A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 4. szám

Abnormális

évek

Az 1990-es év nyara nemcsak a Kárpát-medencében okozott katasztrófád szárazságot. Jóformán egész Európa időjárása "megbolondult". A görög szigeteken erdő- és bozóttűz pusztított. Isztambulban és Athénban a minimálisra csökkentek a víztartalékok, Párizsban a McDonald's éttermek azzal csalogatták a vendégeket, hogy egy pohárnyi vizet ajánlgattak a sorbanállóknak. A pápa esőért imádkozott. Az elmúlt két év Dél-Angliában a mediterránhoz hasonló időjárásra emlékeztetett, míg a Földközi-tenger partvidékének éghajlata szaharai állapotokat tükrözött. Dél-Angliában például három teli hónap alatt esett le a szokásos évi csapadék fele, ami tipikus mediterrán vonás. Tavaly Marseille-ben az átlagos csapadékmennyiségnek kevesebb mint a fele hullott. Tőle 11 fokkal délre a líbiai Tripoliban átlagosan 320 mm esőre számíthatnak évente; tavaly ennél kereken 20 %-al kevesebb esett. Európában az átlaghoz képest 1 Celsius-fokkal volt magasaabb a hőmérséklet, mint szokott. Ugyancsak általános jelenség, hogy a meleg, száraz nyár a korábbihoz képest kitolódott. Igaz, a Mediterráneum keleti része valamivel hűvösebbé vált, bár a csapadékmennyiség itt is drasztikusan csökkent.

Európái viszonylatban az 1990-es év a tavalyihoz hasonlóan indult. Az első öt hónap melegebb volt az átlagosnál, csak a június volt kissé hűvösebb, a csapadék pedig — különösen a kontinens keleti felében — kivételesen kevés volt. Ehhez hasonló szélsőségesen száraz és meleg utoljára 1976-ban volt kontinensünkön.

A radonsugárzás

és a fehérvérűség

A radon, ez a természetben előforduló radioaktív elem a fehérvérűség, a vese- és bőrrák, továbbá egy sor más — gyermekekben előforduló — ráktípus egyik fontos előidézője lehet.

A Denis Henshaw által vezetett bristoli fizikuscsoport szerint a radon

jelenléte a fehérvérűség (myeloid leukaemia) fellépéséért Nagy-Britanniában az összes esetek 12 %-áig terjedő, míg a világméretekben az összes esetek 25 %-áig terjedő mértékben tehető felelőssé.

A Bristol csoport a kanadai tartományokat vizsgálta meg tüzetesebben, ahol is - mind a rák előfordulási gyakoriságáról, mind a radon helyi koncentrációjáról - pontos területi adatokkal rendelkezünk. Vizsgálatuk alapján állítható, hogy a radonszint és az akut fehérvérűség előfordulása között — valamennyi korcsoport esetén — egyértelmű kapcsolat áll fenn.

A tüdőrákért - Nagy-Britanniában maximálisan 2500 halálesettel - a radon tehető felelőssé. A gáz alfa-sugárzása nagyobbrészt a légzőszervekben fejti ki hatását, ezért a tudósok eddig azt hitték, hogy a radon miatti károsodásokban a tüdőé az oroszlánrész. Mostantól úgy látszik, más mechanizmusok is szerepet játszhatnak. További sugárforrások lehetnek még a radon "leányelemei", azaz a radon bomlástermékei, amelyek általában a levegőben lévő radonnal elkeveredve találhatók.

A HÉT 21