A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-22 / 8. szám
Kő Kövön... A ZEMPLÉNI FÖLDVÁR Ott, ahol a Bodrog folyó enyhe kanyarulata érinti a Zempléni szigethegység délkeleti nyúlványait, egy magaslaton emelkedik a zempléni földvár. Körvonalait inkább csak sejtjük az akácfák és cserjék rátelepült tömegében, csak a várdomb csúcsán álló templomok látszanak messziről. A földvár helyének megválasztására a természetes magaslat szinte kínálkozott, úgy is mint'a folyón létesített átkelőhely egyik támaszpontja. A várat kelet és délkelet felől a Bodrog vizei védték, szoros hurokban fogva félkörbe a védművet. Most is ezen a szakaszon a legmagasabb a várfal, - csaknem húszméternyi magasból gyönyörködhetünk a kilátásban. A nyugati várfal tövében - amely valamivel alacsonyabb - helyezkedett el a település, ott, ahol a mai község található. A VIII-IX. században ide települő bolgár-szláv törzsnek is fontos központja lehetett a vár, — a hagyomány szerint itt volt Zalán bolgár fejedelem székhelye (Vörösmarty is megénekelte), amelyet a honfoglaló magyarság ostrommal vett be. A legenda valós történeti magvára lehet bizonyíték az a csodálatosan gazdag leletanyag, amelyet a hatvanas évek elején szlovák és magyar régészek egy magyar előkelőség X. századbeli sírjában találtak, a várral szemben lévő Szélmalomdombon. Zemplén várával lehet azonosítani az Anonymus gesztájában szereplő "Budrug" (Bodrog) várát. Ebből a megvilágításból felmerül a jogos kérdés, hogy elfogadható-e az az elterjedt nézet, amely szerint a község neve a szláv "zem-plná" (telt föld) szókapcsolatból ered. Ennek az is ellentmond, hogy az ősi névalakokban (Zemlin, Zemlyn, Zemlun, Szeműn) nem is szerepel a kritikus "p" betű, sőt a környékbeliek ma is következetesen "Zemlén"-nek ejtik a falu nevét. A XI. század harmincas éveiben Zemplén már ispáni vár. Később belül is falakkal és épületekkel erősítik a több mint három hektár területű, észak-déli tájolású, tojásdad alakú, egykori földvárat. Megye-központ lesz. 1258-ban IV. Béla ide hívja össze az országgyűlést (azután, hogy ez a vár is sikeresn állt ellen a mongol-tatár hordáknak). Később Micz báné, majd hosszú századokra a Drugeth család tulajdona a mezővárosi és vásáros jogú Zemplén. 1299 és 1666-között itt tartották a megyegyűléseket. A XVIII. században - az új vármegyeház felépítésével — csökken az egykor sok ostromot kiállt vár stratégiai jelentősége. Az idelátogató megtekintheti a földvár ma is ép és tekintélyes sáncait. A földvárba a déli főkapun juthatunk be. Központjában, temetővel körülvéve, áll a két templom. A református eredetileg katolikusnak épült, román stílusban, gótikus elemekkel. A hagyomány szerint maga Bethlen Gábor új íttatta fel az időközben romossá vált építményt, 1628-ban. Tornyát 1873-ban, az egy évvel korábban leomlott utolsó vártorony köveit felhasználva emelték. A görög katolikus templom már jóval fiatalabb, 1804-ben épült. Érdemes pillantást vetni a református parókia épületére és a falu közepén düledező magtárszerű épületre is. Ezek az utolsó maradványai az egykori vármegyeház épületegyüttesének. BOGOLY JÁNOS
