A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-08 / 6. szám
wmrnm TRIFID Van a Sagittarius (Nyilas) csillagképben egy nagy kiterjedésű gázfelhő — a csillagászok diffúz ködnek nevezik az ilyen égi objektumokat —, amely mintegy 2200 fényév távolságra lehet tőlünk. Ez az óriási kozmikus por- és gázfelhő Trifid-köd néven ismert. Belsejében egy rendkívül forró csillag található, amelynek jóvoltából az egész felhőt távcsöveinkkel is meg tudjuk figyelni. Ennek a ködnek a nevét vette fel az az amatőrcsillagász-szervezet, amelynek Dunaszerdahelyen van a központja és a Csallóközben élő amatőrcsillagászokat tömöríti. Munkájukról már számos alkalommal hírt adtunk lapunk hasábjain, ezúttal egy érdekes vállalkozásukról szeretnénk beszámolni. Ebben a pénzhiánnyal küszködő világban megtalálták a módját, hogyan jelentessenek meg egy, ugyan szerény külsejű, de szórakoztató és tartalmas lapot, amelynek alig fél esztendő alatt már 4 száma látta meg a napvilágot. A szerkesztők elsősorban az amatőrcsillagászoknak, a fizikatanároknak és az érdeklődő diákoknak szánták a Trifidet, ezzel magyarázható a viszonylag csekély példányszám (200) is. Mi mindenről olvashatunk ebben a különleges újságban? Hasznos tanácsokat és útmutatásokat kezdő amatőrcsillagászoknak és távcsőbarkácsolóknak; elmélyültebb eszmefuttatásokat gyakorló amatőröknek. De vannak itt hírek a szervezet életéből, remek stílusban, helyenként mosolyt fakasztó öniróniával megírt beszámolók és jegyzetek, sőt rejtvények és feladványok is. íme néhány kérdés, ízelítőül, a 4. számból: mi csak a mesében létezik, pedig nem így áll a dolog, valóban van ilyen fura szerzet. Egyik-másik patkánylyukban farkuknál összegabalyodott patkányokra akadtak, amelyeket igen nehéz volt szétválasztani. Amikor a zoológusok közelebbről megvizsgálták ezt a furcsa jelenséget, kiderült, hogy a patkányok farka nem nőtt össze, hanem valamilyen ismeretlen anyag ragasztotta őket egymáshoz. A jelenség kizárólag a házipatkányok körében figyelhető meg. A "patkánykirály" teljesen magatehetetlen. A farkuknál fogva összetapadt állatokat táplálni kell, hiszen nem tudják elhagyni a patkánylyukat. Az alattvalók pedig derekasan teljesítik a kötelezettségeiket: hordják az ételt, sőt védelmezik is királyukat az ellenségtől. (V. Mezencev: Furcsaságok szárazon és vízen c. könyve nyomán) Miért fehér a bamasör habja? Hányszor fordul meg a Föld a tengelye kőül egy év alatt? Miként viselkedik súlytalanságban (pl. egy Föld körül keringő űrállomáson) egy meggyújtott gyertya lángja? Aki esetleg nem tudja a választ és kíváncsi rá, az váija ki türelemmel a Trifid 5. számát, ott megleli. Végezetül következzék egy részlet a múlt évi csicsói amatőrcsillagász-tábor (Konkoly *90) eseményeit felidéző írásból. "Este 10 óra van. A falu álomra ké-Molnár László előadás közben szülődik A kocsmából az utolsó vendégek hazafelé botorkálnak, és tétova kutyaugatás jelzi, merre tart a lányosháznál járt legény. Csicsó ódon kastélyának parkjában viszont most kezdődik az élet. Az itt tanyát vert dunaszerdahelyi amatőr csillagászok lázas készülődésének lehetne szemtanúja az erre vetődő ember, ha ugyan az innét kiszűrődő hangok eleve el nem riasztanák az efféle vakmerő vállalkozástól. Ugyanis már az ókori görög bölcsek a Kozmosz (rend) szó megalkotásakor előrelátón létrehozták a Káosz (zűrzavar) fogalmat is, tudván, hogy ezek egymástól elválaszthatatlanok. Lévén tehát a minket körülvevő Kozmosz, amelyet 50 felajzott amatőr csillagász kíván behatóan tanulmányozni mérhetetlen Káosz kíséretében. Mindezt Csicsón, 1990 nyarán. Az imbolygó lámpák szövevényében mindenki keres valamit: távcsövet, lámpát, hálózsákot, füzetet, térképet, észlelőtársat, az imént letett zsíroskenyeret (ez sohasem kerül elő), csak Molnár Zolit nem keresi senki. Ő, a helyi délkörnek támaszkodva motyog magában valamit az idődilatációról és a szférikus koordinátarendszerre szupraponálódó abberációról - mindezt hexameterbe szedve - és ilyenkor jobb, ha elkerüli az emberfia, mert óhatatlanul igénybe veszi egy kis eszmecserére, de a legjobb esetben is egy sakkparti erejéig. így tehát ahol a legkevesebb az ember, ott a Zoli.(...) Időközben a tábor bejáratánál kisebb bonyodalom támad. A tábori őrök egy toprongyos csapatot próbálnak feltartóztatni, nehogy a tábor területére jöjjenek. Rövid közelharc után derül ki, hogy a Polák Szilárd vezette meteoros csoport menekült vissza a táborba, nyomukban egy kumulonimbusznyi szúnyogfelhővel. Éppen az események tisztázása folyik, mikor Molnár Zoli egy rettenetesen nagyot ordít egy fényes meteor láttán. A szomszéd falu telepének éjjeliőre vaktában lövöldözni kezd, a toronyóra pedig elüti az éjfélt, noha még csak háromnegyed tizenegy múlt három perccel".- lamér -Sághy József felvételei a tavalyi táborozás alkalmával készültek Bagári Zoltán A HÉT 21
