A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-02-22 / 8. szám

MINERVA Amerikai energiagondok és az Öböl A védtelen, kicsi Kuvaitot lerohanó Irak elleni fellépés oroszlánrészét az USA vállalta magára. Erre a szerepre nemcsak az jelölte ki, hogy napjaink­ban nincs még egy olyan hatalom, amely az agresszort meg tudná fé­kezni, hanem az olajhoz fűződő ha­talmas érdeke is. A nyolcvanas évek előrehaladtával egyre jobban kitűnt, hogy mennyire ki van téve az Egye­sült Államok a külföldi olajszállítók manipulációinak. Azután, hogy az OPEC 1979-ben hirtelen megemelte a kőolaj árát, az USA átmenetileg csök­kentette olajfogyasztását, s egyúttal fokozta hazai kőolaj-kitermelését. Ám a visszafogás 1983-ban véget ért. Az­óta az ország 12 százalékkal több kő­olajat használ el, miközben a hazai ki­termelés 1985 és 1989 között 12 szá­zalékkal visszaesett, s 1990-ben újabb 4-5 százalékkal csökkent. Míg a nyolcvanas évek derekán a kőolaj­behozatal mintegy 4 millió hordó volt naponta, 1988-ban már elérte a napi 6, 1990-ben pedig valószínűleg a 7 milliót. A kőolaj világpiaci árának esése után 1986-ban az USA nettó olajmérleghiá­nya már "csak1 30 milliárd dollárra rú­gott. Most azonban ismét emelkedést mutat, 1989-ben bizonyára meghaladta a 40 milliárd dollárt. És mi várható a kilencvenes években? Az USA energia­ügyi minisztériumának becslése szerint ebben az évtizedben az országnak na­pi 9 millió hordó olajat kell majd im­portálnia. Ez több mint fele az ország fogyasztásának és kétszerese az 1985. évi behozatalnak. Ekkoc a kőolaj kül­kereskedelmének nettó deficitje meg­haladja majd az évi 80 milliárd dollárt. Ha az olajárak még emelkednek is, ak­kor ez az összeg könnyen meghalad­hatja a 100 milliárdot is. A nyolcvanas évek Amerikája ab­ban a hitben élt, hogy a kőolajárak emelkedésétől nem kell tartania, hi­szen a túltermelés miatt az OPEC ere­je megtört. Ekkor ugyanis az olajkar­tell állásait aláásta a soraiba nem tar­tozó olyan államoknak a kőolaj-kiter­melése, mint Norvégia vagy Mexikó. Ám azután, hogy az USA fokozta kő­olaj-behozatalát az Öböl országai — amelyek a világ kitermelt kőolajának a negyedét adják, miközben területük alatt a világ ismert olajtartalékainak 65 százaléka rejlik, s amelyek legin­kább képesek a termelésüket gyor­san felfuttatni vagy visszafogni - is­mét urai lettek a világ kőolajpiacának. 20 A HÉT Ráadásul az USA alaszkai és más for­rásainak termelése ebben az évtized­ben csökkeni fog, hasonlóan az észa­ki-tengeri országokéhoz. Várhatóan súlyos kitermelési gondok támadnak — gazdaságának általános csődje miatt - a Szovjetunióban. Az ameri­kaiak számára így fölvetődik a kér­dés: honnan számíthatnak biztosan kőolajra? Saját — fogyó - olajkin­csüket ugyanis gazdasági, katonai és politikai okok miatt kímélni igyekez­nek. Az USA kőolaj-behozatalában az Öböl országai öt évvel ezelőtt még csak 6 százalékban részesedtek, 1990-ben ez az arány 28 százalékos volt, s 1995-ben elérheti az 50 száza­lékot. Sok európai országban és Japán­ban azzal számolnak, hogy az olaj fo­gyasztói árának az emelésével, olaj­pótló energiafajták fokozott felhasz­nálásával és energiatakarékos tech­nológiákkal a századfordulóig korlá­tok között tudják tartani kőolajbeho­zatalukat. Például Franciaországban az áram 70 százalékát már ma is ato­merőművekben termelik, s újabb ato­merőműveket építenek. Japánban egy hordó olajból két és félszer annyi terméket hoznak létre, mint az USA- ban. Az USA lakossága 1990-ben még 5 százalékát sem tette ki a világ né­pességének. Ugyanakkor elfogyasz­totta a világ kitermelt olajának negye­dét, s csak autózásra az egytizedét. Számos szakértő szerint az USA pa­zarolja a kőolajat. Az egészségőrző tejsavbaktériumok Az erjedés szó hallatán rendszerint a szeszes italokra gondolunk, ho­lott a tejsavbaktériumok által er­jesztett tejtemékeket (a joghurtot és a kefirt) is sokan szeretik. E baktériumok munkája nyomán nemcsak a tej emészthetősége és tápanyagainak a felszívódása ja­vul, hanem bizonyos betegségek­kel szemben is ellenáilóbbá válik a szervezet. Sőt, némely betegség kezelésében is hasznát venni e mikróbáknak és termékeiknek. Sok évszázados tapasztalat, hogy a tej és a tejtermékek fo­gyasztása egészséges. A tudo­mányos vizsgálatok arra is magya­rázatot adnak, hogy tulajdonkép­pen mi is ennek az alapja. Ha a tej fehérjéit baktériumok bontják le, a joghurban, a kefirben és a többi er­jedt tejtermékben több szabad ami­nosav lesz, mint amennyi a tejben van, következésképp az erjesztett tejtemékek könnyebben emészthe­­tők. Állatkísérletek tanúsítják, hogy a tej erjedésekor valamilyen növe­kedési tényező is létrejön, amely súlygyarapodást eredményez. Számos felmérés mutatja, hogy az erjesztett tejtermékek fogyasztá­sa seregnyi kóros elváltozás és be­tegség esetén előnyös. Egyebek között csökkentik a vér koleszte­rintartalmát, s ezáltal az érelmesze­sedés, a magas vérnyomás és a szívinfarktus ellen hatnak. De ha­tásosan kiegészítik a vastagbél- és a fogínygyulladás, a gyomorbélhu­­rut, a májelégtelenség miatt táma­dó agyvelőbántalom, bizonyos gyomorbélrendszeri fertőzések, a székrekedés, a hasmenés, a foko­zott bélgázképződés és a gyomor­­savtúltengés gyógyszeres kezelé­sét. Arra szintén vannak adatok, hogy gátolják a bélcsatorna antibi­otikumos kezelés utáni újbóli be­­fertőződését és a rosszindulatú da­ganatok kialakulását. Tejet és tejterméket egyébként csak azok fogyaszthatnak nagy mennyiségben, akik meg tudják emészteni a tejcukrot, a laktózt. Örökletes hiba folytán ugyanis hi­ányozhat az az enzim (a laktáz) a szervezetből, amely a tejcukrot az alkotórészeire bontja, s ennek nemkívánatos következményei vannak. Az erjesztett termékekkel azonban nekik sincs különösebb gondjuk, hiszen a tejsavbaktériu­mok saját laktáz enzime legalább a felét elbontja a tejben levő lak­­tóznak. Állatkísérletek hívták fel a figyel­met arra is, hogy az erjesztett tej­termékek fogyasztása lassítja vagy gátolja az átültetett daganatos sej­tek szaporodását. Amikor a kísér­leti egereket joghurttal etették, azo­nos idő alatt 28-35 százalékkal ke­vesebb daganatsejt jött létre a tes­tükben, mint azokban az állatok­ban, amelyek nem kaptak erjesz­tett tejterméket. Szovjet kutatók három olyan szénhidrát tartalmú fehérjét (glüko­­peptidet) vontak ki a Lactobacillus bulgaricus nevű tejsavbaktérium­­ból, amelyek rákellenes hatásúnak bizonyultak. Az erjesztett tejtermékek és a bennük levő tejsavbaktériumok visszaszorítják a hasmenést okozó baktériumok (a szalmonellák és a shigellák) szaporodását, s ezáltal enyhítik a betegség lefolyását. Ki­tenyésztették a tejsavbaktériumok­­nak egy olyan törzsét is, amely a vastagbélgyulladást keltő Clostridi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom