A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-29 / 13. szám
AZ OTTHON - HÚSVÉT HÍMES TOJÁSOK Gyermekkoromban a húsvétvasárnap reggel mindig nagy örömet hozott: kimentünk az udvarra, és a fűben, fa tövében a kerítés mellett, farakás mögött megkerestük az elrejtett piros tojásokat. A húsvéthétfői locsolóknak is egyszínű piros tojást festett anyánk, mert városi emberek lévén nem ismertük a tojás készítésének másféle módjait. A húsvéti tojással kapcsolatos hiedelmekben mindmáig keverednek az ősi és a keresztény vonások. Európa-szerte a tojás ősidőktől fogva az élet forrását, folytatását, megújulását jelentette. A tavaszünnepeken a tojást — ezt a védett kis világot a barátság, szeretet, szerelem jeléül, termékenység- és szerencsehozóul ajándékozták. Eleinte természetes színű, később pirosra festett tojásokat ajándékoztak, majd más színek is megjelentek, és elterjedt a tojás egyre bonyolultabb festése. A piros az öröm, az élet színe, a keresztény vallásokban pedig Krisztus vérét jelképezte. A hímes tojásokat rendszerint a család legidősebb nőtagja festette, átadva tudományát a kislányoknak is. A tojás festésének számtalan variánsa közül leggyakoribb, hogy tollcsévével, gyufával, gombostűvel forró viaszmintát rajzolnak. A viasz megkeményedik, a tojást festékbe mártják majd a viasztól megszabadítják, így a minta színes alapon fehér lesz. Egy másik módszer, hogy belekarcolják a rajzot az egyszínű alapba. Az egyszínű felületet szalmával, fonallal is szokás díszíteni. Tanács: A tojást festhetjük úgy is, hogy a főzővizébe hagymahéjat teszünk és így barna tojásokat kapunk, azonkívül, ha fel akarjuk akasztani a hímes tojást például faágakra, vagy hasznosítani kívánjuk a tojás belsejét sütemény készítéséhez, a jól megmosott tojásokat két végén óvatosan kilyukasztjuk és a belsejét kifújjuk. A tavaszt hirdetik az ünnepi asztalt díszítő kinyílt gyümölcsfaágak és az új élet forrását, folytatását jelképező tojások - ezúttal azonban azok kerámiából készültek. A húsvéti ünnepi asztalterítéken nem hiányozhat a húsvéti nyuszit ábrázoló kalács, torta sem. Húsvéti sós kalács Hozzávalók: 75 dkg liszt, 10 dkg vaj, 4 dl tej, 3 evőkanál cukor, 2 dkg élesztő, 1 kiskanál só; a tepsi kikenéséhez zsír; a tetejére tojás. A cukrot meg a sót a lisztbe szórjuk, c ' . .........................—> és kézzel jól összekeverjük. Ezután a langyos cukros tejben felfuttatott élesztőt is beleöntjük, és a maradék langyos tejjel nem túl kemény tésztává dagasztjuk. Közben az olvasztott vajat kanalanként hozzáöntjük. Kelni hagyjuk, majd kalácsot fonunk belőle: a kalácstésztát három darabra vágjuk, kettőt ebből egyforma hosszúra sodrunk és keresztben egymásra fektetjük, ezután két-két ágát összefonjuk, szorosan összefogjuk, nehogy rés maradjon közöttük. Kizsírozott tepsibe fektetve újra kelesztjük, tojással megkenjük, meghintjük lehámozott, szálkásra vágott mandulával és előmelegített sütőbe toljuk. Öt perc múlva a tüzet mérsékeljük, úgy sütjük meg. 24 A HÉT
