A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-22 / 12. szám
KINCSÜNK AZ ANYANYELV ISTÁPOL, ÉTEK, KÓRISTA Nemegyszer megkérdezték már tőlem, hogy ez vagy az a szó helyes-e. Az attól függ - szoktam válaszolni - , hiszen egy-egy szó, kifejezés "helyességét" önmagában, megfelelő szövegkörnyezet hiányában megítélni nem lehet. Egy és ugyanaz a szó az egyik mondatban éppen odaillő, kifejező lehet, egy más kontextusban pedig helytelennek, zavarónak érezzük használatát. Itt van például istápol szavunk. Ez a felnémet Stap szóból származik, melynek jelentése ez: bot, vessző, jogar, püspöki pálca. A magyarban az ebből keletkezett istáp főnév és igei származéka, az istápol átvitt értelemben használatosak: az istáp jelentése "segítség, oltalom", az istápoló 'gyámolít, segít, anyagilag vagy erkölcsileg támogat valakit, gondoskodik róla’. Mindkét szavunk nagy múltra tekint vissza, napjainkra azonban már kiszorultak a köznyelvből, a mindennapi nyelvhasználatból. Az istáp szót az 1942-ben kiadott Balassa-féle értelmező szótár is elavultként jegyzi; az istápol mellett pedig újabb értelmező szótárainkban ezt a stílusminősítést olvashatjuk: népies, régies, ill. választékos. Ezek után nézzük, indokolt volt-e istápolás szavunkat választaniuk következő példáink szerzőinek. Az első idézet egyik lapunk tavalyi számából való, s ezért tartalmilag kissé már elavult: "A SZISZ SZKB istápolásában ez a találkozó az idén is sok érdekeset kínál a popzene kedvelőinek." Második példamondatunk szintén újságszövegből, egy kommentárból származik: "Valószínű, hogy Houstonban a »hetek klubjának« tagjai elsősorban e tény figyelembevételével vitatták meg a gorbacsovi irányvonal anyagi istápolásának lehetőségeit." Mivel istápol szavunk jelentése ez: támogat, gyámolít, segít valakit, érthetően elsősorban (és szinte kizárólag) emberekre vonatkoztatható; másrészt meg a második példabeli anyagi istápolás szókapacsolat pleonazmus, azaz felesleges szóhalmozás, hiszen — mint már volt róla szó - az istápolás egyik jelentése éppen ez: anyagilag támogat valakit. A kérdést azonban megvizsgálhatjuk stilisztikai szempontból is. Mindkét esetben újságszövegről volt szó, s mindkét szerző egy akkor éppen időszerű eseményről számolt be: egyikük egy popfesztiválról, a másik politikusok csúcstalálkozójáról. E témák kapcsán s az idézett szövegkörnyezetben a régies, népies hangulatú istápolás szó alkalmazása nem a legszerencsésebb. Ha az újságírók mindennaposnak, nem elég kifejezőnek találták a segít, támogat igéket, választhattak volna a témával inkább öszhangban levő, a szövegkörnyezetbe jobban "belesimuló" szavakat. Ugyanez a megállapítás érvényes MAJD A MINISZTER ELINTÉZI Emil Boleslav Lukáčcsal gyakran találkozhatott az ember Pozsonyban. Szinte minden nap megfordult a könyvesboltokban, antikváriumokban, borozókban, kávéházakban. Törzshelye azonban a štefánka kávéház volt. Még ma is látom, ahogy ballag az utcán, cipeli a degeszre tömött aktatáskát, amely az egyik vállát ugyancsak lehúzza s féloldalassá formázza tartását. Hogy mik voltak a táskájában? Leginkább könyvek, kéziratok, de élelmiszer is akadt benne. Ha összeakadtunk az antikváriumban vagy az utcán, mindig eltrécseltünk egy kicsit. Kissé kajla, sötétbarna velúr kalapja alól vidáman pislogott rám. Bár az is megesett, hogy haragosan villámlott a szeme, mert mérgelődött valamiért. Jól emlékszem arra a tavaszelői napra, amikor a Szárazvámon botlottunk egymásba.- Nem jönnél be egy pofa borra?- kérdeztem tőle köszönés helyett.- Mennék, de sietek - felelte — hivatalos ügyet kell intéznem. Telefonon már megbeszéltük. Várnak.- Sajnálom, Emil bátyám.- Adóügy - tette hozzá, majd magyarázkodni kezdett. - Nemrég jött ki a Kvapky z perlete, a Gyöngyházcsöppek. Hiszen tudod, te is kaptál egy példányt.- Tudom. A francia költőket tolmácsoltad benne...- Negyvenezret fogtak le a honoráriumomból. Hát ez skandallum!- Jó summácska - tettem hozzá. — Ennyiért autót is vehetnél... Tulajdonképpen mennyit kaptál a könyvért? - kérdeztem szemérmetlenül. Hunyorogva tolta följebb a kalapját. Azt hiszem, azon töprengett, megmondja-e? Végül kibökte.- Háromszazhatvanezret.- Hűha! Az anyját! - szaladt ki a számon.- Ha azt vesszük, mennyit veszteikét másik szavunkra is. Az élelmiszerellátással kapcsolatos gondokat elemző újságcikkben olvashattuk a következő félmondatot: "hogy holnap is el tudják látni étekkel és itallal a népet..." Az ’étel, táplálék’ jelentésű étek szavunk irodalmi, régies csengésével erősen elüt a mondat többi részétől. Egy szépirodaimi műben, esszében vagy más megfelelő szövegkörnyezetben hatásos stíluselem lehet, itt azonban inkább zavaró a jelenléte. A 19. századi regények stílusát, hangulatát idézi a ’kardalos’ jelentésű kórista szavunk, melynek bizalmas, kissé talán lekezelő jelentésárnyalata is van. Ezért nem nagyon hiszem, hogy akármelyik énekkarunk tagja szívesen venné, ha kóristá-nak neveznék, amint azt — nyilvánvalóan nem lekicsinylő szándékkal - egyik újságírónk tette, amikor ezt a mondatot leírta: "A másik oldal a naposabbik: a fönt említett fűtetlen kultúrházakban össze-összesereglő színjátszók, kóristák, néptáncosok lelkesedése." A szavak stílusértékéről szóló rövid eszmefuttatásunkat mivel is fejezhetnénk be jobban, mint a magyar nyelv nagy művészének, Kosztolányi Dezsőnek egyik idevágó idézetével:" ...a szavak értékét nem lehet mérleggel és rőffel mérni. A szó értéke mindenekelőtt a helyzetétől függ, s annál nagyobb művész valaki, minél inkább újat tud varázsolni a régiből." SZABÓMIHÁLY GIZELLA tem, amíg feketelistán voltam, nem is olyan sok... Jóvá akarták tenni, amit elmulasztottak velem szemben... Az adóból viszont le szeretnék faragtatni.- Most az adóhivatalba mész?- Dehogy. A barátomhoz megyek, ő majd elintézi.- Melyik barátodhoz?- A miniszterhez. Válekhez... De már megyek is, nem akarok elkésni. Szervusz, Gyurkám! Intett és továbbindult.- Sok szerencsét! — kiáltottam utána, de ő már nem figyelt rám... Két hét múlva a magyar könyvesboltban találkoztunk.- Elintézte Válek? — kérdeztem kíváncsian. — Csökkentették az adódat? Bosszúsan legyintett.- Dehogy intézte. Azt állította, nem lehet. Minek az ilyen miniszter, ha ezt a csekélységet sem tudja elintézni.- Tudod - vigasztaltam mosolyogva - az adóhivatallal még a miniszter sem mer ujjat húzni. DÉNES GYÖRGY 1 O A JUÉT