A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-08 / 10. szám
A HÉT RIPORTJA Az utóbbi mellett döntöttek, érthető okokból. Az eset szemléltető példája annak, hol beteg a csehszlovák piacosítási elképzelés. A vállalat monopolhelyzetben van: ő diktálja a feltételeket. Saját szerkezetének átalakításán, önköltségi csökkentésén nem kell gondolkodnia. Még csak azt a fáradságot sem veszi magának, hogy az árat a tényleges tejbeszerzési árból kalkulálja. A fogyasztó mellett a mezőgazdaság van rendkívül nehéz helyzetben. Ha nem tudja eladni, amit kitermel, fizetésképtelenné válik. Áprilistól állami támogatást is kap a tej, literenként 1,20- at, s ezt a pénzt a tejfeldolgozóknak folyósítják majd. Addig olcsóbb az állatok takarmányozása, mert még a tavaly megtermettet eszik... Hogy ez nem egészen igaz, azt az állami gazdaság igazgatója, Mészáros Győző mérnök is elmondja. A tápkeverékek árában már most is benne van a koronaleértékelés, a magasabb behozatali ár.- Azt mondják a gazdasági életünk irányítói, hogy termeljünk kicsiben. Áruljuk magunk a tejet, a húst. Megtehetnénk, hogy eladunk valamit, és vágóhidat nyitunk, de nincs sok értelme. Áki kicsit is jártas a mezőgazdaságban, tudja, hogy a németek is a 4000 hektár körüli gazdaságokat tartják optimálisnak, és tény az is, hogy az Európai Gazdasági Közösség, a Közös Piac országaiban 35 százalékos állami támogatást kap a mezőgazdaság. Nálunk ez most 16 százalék. Hát ilyen körülmények közt privatizálhatnak, erőltethetik a magántermelést kicsiben, a magángazda, a paraszt sem lesz képes megélni belőle! LEHETNE OLCSÓBBAN TERMELNI?- erről faggatom Mészáros Győzőt, közben érzem kérdéseim fonákságát. — Hogyan termeljünk olcsóbban, ha minden "bemenet" drágul?! Drágább az üzemanyag, az energia, drágulnak a gépek, drága a műtrágya, a növényvédőszer, a tápszer. Semmit nem kapunk ingyen. Sokféle kísérletet, próbálkozást végignéztem és tanulmányoztam már, így tudom: nincs általános recept. De pillanatnyilag az a legnagyobb baj, hogy törvények sincsenek, nem tudjuk, mi lesz. Azt sem tudom, lesz-e nálunk szövetkezet! A gazdaságunk magában foglal egy 670 hektáros volt szövetkezetét is, de most mindenkit a privatizáció foglalkoztat. Tornócon volt egy 1100 hektáros nagybirtok, 500 hektáros papi birtok, meg kb. 3000 személy magántulajdonában 1500 hektár. Ha ezeket a földeket visszaadnák a volt tulajdonosoknak, akkor sem tudom, mit kezdhetnének fél hektáron... Nem nagyon gondolkodhatunk szövetkezetben sem, mert úgy látjuk, az állam mindenáron földosztást akar; hiába reménykedtünk abban, hogy végre elkezdhet önállóan és gazdaságosan gazdálkodni a szövetkezet. S az is hiába, hogy az emberek nem nagyon óhajtják kivenni a közösből a földjüket. — Érdemes egyáltalán síkságon tejtermeléssel foglalkozni? Hátha a hegyekben olcsóbban lehetne előállítani, itt meg termelhetnének olyasmit, ami jól jövedelmez... — Mi 5,40-ért állítunk elő egy liter tejet, a hegyekben 7 koronáért, mert hiába olcsóbb a legelő, ha rosszabb a hozam! Meg nekünk is szükségünk van istállótrágyára, arról nem szeretnénk teljesen lemondani. A legnagyobb hiba jelenleg, hogy nem lett volna szabad árliberalizációt csinálni nagyprivatizáció nélkül. Most hiába tárgyal és alkudozik a termelő a feldolgozóval, ha nincs ott partnerként a kereskedelem is. Az átlagosan ötven százalékkal vagy még többel felemelt árak mellett nem feltétlenül kellett volna a kereskedelemnek az árrést tízről harminc százalékra emelni. A kisebb haszon is haszon. Ha sikerülne egy olyan részvénytársasági formát kialakítani, amelyben a termelő és a feldolgozó mellett ott lenne a kereskedelem is, talán hamarabb jutnánk előre. S ha a nagyprivatizáció során a szövetkezetek átalakulhatnának konkrét tulajdonhányaddal rendelkező egyének társulásává, végre hozzáláthatnánk a vállakózáshoz is teljes erővel. Csak szülessen meg végre a földtörvény! Eztazt már kibírt a mezőgazdaság a múltban is, most is, tehát bizonyította, hogy tud alkalmazkodni. És majd csak megszületik egy olyan koncepció, amely szerint fontos lesz a mezőgazdaság. Mert ha a mezőgazdaság nem lesz fontos, hiába kapják vissza a földet az emberek. N. GYURKOVITS RÓZA PRIKLER LÁSZLÓ FELVÉTELEI Ötvenezer liter tejet kellene kiönteni... A HÉT 3
