A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-18 / 3. szám
Pozsonyi vár 1588-ból A KORONÁZÓ Pozsony várát mindenki felismeri. Nem csak képről, de a hozzá kapcsolódó eseményekről, vagy híres személyekről is. Mert ki ne tudná, hogy Zothmund (azaz a Vörösmarty révén Búvár Kundként ismertté vált harcos 1050-ben), I. Barbarossa Frigyes (a keresztes hadjáratot hirdető, 1189), Csák Máté (1287), a szintén az irodalomból ismerős Toldy Miklós (1354, várkapitány) kötődik a városhoz, a várhoz. A pozsonyi várban volt az eljegyzése Zsigmond lányának, Erzsébetnek Albert osztrák herceggel (1411), s kerül ezáltal az első Habsburg a magyar trónra. A XV. század közepén a várúr Hunyady László. A sor folytatható, kiegészíthető. A teljes felsorolása az ismert neveknek talán A Hét teljes terjedelmét igénybe venné. Mert a pozsonyi várban rengetegen megfordultak. Hírességek, akik több nemzet történelmének alakításában játszottak fontos szerepet. Néhányan bizony kényszerűségből tartózkodtak a várban. Például Balassa Menyhért (1569) és Dobó István (1572-ig raboskodott itt), Krman Dániel, a Rákóczi zászlait megáldó lelkész (1729), a Kossuth gyerekek, Batthyány Lajos (1848), Guyon Richárdné, Perczel Mór... Bethlen Gábor fejedelemként érkezik, az itt őrzött korona is hatalmába kerül. Jár itt Nagy Péter (1698), a minden oroszok cárja, Napoleon (1809). 907-ben Lajos német király nagy sereggel érkezik a vár alá, hogy megütközzék és legyőzze a veszedelmes szomszédot. A magyar lovasság azonban kifárasztja a nehezen VÁROS VÁRA mozgó vasasokat és legyőzi a királyt. Ez az első említése a történelemben Pozsony várának. Fekvése, fontos szerepe miatt azután annál gyakrabban szerepel a történelmi feljegyzésekben. A Duna szintjétől 74 méternyi magasságban fekvő várat magyarul, latinul, németül, szlovákul éneklik meg a költők is. A fontos erődítmény 1811. május 30-án (más adatok szerint 28-án) valószínűleg figyelmetlenség okozta tűz martalékává válik (egyes adatok egy túlságosan megrakott kályhát jelölnek meg a tűz okozójaként). Kiégett a vár és leégett Váralja. Sokan emlékezhetnek a romos pozsonyi várra, hiszen csak 1955-ben kezdték el újjáépíteni. 1968- tól áll a mostani, helyreállított formájában, mely a 18. századi alakját idézi. Egykor híres, mesés kincseinek javarésze Bécsben van. A krónikák azonban egy érdekes rablásról is hírt adnak. 1690-ben az egri érsek Lukács János nevű hajdúja a várkápolnából ellopta a királyi trón nagyértékű aranyszövetű kárpitját. A Grössling egyik szántóján tüzet rakva, a szőnyeg arany szálait kiégette és apránként adogatta el az ötvösnek. A kincsek javarésze azonban nem így tűnt el. A pozsonyi várat és kiállításait mindenkinek a figyelmébe ajánljuk. (görföl)
