A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-02-01 / 5. szám

JOGI TANÁCSOK G. L. tornaijai olvasónk azt kérdezi, hogy vonatkozik-e az új restitúciós tör­vény az olyan esetre is, amikor a közel­múltban valakitől a helyi nemzeti bi­zottság megvette a házát és kertjét, mert az egész utcát és a kerteket nyolc­emeletes háztömbökkel építették be. Az "önkéntes eladásra" azután került sor, hogy a hnb-on azt állították, hogy ha nem adja el, akkor úgy is kisajátítják az ingatlanát. A Szövetségi Gyűlés által 1990. ok­tóber 2-án elfogadott ún. restitúciós törvény rendelkezéseiről már lapunk múlt évi 50. számában részletesen ír­tunk a Jogi tanácsok rovatban "Vissza kapom-e a házamat" jelige alatt. E törvény rendelkezései nem érintik a kisajátítás útján, vagy az ezt helyette­sítő adásvételi szerződéssel az államra, illetve a kisajátító szervezetre átruhá­zott ingatlanokat, amelyekért a minden­kori törvényes értékelési szabályok sze­rint megállapított ellenértéket (a vétel­árat) a tulajdonos megkapta. A restitúciós törvény rendelkezései ugyanis csak az 1959. évi 15. számú kor­mányrendelet, és az 1959. évi 71. számú törvény alapján, valamint az 1948. évi államosítási jogszabályok alapján 1955 után az illetékes ágazati minisztériumok által kiadott határozatok alapján elvett tárgyakra (ingatlanokra és ingóságok­ra) vonatkoznak, s csak ezek visszaadá­sát (illetve lebontásuk esetén anyagi kártalanítást) lehet követelni. Ezekben az esetekben ugyanis a tulajdonos a tőle elvett tárgyért (ingatlanért) semmiféle ellenértéket nem kapott. Ezért a kérdéses esetre a restitúciós törvény rendelkezései nem alkalmazha­tók. — A tulajdonos a vételárat az ér­vényes 1964. évi 73. számú rendeletben foglalt értékelési szabályok szerint meg­állapított összegben megkapta, s ez a rendelet érvényes a restitúciós kártala­nítás összegének a megállapításánál is, így még elvben sem lehet semmiféle törvényes értékkülönbözet az ingatlan értéke és a vételár között. A magasabb értékeket tartalmazó újabb, 1988. évi 205. számú rendelet pe­dig csak 1989. január 1-e óta érvényes és nem vonatkozik a restitúciós eljárás­ban alkalmazandó ingatlanértékelésre! "Inzulin 90' jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy mint cukorbeteg nem kaphaatna-e valami pénzbeli segélyt vagy hozzájárulást. Kétgyermekes 38 éves dolgozó anya, aki már 3 és fél éve cukorbetegségben szenved és az utóbbi időben rendszeresen szed inzulint. Fér­je is dolgozik. Érdeklődtek a munkahe­lyükön és a hnb-on is, beszerezték az orvosi igazolást és a keresetükről szóló igazolást, de azt a választ kapták, hogy csak nyugdíjasok kaphatnak segélyt, és különben is, a keresetük meghaladja az ilyen esetekre megszabott minimumot. A társadalombiztosításról szóló 1988. évi 100. számú törvény és a végrehajtá­sára kiadott 1988. évi 149. és 151. számú rendeletek szerint a szociális szempont­ból ráutalt személyeknek, akiknek egészségi állapotuk miatt költséges dié­tás kosztra van szükségük, így például az aktív tuberkulózisban szenvedőknek, a cukorbetegeknek vagy egyéb költsé­ges diétás étkezést igénylő betegségben szenvedőknek a nemzeti bizottság ismé­telten pénzbeli hozzájárulást adhat. Ezt a hozzájárulást a kezelő orvos vagy az illetékes állami egészségügyi szerv (pl. diabetikus rendelő vagy tanácsadó) ál­tal kiadott igazolás illetve javaslat mel­lékelésével a hnb-on kell kérni. A szociális ráutaltságot a kérelmező és a családtagjai kereseti viszonyának alapján az idézett 149. számú rendelet 139. és 140. paragrafusaiban foglalt szempontok szerint ítélik meg. Ha a kérelmező szociális viszonyai indokolják, akkor a segélyt megadhat­ják mégha a kérelmező keresete meg is haladja az idézett előírásokban megha­tározott összeget. Kísérelje meg a levelében említett igazolásokkal felszerelt kérvényt a nem­zeti bizottságon beadni, amely ezek alapján majd dönt arról, hogy a fenti elvek figyelembevételével indokolt-e a segélyre való igénye. B. István nagykürtösi nyugdíjas olva­sónk azt írja, hogy 1980-tól több műté­ten esett át és ismételten kórházi keze­lésben volt. Ezzel kapcsolatban bizo­nyos szubjektív véleményt nyilvánít és dicsérő szavak mellett bírálja is a keze­lést és az orvosokat. Azonkívül kifogásolja az egyik orvosa távolabbi rokonának eljárását, aki — szerinte — az elmúlt években több au­tót vett, illetve cserélt. Azt kérdezi, mit tegyen, hová fordul­jon panaszaival? TANÁCSADÓ Az orvosi kezelésre vonatkozó kér­déseire és problémáira nem lehet vála­szolni az egészségügyi dokumentáció is­merete nélkül, ez különben is orvos­szakértőt igénylő kérdés, amellyel la­punk jogi rovatában nincs módunk fog­lalkozni. Ebben a kérdésben csak olva­sónk kezelőorvosa, vagy az illetékes egészségügyi intézmény (kórház, rende­lőintézet) vezetője (orvosa, igazgatója) adhatna tanácsot, vagy szakszerű felvi­lágosítást. Ami olvasónk másik kérdését illeti, a gépkocsik legális vétele saját használat­ra és akár ismételt cseréje is, ha nem üzletelés céljából történt, akkor a múlt­ban sem volt jogtalan vagy törvény­­ellenes. "Bíróságonkívüli rehabilitáció" jeligé­vel olvasónk azt kérdezi, hogy a bíró­sági (büntetőjogi) rehabilitáción kívül mikor lesz lehetséges a különböző ma­gánjogi, munkajogi és közigazgatási ak­tusokkal okozott egyéni sérelmek or­voslása? A bíróságonkívüli rehabilitációról szóló törvény már előkészületben van és — a hírek szerint — az 1948. február 25. és 1991. január 1. közötti időben így okozott sérelmek orvoslására, illetve ezek következményeinek enyhítésére ad majd lehetőséget. A törvényről — elfogadása után — e rovatunkban rész­letesen fogunk írni. Dr. B. G. TÁPLÁLKOZÁS — "Azt szeretném megkérdezni, hogy a szigorított étrend elejét veszi-e megbetegedésünknek, megvédi-e egészségünket és meg­hosszabbítja-e az életünket?" Egészségünket többféleképpen óv­hatjuk. Például azzal, hogy élettani szükségleteinket megfelelő módon elé­gítjük ki. Ez azt jelenti, hogy életünkből kiküszöböljük a károsító tényezőket. Köztudomású, hogy azok élnek tovább, akik lassabban öregszenek. Az örege­dési folyamatot pedig táplálkozással is lassíthatjuk. Az azonban nem felel meg a valóságnak, hogy a sovány emberek tovább élnek, mint a kövérebbek, mert az utóbbiak mérsékelt táplálkozás mel­lett ugyancsak magas kort érhetnek meg. A mérsékelt életmód, a mértékletes­ség, a megfelelő étrend lehetővé teszi a minél hosszabb ideig tartó maradást. A t-lr-T no

Next

/
Oldalképek
Tartalom