem bele is lehet bukni. Több mint hetvenezer koronát invesztáltunk a vállalkozásba. Hittünk benne és bíz­tunk, hogy ez sikerülni fog. Azon va­gyunk, hogy vevőink igényeit maxi­málisan kielégítsük. Kibővítettük az üzletet, és csináltattunk egy kis tera­szos részt, ahol ülve is fogyaszthat­nak a vendégeink.- Megérte belekezdeni a vállal­kozásba? — Hát erre nehéi egyértelműen vá­laszolni. A befektetett pénz és energia nem térülhet meg azonnal nagyobb nyereséggel, mivel először annak az összegnek kell visszajönnie, amit in­vesztáltunk. Csak utána beszélhetünk igazi nyereségről. És erre egy kis időt még várnunk kell. Hogy egy vállalko­zás sikeres-e, arról csak több év el­teltével lehet nyilatkozni. De azért nem vagyunk borúlátóak, eddigi eredményeinkkel elégedettek va­gyunk. Úgy tartjuk, a jó üzlethez sok jó és új ötletre van szükség. A jó eredményeket és a sikeres vállalko­zást nem kapjuk ajándékba.* Azért na­ponta meg kell dolgoznunk. Hiszen küzdelem és leleményesség nélkül a mai világban nem lehet boldogulni. KARDOS MÁRIA Néhány sorban Hermann Imre a magyarországi pszichoanalízis vezető egyénisége volt. A pszichoanalízis mini mód­szer és Az ember ősi ösztönei című munkái nemrégiben jelentek meg újra. Franciaországban és más or­szágokban is Hermann-reneszánsz tanúi lehetünk, sorra kerülnek piac­ra könyvei. Az antiszemitizmusról szóló írása eredetileg 1945-ben lá­tott napvilágot a Bibliotheca Kiadó­nál. A publikálásának akkor a Holo­caust adott szomorú aktualitást, de könyvének alapkoncepciója már korábban készen volt. A mű sajátos nézőpontjából, a “megkapaszkodás elmélet" felől tárgyalja a zsidógyű­lölet okait. Az antiszemitizmus lélek­tanát most a Cserépfalvi Kiadó je­lentette meg újra. Egy esztendeje, márciusban jött létre az lllyés-alapítvány azzal a cél­lal, hogy a Magyarország határain túl élő magyarság önazonosságá­nak megőrzését, fejlődését és meg­erősödését célzó kezdeményezése­ket támogassa. A költségvetés évi 15 milliót ad az alapítvány céljaira, az összeg feihasznáfásáról ismert írókból, művészekből, politikusok­ból, tudósokból alakult kuratórium dönt. Hogy kik kaptak eddig támo­gatást? A magyarországi felsőfokú oktatási intézmények például a szomszédos országokból felvett diákok ösztöndíjára. Romániai ma­gyar nyelvű gimnáziumok, az Ung­vári Közművelődési Szakközépisko­la, a szlovákiai Hont és Danubius ki­adók, a Komáromi Jókai Színház - hogy csak néhányat soroljunk fel - kisebb-nagyobb értékű könyvkülde­­mébyeket, szemléltetőeszközt, sok­szorosítógépet, műsoros kazettát, videokészüléket s pénzbeli támoga­tást kaptak. A HÉT 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom