A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-25 / 4. szám
GONDOLKODÓ iskoláinknak madik helyen szerepelnek a tannyelv megválasztásában az iskolábajárási feltételek, köztük az is, hogy mennyit kell utazni az iskoláig. A tanítási körülményeket, a pedagógusok szerepét az iskola vonzóvá tételében nem vizsgálta a főosztály, így csak szubjektív érzése maradhat minden gyakorló szülőnek, hogy ez is meghatározó szerepet játszik egyegy iskola életében. A közelmúlt kontraszelekciói gyakran állítottak magyar iskolák élére tekintélyüket vesztett embereket, magam is több "részeges" iskolaigazgatóval találkoztam újságírói pályám során, s hallgattam ilyen szülői kifogásokat is. Talán ez az oka annak, hogy a kinevezéses rendszert most sem tudom kitörő örömmel fogadni. Tekintélye és igazi jó hatása akkor lehet egy iskolának, ha az ott tanítók köztiszteletben állnak, maguk is tekintélynek örvendenek. Nekünk azonban nincs lehetőségünk válogatni a pedagógusokban. Ahogy Fodor Zoltán elmondta, a magyar tannyelvű alapiskolákban tanító pedagógusok átlagéletkora 45 év, s ez nagyon magas kor! Tekintettel arra, hogy a pedagógusok zöme nő egyszersmind családanya, ez azt jelenti, hogy tíz éven belül nyugdíjjogosult lesz (átlagéletkort véve) a jelenlegi magyar pedagógusgárda. A demokrácia első esztendejében 120 hatvan év feletti pedagógus tanított még, 899-en (31,3 %) pedig ötven év felettiek voltak. Reális számítások szerint tehát pusztán a jelenlegi állapot fenntartásához mintegy kétezerötszáz tanítóra lesz szükség tíz éven belül a magyar iskolákban. Ennyi pedagógust a nyitrai tanárképző főiskola számunkra képtelen lesz "kitermelni". A magyar pedagógusok szövetségével összefogva ugyanakkor "népszámlálást" kellene végezni nemzetiségi iskoláinkban a pedagógusok szakképzettségét áttekintendő, mert néhány figyelmeztető adat már enélkül is felgyűlt a minisztériumi főosztály asztalán. Már most nyilvánvaló, hogy matematika szakos tanárból 125-tel kevesebb van a kelleténél, ugyancsak hiány van történelem, testnevelés, rajz és zene szakosokból, s ha a szlovák nyelv oktatását kisebb csoportokra választással akarnák intenzívebbé tenni, három százalékkal több szlovák szakos tanárra lenne szükség. A legrosszabb helyzet alapiskoláinkban az idegen nyelvek oktatásának terén van. A magyar alapiskolákban mindössze 74 német nyelv szakos és 26 angolos tanít. Az orosz szakosokból felesleg van, mint mindenütt, de az ő átképzésükhöz is idő és pénz kell. Jelen sorok írója úgy véli, épp a nyugati világnyelvek oktatásában fellépő akadályok sorakozhatnak fel rövid időn belül a magyar tannyelvű iskoláktól gyermekeket elriasztó további tényezőként, tehát ezen a problémán kell mihamarabb segíteni. Arra a kérdésre azonban, hogy e társadalmi megrendelés és igények alapján folynak-e már a felvételi vizsgák, illetve a tanszakok kijelölései, elszomorító nemleges választ kaptam. Fodor Zoltán szerint társadalmi megrendelőként a pedagógusszövetségnek kellene fellépnie annak alapján, hogy elkészíti a szakok szerinti felméréseket iskoláinkban. És hogy a statisztikai adatokkal alátámasztott igényeknek képesek lesznek-e eleget tenni a rendelkezésünkre álló tanárképző főiskolák és egyetemek? Ez már egy további, és nem is egyszerű kérdés. A múlt tapasztalataiból és a jelen lehetőségeiből ítélve: nem biztatóak a kilátások. Fodor úr szavaival élve: ha Nyitra nem lesz képes megfelelni ezeknek az igényeknek, akkor le kell vonni a megfelelő következtetéseket, hiszen akkor Nyitra maga zárja ki magát a játékból... Pillanatnyilag egy olyan játékból, ahol senki nem vár arra, hogy a nyitrai pedagógiai kar helyére álljon, és senki nem készül rá, hogy egy ilyen "játékost" csatasorba állítson. Nyitrán tavaly 140 elsős kezdte meg tanulmányait, előfordulhat, hogy olyan szakon, amellyel nem tud majd elhelyezkedni, miközben nemzetiségi iskoláink tanítóért kiáltanak... Minisztériumi főosztályok pedig felesleges felméréseket készítenek ahelyett, hogy a tényleges gondok felgöngyöléséhez látnának hozzá... És újra csak arra várnak: az élet bizonyítsa be az elkoptatott tételt, hogy mindenki maga tudja leginkább, mire van szüksége. Szóval azt, hogy az a bizonyos önálló tanárképző főiskola egyáltalán nem volt olyan rossz és elsietett elképzelés, amilyennek azt beállítani igyekeztek a demokrácia első esztendejében. N. GYURKOVITS RÓZA Fotó: Gyökeres György A HÉT 7
