A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-01 / 9. szám
pa Tanács mellett a nemzetközi szakértői bizottság sem. Ebbe a csehszlovák fél beleegyezett, a magyarok beleegyezése azonban nem érkezett meg, mert a magyar fél még nemzetközi bíróság által sem hagyja magát felülbírálni. A szlovák kormány lépései tehát ennyiben érthetők, bár ideges lépések ezek, mert egyes jelek azért arra mutatnak, hogy a magyar kormányzat képes és hajlandó leülni tárgyalni, hisz konzultatív megbeszélések az utóbbi időben is folytak. Tudni kell, hogy a C-változat — annak ellenére, hogy nem szükséges hozzá a magyar fél beleegyezése — a legrizikósabb változat, mert nemzetközi konfliktusokkal járhat, hiszen egy nemzetközi határvonalat terelnek el, a Dunát, és úgy, hogy a szomszédos állammal még csak meg sem kísérelnek konszenzusra jutni. Hogy a lobbyzás ilyenkor mennyire érvényesülhet? Mi megtettünk mindent, a kormányon belül Zászlós Gábor, de a parlamenten belül is, csakhogy nem ezek a szempontok érvényesültek a döntéshozatalkor. Azt is mondhatnám, túl kevesek voltunk ahhoz, hogy ezt a döntés befolyásolhattuk volna. — Pedig voltak más olyan döntések is, amelyeket jó lett volna más irányban befolyásolni. Ott van például az ominózus nyelvtörvény, amelyről a magyar nemzetiségű SZNT-alelnök azt nyilatkozta, hogy "amit a törvény nem tilt, azt megengedi", ugyanazon a héten az SZNT szlovák alelnöke, Keltošová pedig konkrétan azt, hogy e törvény értelmében egyetlen magyar nyelvű helységnévtábla sem lehet Szlovákiában. Tehát az sem egy jó törvény, amit ennyiféleképpen lehet értelmezni és homlokegyenest ellentétesen. Ugyanakkor azt is észre kell vennem, hogy a nyelvtörvény végrehajtási törvényei is készülnek lassacskán, csendesen és észrevétlenül. A január 29-i Národná obroda közölte a november 22-én jóváhagyott közigazgatási törvényt. Ennek az első öt paragrafusa közigazgatási kérdések mellett nyelvhasználatiakkal is foglalkozik. A harmadik paragrafus szabályozza a helységnevek szlovák nyelvű használatát, az ötödik paragrafusa azonban még azt is tartalmazza -többek között —, hogy a sajtóban és a tömegtájékoztató eszközökben is szlovákul kell használni a helységneveket. Erről mi a véleményetek? — Erről az a véleményünk, ha egy sajtótermék ezt megteszi, akkor visszatér oda, ahonnan 1989. november 17-én elindult. — ... akkor engedetlenségi mozgalmat hirdettek? — Hát engedetlenségi mozgalmat nem kell hirdetni, mert a sajtó autonóm. Ha az állam bele akar beszélni a sajtó működésébe, megpróbálhatja, csak az a kérdés, hogy a sajtó mire képes! — A sajtó csak akkor autonóm, ha eltartja magát. — így van. — A nemzetiségi lapok közül azonban egyik sem tartja el magát, s ez a törvény épp azokat érinti kellemetlenül, mert az, hogy a szlovák lapok szlovákul használják a helységneveket, az utcaneveket, az a világ legtermészetesebb dolga. Ez a kitétel a törvényben más célzattal van benne... — Jó, de én még nem láttam egyetlen magyar lapot sem, hogy amióta ez a törvény megjelent, ezt betartotta volna. — A nyilvánosság előtt ez a törvény tegnapelőtt (jan. 29-én) jelent meg! — No de másfél hónapja fogadták el! Én különben sem félek ilyenektől, mert azt kell figyelembe venni, hogy ez nem a nyelvtörvény végrehajtó törvénye, mert az már magában egy végrehajtó törvény, tehát nem kell végrehajtó törvényekkel szabályozni a nyelvtörvényben foglaltakat. A nyelvtörvényben viszont olyan nincs, hogy szabályozná a sajtó nyelvhasználatát... — A "maticás" nyelvtörvényjavaslatban viszont benne volt, hogy a nemzeti kisebbségnek joga van anyanyelvén írott sajtóra... — De a maticás nyelvtörvényt nem fogadták el, és ez volt a lényege. És óriási hiányosságokkal küszködik ez a nyelvtörvény is, de pillanatnyilag nem a politikai pártok feladata, hogy ezt a törvényt revideálják, és a parlament sem tudja revideálni, ugyanis újra elkezdődne az a botrányos dolog, ami körülbelül jó két hónapja majdnem megbénította a törvényhozást Szlovákiában. Teljesen fölösleges dolog lenne ezt most újrakezdeni, amikor háború folyik az Öbölben, itt van ugye a Szovjetunióban ez az őrült helyzet, a Baltikumban. Sokkal fontosabb kérdések vannak most Csehszlovákia és Szlovákia szempontjából, mint ez a nyelvtörvény. — Ezek megvoltak a nyelvtőrvény meghozásának pillanatában is. Minden normális ember tudta, az forog kockán, hogy lesz-e kenyerünk, lesze mit ennünk. — így van. De teljesen fölösleges lenne újabb két hónapra megbénítani Szlovákiában mindent. Ami ebbe a kérdésbe kompetensen beleszólhat, az az alkotmánybíróság lesz. S az alkotmánybíróságnak a jövőben kutyakötelessége lesz a nyelvtörvényt felülvizsgálni a létező alkotmány szempontjából, az Emberjogi Alkotmánylevél szempontjából Szlovákiában is. Ezért hozzák létre. — S utána majd a törvényhozás nekifog az összes rossz törvényt átdolgozni? — Nem, a törvényhozásnak ahhoz semmi köze nem lesz. Az alkotmánybíróság majd törli az összes rossz törvényt, vagy a törvény rossz részletét. — És mikor lesz alkotmánybíróság? — Nagyon remélem, hogy hamarosan. Elég régóta húzódik a kérdés, viták vannak, hogy meg kell-e várni a három alkotmányt, s azokhoz létrehozni az alkotmánybíróságokat, vagy sem. Bár Havel elnök nemrég egyértelműen kimondta, hogy nálunk létezik egy alkotmányjogi és államjogi űr jogalkotásunkban és jogállamiságunkban, ez az alkotmánybíróság hiánya, mert nincs egy végső döntőbíró Csehszlovákiában, amely kimondaná a végső szót különböző jogi értelmezések és konfliktusok esetén. — Addig viszont él a hatályos törvény, amelynek értelmében még büntetni is lehet, s közben megszülethetnek egy rossz törvény további rossz folyományai, mint a közigazgatásiból is kitetszik. — A nyelvtörvény számunkra ott zárult, hogy elfogadták a koalíciós nyelvtörvényt. Mi ezt a nyelvtörvényt nem tekintettük olyan törvénynek, amelyet itt, Dél-Szlovákiában életbe LÁTOGATÓBAN
