A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-01 / 5. szám
MINERVA VONALKÓDDAL A TERRORISTÁK ELLEN Évente több száz millió csomagot rakodnak ki-be a világ repülőterein, és sajnos nem ritka, hogy a bőröndök némelyike bombát, pokolgépet tartalmaz. Ezek többsége úgy kerül a gépre, hogy a tulajdonos feladja, de ő maga nem száll fel. Egyebek között ezt próbálják kiküszöbölni azzal az új, az USA-ban bevezetendő rendszerrel, amely vonalkódok segítségével szűri ki a gyanús csomagokat. Bármilyen meglepő, az automatizálás korában a repülőtéri csomagok 99 %-át még mindig kézzel válogatják. A kevés kivételnek számító félautomata rendszerek az Egyesült Államok némely repülőterén szolgálnak. Lényegük, hogy a csomagra felragasztják az előre kinyomtatott vonalkóddal ellátott jelzőszalagot. A járatszámot és a csomag rendeltetési helyét tartalmazó kódot egy lézerletapogatással működő számítógép fejti meg, mialatt a csomag áthalad a szállítószalag egy bizonyos részén, s ezután a pogygyász a megfelelő helyre kerül. Az új rendszer a járatszám helyett egy regisztrációs szám kódolt változatát alkalmazza. Amikor az utas kezelteti a jegyét és ellenőrizteti, illetve feladja a csomagját, a számítógép kinyomtat egy vonalkódot, amelyből egy példány rákerül a csomagra rögzített jelzőszalagra, egy pedig az utasnál maradó, a repülőjegyéhez fűzött igazoló szelvényre. A csomagot a futószalagon négy oldalról letapogatják, az információ egy központi számítógépbe jut. A repülőgépen egy másik leolvasó rendszer megállapítja, hogy a csomag valóban eljutott-e a csomagtérbe. Ha a csomag tulajdonosa nem szállt fel a gépre, a csomagját mindenképpen leveszik. AKI REPÜL, TOVÁBB ÉL? Miért tértek át az evolúció során bizonyos állatfajok a repülő életmódra? Azért - válaszolja egy ugandai biológus -, mert ezáltal nagyobb az esélyük arra, hogy elmeneküljenek, vagy egyáltalán a közelébe se kerüljenek a ragadozóknak. A kutató véleménye szerint ez fontosabab minden egyéb, a replüléssel járó előnynél, például annál, hogy az állat kisebb energiaráfordítással gyorsabb mozgásra képes, vagy áetmódja által olyan élelemforrásokhoz is hozzájuthat, amelyekhez a talajon nem. A biológus • összehasonlította többféle madár, denevérek, szárazföldi emlősök és pingvinek elhullási arányát éves viszonylatban. Bizonyítottnak látja, hogy a repülő állatok tovább élnek, mint az ugyanolyan testsúlyú talajon élők, sőt azt a merész feltételezést is megkockáztatta, hogy minél tovább tartózkodik az állat a levegőben, annál hosszabb életre van esélye. A vizsgálati állatok közül a fecskéknél a legalacsonyabb a pusztulási arány, csak harmadannyi, mint a nem repülő madaraké. A denevéreknek kétszer hosszabb életre van esélyük, mint a szárazföldi emlősöknek, nem is beszélve a teljesen kiszolgáltatott pingvinekről. Azt ugyan már nem az említett afrikai kutató, hanem a statisztikusok megállapították, hogy valamennyi közlekedési ágazat közül a repülés jár a legkisebb baleseti kockázattal; az utasszám és az áldozatok számának aránya messze a legalacsonyabb a légiforgalomban. Úgy látszik, valami mégiscsak lehet a derék ugandai tudós hipotézisében... ÓLOM AZ ÖRÖK JÉGBEN Dán geofizikusok száz évre visszamenőleg megvizsgálták a grönlandi jeget és ólomlerakódást találtak benne. A legtöbb ólom nem az ötvenes évek légköri atomrobbanásainak idejéből származik: az ilyen korú jégrétegekben nem volt kimutatható az ólomlerakódás növekedése. A legtöbb ólmot az 1886-1930 közötti jégben találták. Ennek legvalószínűbb okát az ebben az időszakban bekövetkezett gyakori vulkánkitörésekben látják. Az ólom-210 további természetes forrása a troposzféra, ahol a földkéregből és az óceánokból származó radon-222 izotópok elbomlanak. Az ásványi tüzelőanyagokból és a benzin "kopogását" gátló ólomtetraetil alkalmazásából származó ólom csak kis részét teszi ki a jégben található ólomlerakódásnak. GYÓGYERŐ A TERMÉSZETBEN Az idősebb, de a fiatalabb korosztálynak is gyakori betegsége a magas vérnyomás. Orvosi megfigyelések szerint olyan egyének szenvednek e betegségben, akik csaknem állandó idegfeszültséggel járó életmódot folytatnak. A táplálkozás terén is számtalan helytelen dologra mutathatnánk rá, elég e helyen talán a túlzott konyhasó fogyasztást említeni. A helyes táplálkozásról könyvek egész sora íródott, Kneipp pátertől dr. Bucsányi Gyuláig. Magyarországon most is kapható dr. Oláh Andor Reformkonyha - természetes életmód és étrend című könyve. Magas vérnyomás ellen gyógyfüvekből is állíthatunk össze hathatós teakeveréket: bodzavirág (Sambucus nigra), babhüvely (Phaseolus vulgaris), citromfű (Melissa officinalis), cickafark (Achillea milleforium), csalánlevél (Urtica dioica), diólevél (luglus regia), ezerjófű (Centaurium), feketeribizkelevél (Ribes nigrum), fokhagyma (Allium sativum), fagyöngy (Viscum album), galagonyavirág (Crataegi herba), galagonyabogyó (Crataegi fructus), kakukkfű (Thymus serpillum), kukoricaszösz (Zea mays), kutyabengekéreg (Frangula alnus), macskagyökér (Valeriana officinalis), orbáncfű (Hypericum), pásztortáska (Capsella bursa pastoris), ragadósgalaj (Galium aparine), szarkaláb (Consol ida oriental is), szúrósgyöngyajak (Leonurus cardiaca), télizöldmeténg (Vinca minor), zsurlófO (Equisetum arvense). Az apróra vágott füvekből egy liter forrásban lévő vízhez egy evőkanállal teszünk. 20 perc párolás után ízesítés nélkül fogyasztjuk. A kúra 14 napig (napi 2 I) tart, egy hét szünet után ismételhető. MAGYARICS JÓZSEF
