A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-08 / 10. szám
LÁTOGATÓBAN Kettős Hötődés Miklós István lelkész, a Szövetségi Gyűlés képviselője Mint egy nemesi kúria, olyan a rimajánosi református parókia. Nagy világos szobákkal, régi bútorokkal, a falakon megannyi festménnyel, amelyek között nagyon sok a felismerhető, jellegzetes Dúdor-kép, s egy Szabó Gyula festmény is függ a falon. Miklós István a parókia gazdája, aki jókora utat tett meg, míg Gömör már említett községébe ért. A bodrogközi Kisgéresen született, a királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett, s 1983-ban Prágában végzett teológiát. Szabó Pál Papok, vasárnapok című regénye jut eszembe, miközben a parókia középső szobájában helyet foglalok, s az utcára néző ablakon keresztül kitekintek a havas háztetőkre és a füstöt eregető kéményekre. Tiszteletes urat Vályban, Kálosán és Jánosiban tart istentiszteletet, a másikon Nagybalogon, Jánosiban, Feleden és Gortvakisfaludon. A hittanra járó gyerekekkel és a konfirmálandókkal péntek délután és szombaton foglalkozik. A parókia 1818-ban épült, azóta néhányszor felújították. A templom két részből áll. Egyik része XVI. századi. A toronyrészt 1792-ben építették hozzá. A falu legrégibb műemléke a XII. századi román stílusú bencés monostortemplom. Említést érdemel a két klasszicista udvarház is. Egyiken az oromdombormű Ferenczy István szobrász munkája. A harminchárom éves, nős,.kétgyermekes Miklós István két hónap híján öt éve szolgál Rimajánosiban. A gömöri egyházmegyében kevés a lelkipásztor, mindegyiknek több gyüleazonban nem a regényről faggatom, hanem vasárnapjainak a menetrendjéről. Egyik vasárnap kezete van.- Meséljen még Rimajánosiróll- biztatom Miklós Istvánt. Közelemben a cserépkályha valósággal ontja a meleget.- A gyülekezet nem nagy, a gyerekekkel együtt százötvenen vagyunk. Felekezetileg is vegyes község. Vannak benne római katolikusok és evangélikusok is. A második világháború utáni kitelepítési hullám Rimajánosit is elérte, így nemzetiségileg is vegyes. Negyvenöt-ötven családot telepítettek ki innen Magyarországra, s helyükre szlovákokat hoztak onnan. Most már fele-fele a nemzetiségi arány! Századunk elején még hatszáz lelket számláló református gyülekezet volt Jánosiban. A csökkenést az urbanizáció is segítette. A pusztáival körülbelül 1500 lakosú Jánosinak 1-4. osztályos magyar és szlovák iskolája van. Sok magyar gyerek jár szlovák iskolába. Ennek egyik oka az, hogy a szülők azt hiszik, a gyerek így jobban boldogul. A gyakorlat persze nem ezt igazolja.- Mit tehet a református egyház?- Elsődleges feladatunk Isten igéjének a hirdetése. Ugyanakkor az is érdekünk, hogy híveink, amellett, hogy tisztességes és jó állampolgárok legyenek, jó magyaroknak is megmaradjanak. Az istentisztelet, bibliaóra, hittan és konfirmáció magyar nyelvű. Én magam személyes beszélgetések során azt is elmondom a híveimnek, hogy azért, mert szlovákiai magyarok vagyunk, nem kell másodrendű állampolgároknak éreznünk magunkat. Legyünk büszkék történelmünkre, irodalmunkra, múltunkra. Persze, ha hangsúlyozom a gyülekezeten belül, hogy magyarok vagyunk, ez nem jelenti azt, hogy ellenségként kezeljük a más nemzetiségűeket. Keresztyény hitünkből fakad, hogy másságával fogadjuk el embertársunkat. A jánosi református gyülekezet helyet ad a többségében szlovák evangélikus gyülekezetnek (templom, imaterem).- ön a Szövetségi Gyűlés képviselője is...- Tavaly, a parlamenti választásokon független jelöltként indultam az MKDM-Együttélés listáján. Távol akartam maradni a politikától, de nem sikerült. Talán azért, mert akaratunkon kívül szinte egyetlen ellenzéknek számítottunk az elmúlt negyven esztendőben. így aztán november 17-e után nagyon sok mozgalom fordult az egyházak felé, közvetve vagy közvetlenül támogatásunkat kérték. Elvállaltam a jelölést, s a közép-szlovákiai kerületben a lista harmadik helyére tettek. A választások eredménye minden elképzelésünket fölülmúlta. Közel tízezer preferencia-szavazatot kaptam. Ennyivel nem számoltam. A választások megmutatták, magyarságunk öszsze tud fogni annak érdekében, hogy magyarok maradhassunk. A tízezer preferencia-szavazat azonban nem volt elég ahhoz, hogy a harmadik helyről bekerüljek a parlamentbe, de ez nem keserített el. A két magyar mozgalom sikere volt a fontos. Főtiszteletű püspök úr, Mikó Jenő közvetítésével féléves tanulmányi ösztöndíjat kaptam Strasbourgban, s ott ért 6 A HÉT
