A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-22 / 8. szám
AZ OTTHON TANULJUNK EGYMÁSTÓL! A piac, a szabadáras termékek számának növekedése arra késztet bennünket, hogy gyűjtsünk kevesebbe kerülő ételrecepteket. Következő számainkban szeretnénk olvasóinknak olcsó recepteket ajánlani. Egyúttal kérjük Önöket, hogy osszák meg velünk a háztartási költségek csökkentésére, a jobb beosztásra szolgáló tapasztalataikat, elképzeléseiket. SAJTOS TÁSKA 1 csomag levelestésztát lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtunk, kb. 6x6 cm-es négyzeteket vágunk belőle. 10 dkg húsos szalonnát vagy füstölt húst megdarálunk, hozzáadunk 10 dkg reszelt sajtot, jól összekeverjük, és a négyzetekre kanállal halmokat rakunk, majd háromszögalakúra formáljuk, tojássárgájával megkenjük és pirosra sütjük. VACSORAÉTEL Két tojásfehérjét kemény habbá verünk, és tíz deka eidámi, ugyanannyi füstölt és parmezán reszelt sajttal összekeverjük. Kissé sózzuk, borsozzuk, és vizes kézzel kis gömböket formálva belőle olajban kisütjük. Vigyázzunk, hogy meg ne égjen. Majonézes salátával kitűnő. CITROMOS SZELET Négy tojásfehérjét kemény habbá verünk, és 12 deka cukorral, egy citrom reszelt héjával és 8 deka rétesliszttel elkeverjük. Végül három deka olvasztott vajat csurgatunk bele. Kivajazott őzgerincformába töltjük, s forró sütőbe tolva, majd a lángot öt perc múlva mérsékelve megsütjük. Deszkára borítva, ha kihűlt alufóliába csomagoljuk. Tortalapnak is kitűnő. RÁNTOTT SÁRGARÉPA A tisztított, nagyobb sárgarépákat sós vízben majdnem puhára főzzük. Hosszában ujjnyi szeleteket vágunk és sózzuk. A rántott szelethez ha-ÖTLETEK BARKÁCSOLÓKNAK Megvédi a környezetet a fúrás — sokszor eltávolíthatatlan - porától, ha a lyukra egy közepén átfúrt, átlátszó műanyag sapkát szorítunk. Vigyázat, az "egykezes" fúrás nem veszélytelen! Fontos az is, hogy a sapkát először felül, átlósra döntve vegyük el a kész furattól, nehogy a por kiszóródjék. A kisebb munkadarabok felületét a fogó pofáira tekert néhány réteg "lágyító" szigetelőszalaggal óvhatjuk a sérüléstől.' KEZDŐ KÉZIMUNKÁZÓKNAK Lapunkban szeretnénk segíteni azoknak, akik kötnének, de nem állt eddig módjukban a kötés mesterséget megtanulni. Igyekezni fogunk, hogy a képekhez írt magyarázatok érthetőek legyenek. Mielőtt hozzákezdenénk a kötéshez, készítsünk kötéspróbát. Ez akkor fontos, ha az előírástól eltérő fonalat használunk. A leírások tartalmazzák, hogy a 10x10 cm-es darab hány szemből és hány sorból áll. Ha nem tartalmazza, akkor kötünk egy kb. 20- 24 szemre kezdett, 10 sor magásságú darabot, és megméijük, hogy hány szem jut 10 cm kötésre. Ekkor beszorozzuk a szabásminta méretén levő centimétert a mintadarabon kiszámolt 10 cm-re jutó szemszámmal. Ezután kezdődhet a kötés! A kezdés: tekerjünk le egy kb. kétszer olyan hosszú szálat a gombolyagról, mint amilyen széles a szabásmintadarab. Bal kezünkre, a kisujj, gyűrűsujj és középső ujj mentén a mutatóujj mögé tegyük a fonal egyik végét úgy, hogy aztán a hüvelykujjra hátulról csavarodjék. Most a két kötőtűt egybevesszük s hurkot készítünk a fonalból. A fonal lecsúszik a hüvelykujjunkról, tehát újra a fent írt módon rátekerjük a fonalat és elkészítjük a következő szemet, így folytatjuk, amíg a kellő szemszámot meg nem kapjuk. Azáltal, hogy az első sort két tűre szedtük fel, könnyen leköthető, de nem túl tág a kezdet. Ha az összes szemet felszedtük, az egyik tűt kihúzzuk. A tűt, amelyen a szemek maradtak, a kötés során a bal kezünkben tartjuk a gyűrűs és a kisujj közt. Az első szemnél a hüvelykujj és a középső ujj tartja a kötést. A fonalat a felálló mutatóujjon keresztül vezetjük hátulról előre. Az üres kötőtűt a jobb kezünkbe vesszük. (folytatjuk)
