A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-15 / 7. szám
TANÁCSADÓ JOGI TANÁCSOK "Álláskereső" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy milyen szerepe van az új munkahivataloknak és milyen feltételek mellett lehet ezek segítségét igénybe venni, ha az előző munkahelyén felmondtak és nem sikerült neki eddig újra elhelkyezkedni? A munkahivatalok a járások székhelyein létesültek s az 1990. december 4- én elfogadott szövetségi törvény "A foglalkoztatási törvény" értelmében álláskeresők nyilvántartásával, elhelyezésével, az állásközvetítéssel, a szabad munkahelyek nyilvántartásával és az álláskeresők átképzésével, valamint anyagi biztosításával összefüggő teendőket intézik. Az említett törvény ez év február 1- én lépett hatályba és egységesen szabályozza az állampolgárok jogát az alkalmazásra, meghatározza az állami foglalkoztatási politika céljait és eszközeit, valamint az álláskeresők jogait és kötelességeit és a munkaadók feladatait az állampolgárok alkalmazása terén. Az új törvény némely rendelkezése a Munka Törvénykönyvének néhány rendelkezését is hatályon kívül helyezte, illetve ezek helyébe lépett. A törvény kimondja, hogy a külföldi állampolgároknak és az államolgárság nélküli személyeknek, akik a csehszlovák jogszabályok alapján vannak alkalmazva, ugyanolyan a jogállásuk, mint a csehszlovák állampolgároknak. Külföldi állampolgárt azonban alkalmazni csak akkor lehet — úgy, mint eddig — , ha állandó tartózkodási engedélye van a Köztársaságban. Új rendelkezés azonban, hogy a tartózkodási engedélyen kívül még külön munkavállalási engedélyre is szükségük van, amit az illetékes közigazgatási hatóság ad ki. Csak ezek birtokában lehet őket alkalmazni. Kivételt képeznek azonban azok a külföldi állampolgárok és állampolgárság nélküli személyek, akik cseh-szlovák állampolgárral kötöttek házasságot, akivel állandóan a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén élnek. Ezeknek nincs szükségük a munkavállalási engedélyre. A törvény értelmében az alkalmazásra való jog azt jelenti, hogy azok az állampolgárok, akik tudnak és akarnak dolgozni és tényleg keresnek is munkát illetve megfelelő alkalmazást, igénybe vehetik a törvény adta leheteőségeket, mégpedig arra, hogy a) nekik megfelelő alkalmazásban munkaalkalmat közvetítsenek, b) a munkában való érvényesüléshez feltétlenül szükséges átképzésben részesüljenek, c) a munkábalépés előtt vagy pedig a munkahely elvesztése esetén anyagi támogatásban részesüljenek. Mindenkinek joga van szabadon megválásztani a foglalkozását és ezt az egész állam területén űzni, vagy külföldön is munkát vállalni. De joga van igénybe venni a munkaközvetítés intézményét is, hogy az egészségi állapotának, korának, képzettségének, képességeinek és az előző munkatevékenységének, valamint az elszállásolási igényeinek megfelelő munkát (alkalmazást) kapjon. A munkaközvetítést elsősorban az erre hivatott járási munkahivatalok ingyenesen végzik. A járási munkahivatalok jegyzéket vezetnek a szabad munkahelyekről. Ezeknél bármely állampolgár érdeklődhet és felvilágosítást vagy tanácsot kérhet. Annak az állampolgárnak, aki az állás- illetve munkaközvetítést igénybe akarja venni, a lakóhelye szerint illetékes munkahivatalnál kell jelentkeznie. Ha nincs munka — vagy ehhez hasonló (pl. szövetkezeti tagsági) viszonyban és nem is folytat önálló kereseti foglalkozást, cikkor írásbeli kérelmére felveszik az álláskeresők jegyzékébe. Ebben feltüntetik a személyi adatait, a képzettségére (végzettségére), az eddigi munkahelyeken szerzett gyakorlatára és tapasztalataira vonatkozó adatokat. Ugyancsak feljegyzik a munkahellyel összefüggő személyi és családi viszonyaira, az egészségi állapotára vonatkozó adatokat és az esetleges külön érdeklődését vagy kívánságát bizonyos munka (vagy munkahely) iránt. A munkaközvetítésnél a hivatal különös tekintettel van azokra a jelentkezőkre, akik erre az egészségi állapotuk, koruk, anyai hivatásuk vagy egyéb fontos okokból (pl. az alapiskolát elvégzett fiatalkorúak, akik nem tanulnak tovább; a közép- vagy főiskolák éppen végzett hallgatói; a terhes nők, az 50 évnél idősebb személyek stb.) rá vannak utalva. Átképzésen a törvény értelmében az álláskereső eddigi képesítésének (képzettségének) olyan megváltoztatását értjük, amely ahhoz szükséges, hogy újabb elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésével más megfelelő állás vagy munka végzésére alkalmassá váljon. Az átképzés az álláskereső és az illetékes munkahivatal között kötött szerződés alapján történik, amiben meg kell határozni az átképzés tartalmát, idejét és módját, valamint az álláskereső anyagi biztosítását az átképzés ideje alatt. Ha az átképzést saját alkalmazottjának a jobb érvényesülése érdekében a munkaadója biztosítja, akkor ez a munkaadó és az alkalmazottja között kötött szerződés alapján történik. Ez az átképzés a munkaidő alatt történik és ennek idejére az alkalmazottnak az átlagkeresetének megfelelő bérmegtérítés jár, amit a munkaadó fizet. Az álláskeresők anyagi támogatásáról munkábalépésük előtt vagy a munkahely elvesztése esetén lapunk következő "jogi tanácsaiban" fogunk írni. Dr. B. G. A HÉT 23
