A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-05 / 14. szám

HÍRMONDÓ Esterházy János Napok Évtizedeket kellett vámunk a rendkívül fon­tos eseménysorozatra. Évtizedekig beszél­tünk gróf Esterházy Jánosról félve suttog­va Még félig hangosan sem volt ajánlatos szánkra vermi a nevét Vele és általa az egész csehszlovákiai magyarságot ültették a vádlottak padjára 1945 utón Vele és általa az egész csehszlovákiai magyarság lett há­borús bűnös, a köztársaság eénJója ésfel­­darabdója, hontalan és hazátlan, a belénk sűykolt bűntudatot rettenetesen nehéz ke­resztként rakták a válunkra, hogy roppan­junk össze teljesen alatta A már-már hisz­tériásán felkorbácsolt nacionalista indűatok félelmetes esztendejében a megmérettetés ideje érkezett el számunkra S miyen jóleső érzés leŕni annyi évtized eltelte után, hogy megmérettetésünk legsötétebb esztende­jében nem találtattunk könnyűnek. Fedezé­ket kerestünk és találtunk a megmaradá­sunkhoz, ki-ki úgy vészelte át e kemény és kegyeden éveket, ahogy tudta Ha keleti, meghajolt, ahogy a szél viharos ereje előtt meghajlik a fű is, s amkor kelleti, alakos­­kodni is tudott, hiszen kényszerűségből Gróf Esterházy Aliz, Esterházy János lá­nya olyan nemzetiséget választott biztos fedezékének, amelynek a nyelvét nem is ismerte.- Ha az az egyetlen mentség a túlélésre, a deportálástól és a kite­lepítéstől való menekülésre, akkor szlovák leszek — vallották száz- és százezrek, s átvészelték a nehéz időszakot. S ahogy elvonult fejük fö­lött a nacionalizmus igen-igen fel­korbácsolt vihara, a százezrek e­­lőbújtak fedezékükből, levetették magukról az álruhát, s egyre hango­sabban mondták egymásnak és mindenkinek, aki magyarnak szüle­tett ezen a földön, maradjon is meg annak! Vajon gróf Esterházy János hogyan taglalta volna tanulmányban vagy ér­tekezésben a csehszlovákiai magya­roknak ezt a viselkedését, ha nem szenved mártírhalált? Nem adatott meg neki a lehetőség, hogy nemze­tiségének megváltoztatása árán védje magát, családját s a csehszlovákiai Mi újság a Csemikötben? Bizonyára sok olvasót érdekel, mit csinál éppen egy, a Csemadok ke­belén felnövő szakmai társulás. Nos, a Csehszlovákiai Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Társasága tevé­kenységébe és terveibe szeretnék bepillantást engedni a kedves érdek­lődőnek, nem titkolva azt a szándé­kot, hogy akinek mindez megtetszik, szeretettel várjuk sorainkba. Mindjárt az elején szeretném le­szögezni, hogy Társaságunk célja az irodalom népszerűsítése, az olvasó­vá nevelés, tehát minden olyan fog­lalkozás támogatása és segítése, amely a szlovákiai magyarság olva­sásigényének ápolására és fejleszté­sére irányul. Ezért főleg a könyvhöz legközelebb állók csatlakozását vár­tuk (és várjuk), de szívesen befoga­dunk bárkit, akit a munkánk érdekel. Ennek érdekében egy kérdőív segít­ségével már tavaly toborozni kezd­tük könyvtárosainkat, sajnos, nem sok eredménnyel. Pedig ők, az "iro­dalom házának" ápolói és őrzői so­kat tudnának segíteni olvasómozgal­munknak. Hittel reméljük, hogy gon­dokkal teli gazdasági helyzetünk el­lenére sem fordítanak hátat hivatá­suknak, s baráti (irodalom- és könyv­baráti) kezet nyújtanak felénk is. Az év elején egy igen terjedelmes ötlettárat állítottunk össze az olvasó­mozgalmat irányító és szervező iro­dalombarátok részére. Ez a ciklusok­ra osztott anyag mintegy segítséget nyújt abban, mi mindent lehet(ne) ezen a szakterületen csinálni: tartal­maz irodalmi évfordulókat a magyar, a csehszlovákiai magyar, a szlovák, a cseh és a világirodalomból, ismer­teti a Madách és a Kalligram Kiadó­ban az I. félévben megjelenő kiadvá­nyokat, s néhány ötletet ad temati­kus irodalmi rendezvények szervezé­sére. Újdonság viszont A szó és a zene nyomában, valamint A keresz­ténység (vallás) az irodalom tükré­ben című ciklusok. Az előbbi olyan rendezvények szervezéséhez ad öt­leteket, ahol az irodalmi mű bemu­tatásával párhuzamosan a "rokon" zeneművet is meg lehet szólaltatni, vagy legalább részleteket lehet be­lőle lejátszani. Pl. Katona József: Bánk bán - Erkel Ferenc: Bánk bán, vagy Beaumarchais: Figaro há­zassága - Mozart: Figaro házassá­ga, stb. ... További irodalmi-zenei kapcsolatok, dalok és szimfonikus művek, pl.: Liszt: Petrarca-szonettek, kortárs költők megzenésített versei. Érdekes téma pl.: Peer Gynt — H. Ibsen-dráma, Sybelius - szimfoni­kus költemény. Az ilyen jellegű rendezvények ze­nei anyagának elkészítéséhez a po­zsonyi Egyetemi Könyvtár zenei ka­binetjének a vezetője, dr. Duka-Zó­­lyomi Emese ajánlotta fel a segítsé­gét. Ötlettárunkkal továbbá szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét a keresz­ténység (a vallás) irodalmi megjele­nítésének a megismertetésére. Ezek lehetnek bibliai ihletésű irodalmi al­kotások, istenes, vallásos versek, 8 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom