A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-02-15 / 7. szám

GYERMEKEKNEK AZ ÖT JÓBARÁT Burmái ‘népmese Élt egyszer négy fivér, és volt egy na­gyon jó barátjuk. Annyira kedvelték őt, hogy szinte ötödik fivérüknek tartották. Vezetőjüket is látták benne, hiszen ő volt a legerősebb közülük. Ezt a barát­jukat Tömzsinek hívták. Nem volt túl­ságosan magas, de tagbaszakadt és erős volt, ezért kapta ezt a nevet. Az első fivért Nininek hívták, mert mindig így mutogatott: "Nini!" A második fivérnek Nyurga volt a ne­ve, mert ő volt a legnyurgább, legma­gasabb a fivérek közül. A harmadik neve azért vol Aranyos, mert ő őrizte a testvérek pénzét, érté­keit. S végül az utolsó, a negyedik fivér volt Csöpi. Azért hívták így, mert a leg­kisebb volt valamennyiük közül. Sokáig vándorolt az öt jóbarát, meg­fordultak a világ minden táján, és köz­ben ahol csak tudtak, jót cselekedtek. Egyszer elérkeztek egy nagy és gazdag városhoz, melyben egy kegyetlen király uralkodott. Azt mondja akkor Tömzsi. — Eleget jártuk már a nagyvilágot! De ez nem valami nagy dicsőség. Gye­rünk, foglaljuk el ezt a várost, szabadít­suk meg a gonosz királyától. Az lesz majd igazi dicsőség. Az emberek sokáig fogják emlegetni a nevünket. A jóbarátok egyetértettek vele, s el­indultak a város aranyfalai felé. Tömzsi felszólította a királyt, hogy párbajozzanak'. Elkezdődött a harc. Az öt jóbarát harcolt a király és a testőrei ellen. A harcban különösen Nyurga volt kiváló. Végül is a királyt legyőzték, a várost fel­szabadították. Akkor az öt jóbarát töprengeni kez­dett azon, ki is legyen közülük a város uralkodója. A négy fivér azt mondta, hogy jó ba­rátjuk, Tömzsi legyen az uralkodó. Ő a legidősebb és a legerősebb közülük. De Tömzsi tiltakozott. Az volt a vélemén­nyé, hogy Nini legyen az uralkodó. Ő majd megmutatja, mit kell tenni. De Nini is ellentmondott. Szerinte Nyurgának kell uralkodni, hiszen ő har­colt a legjobban. Persze Nyurga sem akart uralkodó lenni. Azt mondta, hogy a városban annyi a kincs, hogy arra csak Aranyos vigyázhat. Legyen hát ő az uralkodó. De Aranyos sem akart uralkodni. Az volt a véleménye, hogy Csöpi legyen az uralkodó, hiszen ő olyan kicsi és gyen­ge, hogy nem lesz még egy alkalma má­sik királyságot kiharcolni. Am Csöpi azt mondta: — Annyira gyenge vagyok, hogy be­lőlem jó uralkodó aligha lenne. Sokáig töprengett, vitatkozott ezután az öt jóbarát. Végül megegyeztek: öten együtt fognak uralkodni. Amint mond­ták, úgy is lett. És nem volt a világon még egy olyan jó uralkodó, mint ők vol­tak öten. De itt még nincs vége a mesének! Nézzétek csak meg, gyerekek, a két ke­zeteket! Látjátok az öt jóbarátot, akik készségesen szolgálnak titeket? Nézzé­tek csak! A hüvelykujjatok a Tömzsi, hiszen az a legerősebb, legvastagabb uj­jat ok. A következő, a mutatóujjatok pe­dig a Nini. Ezzel az ujjatokkal ti is mu­togatni szoktatok. A középső ujjatok a Nyurga, hiszen ez a leghosszabb ujja­tok. S miért Aranyos a negyedik ujja­tok? Mert ha felnőttök, biztosan arany­gyűrűt fogtok viselni a gyűrűsujjatokon. A kisujj átok pedig — persze hogy — a Csöpi, hiszen oly kicsi, gyengécske, ki­csit mulatságos is! Látjátok, van tehát öt jóbarátotok, mindig a segítségeteket szolgálják. Ők segítenek majd nektek elérni — a bol­dogságot... Sági Tóth Tibor fordítása Weöres Sándor Olvadás Csipp, csepp, * egy csepp, > öt csepp, meg tíz: olvad a jégcsap, csepereg a víz. Akinek éles szeme van... A cserépedények közül kettő teljesen egyforma. Az egérke már tudja, melyik kettő. Te is megfejted? A HÉT 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom