A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 1. szám
TANÁCSADÓ JOGI TANÁCSOK Kovács Erzsébet olvasónk a lapunk múlt évi 46. számában a jogi tanácsok rovatában a gyermekgondozási segélyről szóló ismertetésünkkel kapcsolatban kér felvilágosítást. Azt írja, hogy első gyermeke 1989-ben, a második pedig 1990 áprilisában született, s eddig utánuk havi 900 korona segélyt kapott, mert mindkét gyermeke háromévesnél fiatalabb, s így a régi törvény értelmében is igényjogosult volt. Most azt kérdezi, hogy az új törvény értelmében a havi 900 korona segély csak egy gyermekre jár-e, vagy ha több gyermeke van, akkor minden gyermekére külön-külön, amíg a három éves korukat be nem töltik? Az új törvény szerint a segély összege egységes és független a gyermekek számától. Nem vette tehát át a régi törvény azon rendelkezését, amely szerint a segély összege az arra jogosult gyermekek számától függött (havi 600, 800, 900 és három vagy több jogosult gyermek esetében 1300 korona). Az új törvény más tekintetben sokkal kedvezőbb, mert lehetővé teszi bizonyos korlátozott mértékben az anya kereseti tevékenységét is, ha az napi két órát meg nem haladó munkaidőben dolgozik, vagy havi keresete a munkabéradó levonása nélkül nem haladja meg a 800 koronát. Olvasónknak a második gyermeke hároméves koráig, tehát 1993 áprilisáig lesz igénye a havi 900 korona segélyre, ha mindkét gyermekéről fog személyesen gondoskodni. J. T. komáromi olvasónk azt írja, hogy volt élettársa, akivel 1985-ben megszüntette az élettársi viszonyt s azóta már nem is lakik nála, hanem az édesanyjánál, mind a mai napig nem jelentkezett ki a lakossági nyilvántartásból és a személyazonossági igazolványában még mindig a régi lakáscíme — olvasónknál — szerepel. Minthogy olvasónknak azóta más élettársa van, akivel gyermeke is van, azt kérdezi, hogyan érhetné el, hogy a volt élettársát az ő lakcíméről "lejelentsék?" A lakossági nyilvántartásról az 1982. évi 135. számú törvény és ennek végrehajtására kiadott belügyminiszteri 146. számú hirdetmény rendelkezik. Ezek szerint minden állampolgár köteles az állandó tartózkodás kezdetétől számított három napon belül bejelentkezni s a személyazonossági igazolványát, valamint a lakásra való jogát (hivatalos kiutaló határozat, vagy a lakástulajdonos beleegyezését) igazoló iratot bemutatni. E bejelentéssel egyidejűleg köteles az eddigi állandó tartózkodási helyéről kijelentkezni. Az élettársi viszony tényleges állapot, amit bármelyikük bármikor megszüntethet. Az élettársi viszony megszűnésével megszűnik az élettárs együttlakási joga is, mert a lakástörvény 71. §-a értelmében sem tartozik a lakástulajdonos háztartásának tagjai közé. Minthogy az illető személy ellen — olvasónk levele szerint — bírósági ítélete is van, (nem tudjuk, milyen tartalommal illetve rendelkezéssel), azt tanácsoljuk, hogy írásban kérje a bejelentőhivatalban, hogy volt élettársát idézzék be és tekintettel arra, hogy még 1985-ben megszűnt az élettársi viszonyuk és azóta az édesanyjánál lakik, intézkedjenek, hogy teljesítse törvényes bejelentési kötelezettségét és jelentkezzen át a tényleges tartózkodási helyére. E kötelezettség elmulasztásáért az ille-AZ ORVOS VÁLASZOL Lábszárfekély A fenti betegségnek többféle oka is lehet, de levélírónkat a vénás eredetű, nehezen gyógyuló seb érdekli, amely férje lábfején található. A kezelésben fontos a vénás pangás csökkentése, a felpolcolt lábbal való fektetés, járáskor kompressziós kötés. A túleröltetést, súlyos terhek cipelését, a tartós ülést és állást eltiltjuk. A fekély kitisztítása általában hidrogénoldattal történik. A szakorvosoknál és Magyarországon is beszerezhető olyan átitatott habszivacs, amelyből a fekély alakjának megfelelő darabot vágunk ki és a fertőtlenítés után rátesszük a fekélyre. Ez néhány napig is a fekélyen hagyható. A száraz, tapadó sebet nem szoktuk eltávolítani, mert védelmet nyújt a bőr hámosodására, kivéve, ha alatta gennyesedés jelentkezik. A lábszárfekély nem egyszerű seb, hanem fekély, a seb széle fertőzött, a körülötte levő bőr heges, merev, a környező vénák tágultak, a billentyűrendszerük elégtelen, ezért a plasztikai sebészeti műtét sem mindig jelent megoldást. tékes közigazgatási szerv — kihágásért — meg is büntetheti. Egyébként volt élettársának abból a körülményből, hogy a személyazonossági igazolványában még a régi lakcíme van feltűntetve, olvasónkkal szemben semmiféle joga vagy igénye nem lehet, mert ezt a tartózkodási helyét elhagyta, tehát ténylegesen már évek óta nem lakik nála. "Kis privatizáció' jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy megveheti-e majd árverésen azt a kis üzemet (üzemegységet), amely valaha egy magánvállalkozó tulajdona volt, akitől 1955 után — az államosítási előírások alapján ezt elvették s azóta egy állami vállalat részét képezi? A szövetségi gyűlés által 1990. október 25-én elfogadott ún. kisprivatizációs törvény értelmében a szervezetek (állami vállalatok, stb.) az állami szervek által összeállított és jóváhagyott jegyzékekben feltüntetett üzemegységeket árverezhetik el. Ezeknek a jegyzékét a nyilvános árverés napját megelőzően legalább 30 nappal előbb kell közzé tenni. A nyilvános árverésen bárki résztvehet, aki a részvételi jogosítvány illetékét — ezer koronát — megfizeti. Az az érdeklődő, aki árverezni akar, köteles a kikiáltási ár legalább 10 százalékát kitevő biztosítékot előzetesen letétbe helyezni, de ennek összege legalább 10 000 korona. Olvasónk esetében azonban a kérdéses üzemegység elárverezésére és megvételére mindaddig nem kerülhet sor, amíg az eredeti tulajdonos igénye, akitől az üzemegységet annak idején elvették, az 1990. október 2-án kelt ún. restitúciós törvény értelmében fennáll, s amelynek alapján ő igényelhette ennek a visszaadását. Ennek az igénynek az érvényesítésére hat havi határidő érvényes, ami 1991. április 30-án telik le. Csak ha eddig nem érvényesíti a volt tulajdonos az igényét, akkor kerülhet sor ezen üzemegység árverésére és megvételére. Ha pedig a volt tulajdonos visszakapja az üzemegységet, akkor természetesen nem kerülhet sor az eladására és olvasónk sem veheti meg. Addig tehát mindenesetre várnia kell. Dr. B. G.
