A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-01 / 5. szám
Kő kövön... Trencsén vára A Vág folyó két partján elterülő Trencsén városa nagyon régi település. Sziklába vésett felirat adja hírül, hogy i. sz. 179-ben eddig nyomult előre Valerius Maximus római hadvezér. A város latin neve Laugaritio volt. 260 méter magas gránitszirtről tekint alá a tájra a híres trencséni vár. Helyén egykor a rómaiak legészakabbra található erődítménye, őrtornya volt. A kvádok és a markomannok ellen építették. Trencsén várát szóbahozva a kisdiák is kapásból vágja a nevet: Csák Máté. Méltán, hiszen a vár leghíresebb birtokosa a Tátra és a Vág uraként emlegetett nagyúr volt, a királyokkal is dacoló, büszke, gőgös, ám — mint a krónikák feljegyezték — művelt Csák Máté olyan udvartartást rendezett be Trencsénben, hogy azt a király is megirigyelhette. Még pénzt is vertek Trencsén várában. A vár történetében az okiratok nem igazítanak el teljes bizonyossággal. Annyit azonban elárulnak, hogy Szent István királyunk idejében már a várispánság székhelye. Először 1069-ben említik az okiratok. Várak sorsa — ostromok, csaták, megvételek, bevételek — az ő sorsa is. Am, talán kivételes pompája miatt, vidámabb eseményeknek is a színtere volt. Méghozzá a jelesebbek közül. Eljegyzések és esküvők fonódnak össze a vár történetével. S mivel ezek is a politika alakítását szolgálták, sokszor sok ostromnál, csatánál jobb eredménnyel "zárultak". Itt tartotta eljegyzését Nagy Lajos király leánya Luxemburgi Zsigmonddal, Szapolyai István leánya itt- házasodott össze Zsigmond lengyel királlyal. S itt gyűlt össze a meghívott sereg Hunyadi Mátyás és Podjebrád Katalin eljegyzésére is. Az egyik legnagyobb kiterjedésű európai várnak fontos szerep jutott a Thököly-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc idején. Jelentőségét azonban fokozatosan elveszítette. Utolsó birtokosai, az Illésháziak szerették volna régi pompájában helyre állítani a várat. Am a városban keletkezett tűz (1790-ben) átterjedt a várra is, és teljesen tönkrette. A tulajdonosok ezután elálltak szándékuktól, és a vár restaurálása a jelenkorra maradt. A fokozatosan helyreállított vár épületeiben, helyiségeiben kiállítások kapnak helyet. (Más, például vendéglő is.) Az erődítményhez és a környékhez sok rege, monda fűződik. A legismertebb ezek közül a Szerelem kútjának története. (A kút mélységét egyébként ahány könyv, szinte annyiféleképp adja meg 60-80 méter között.) Omar, Fatima és Szapolyai István története sok irodalmi alkotásban szerepel. Omar mondását: "Vized már van, de szíved keményebb a legkeményebb sziklánál is, Szapolyai István!" — ezekből ismerik az olvasók. A kellemes túrára vállalkozók könnyűszerrel juthatnak fel az egykor bevehetetlen várba: beleszippantani a történelem levegőjébe, gyönyörködni a szép tájban. (görföl)
