A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-18 / 3. szám
— Három és fél évig! — mondta Herbert! - Dolláronként, centenként raktam félre a zsebpénzemből — magyarázta. — Kész mártíromság! — sóhajtott fel Herbert Hancock. Majd végigmért: — Még három-négy nap! — mondta suttogva a feketehajú szépség felé pislogva. — Conchita igen kedves kislány! Érti, ugye? — A feleségének dolgozom! — figyelmeztettem. — Azért fizet, hogy megtaláljam. — S mennyit fizet? — Napi százast meg a kiadásokat. Herbert leszámolt elém a kötegből négyszáz dollárt: — A magáé! Most nekem dolgozik. Kerek négy napig. Vegyen ki magának szobát. Aztán majd repülhetünk vissza. Együtt. Most persze kérdezik, miként döntöttem, ugye? Ha csak olyan, a tévéből ismert nyomozó lennék, ma is vállalom az esetet. Ha pedig igen, akkor galléron ragadnám Herbert barátomat, és vinném vissza a feleségéhez. Dehát az élet egészen más, mint a tévében. Láttam, hogy a szállónak van medencéje, ezenfelül az időjárás is kellemesen meleg volt, hát úgy gondoltam, egy kis kikapcsolódás nem árthat meg. Négy nap múlva még a hasamon is iesült a bőröm, meg lett egy háromszámjegyű számlám a bárban. Herbertnek egy fityingje se volt már, úgyhogy végül nekem kellett fizetnem a repülőjegyét is hazafelé. Majd a költségekhez csapom, amit a feleség fizet. — Tudja — mondta a gépen Herbert —, azt hiszem, ez a kis kiruccanás jót tesz, felpezsdíti a házasságunkat. Ezek után Helen bizonyára nem lesz olyan anyáskodó. Kívántam neki, hogy úgy legyen. A röptérről taxival mentünk Herberték házához. Bementünk, de senkit sem találtunk otthon. Helen... kedveském...! — szólongatta Herbert a feleségét. Aztán látták, hogy az asszony ruhái eltűntek a szekrényekből, a szépségápoló kenceficéi úgyszintén hiányoztak a toalett-asztalkáról. A konyhában végül egy cédulát találtak. Ez állt rajta: "Maradj ott, ahol éddig voltál! Olyan férfira akadtam, aki nem ül minden áldott este a tévénél. Végre tudom, mi az élet! Ne keress! A te Heléned!” Eltartott egy ideig, mire Herbert felocsúdott. — Várjon, Dexter! — szólt rám, ahogy az ajtó felé indultam. — Maradjon! Lesz egy kis munkája! Vércse Miklós fordítása KÜLÖNLEGES GYŰJTEMÉNYEK Bécsben — más világvárosokhoz képest is — sok különös gyűjtemény található. E gyűjtemények hivatalos elnevezése nem mindig árulja el, hogy végül mit talál a néző a kiállítótermekben. Van olyan ritkaság is, mint például a téglamúzeum: itt a látogató a téglakészítés hatezer éves történetével ismerkedhet. A téglakészítés múltjának vannak különös, alig ismert részletei: egy francia tégla hosszához például mindig az éppen trónon levő uralkodó lábfejéről kellett méretet venni. A bécsi tégla méretét demokratikusabban, tizenkét templomlátogató talpnyomának átlagából határozták meg. Egy másik érdekes gyűjtemény a dohánymúzeum, itt természetesen a dohánytermesztés és dohányzás története a téma. Láthatók benne dohányzásra szolgáló eszközök, amelyek egyikét-másikát — így például apáink korának egy-két dohányszelencéjét — erotikus jelenetek díszítik. I. Ferenc József császár eredeti szivarmaradványai mellett ott találhatók a dohányfüst-klistély felszerelés darabjai is. Ezeket a XVII. században orvosi műszerként alkalmazták, ugyanis pipafüsttel, a végbélen keresztül kísérelték meg a tífusz- és kolerabetegséget "kifüstölni". Az ilyen orvosi beavatkozás sikerét illetően persze nem lehetnek kételyeink. A Temetkezési Múzeumban a különböző rangú — és árú — temetések •tárgyai mellett megcsodálhatják a látogatók a tetszhalottak számára ké-KRIMi szült vészjelző-berendezéseket, amelyekkel a feltámadásuk után a sírból jelezhették, hogy még élnek. A harangmúzeumban a harangöntés mesterségéről a gondnok ad felvilágosítást, Pfunder úr — aki egykor Európa leghíresebb harangöntője volt. Létezik, még Bécsben patkómúzeum is, valamint lószerszámmúzeum — ahol a lovaglófelszerelések mellett a strucc- és bikalovaglás kellékei (strucc-kengyel, bika-kengyel stb.) is megtalálhatók. HONNAN ERED HAMUPIPŐKE CIPŐJE? Hamupipőke ősi népmeséi alak. Történetének számos változata ókori eredetű. Ma ismert meséjének cipőmotívuma is az ókorból származik, az i.e. VI. századból való Rbodopé-regéig vezethető vissza: Rhodopé, a híresen szép naukraíoszi hetéra egyszer a szabadban fürdött, s egy sas felkapta a cipellőjét a tópartról. Csőrében a topánnal elrepült egészen Memphiszig, ott aztán lepottyantotta a cipőt a fáraó elébe, akinek szívét nyomban lángra lobbantotta a kecses nő lábbeli. Kerestetni kezdte a tulajdonost, s midőn rátalált, nőül vette. Ugyan ki hitte volna e több mint kétezer éve született rege keletkezésekor, hogy a hetérából napjainkra tiszta lelkű árvalány lesz? De Hamupipőkét nem érdemes megszólni, ő ebben az ügyben is ártatlan. MIRE JÓ A KORIANDER? Ezt a nálunk sokáig elfelejtett, de mostanában ismét divatba jövő fűszert ősidők óta használják. Szó esik róla a mintegy ötezer éves Ebers-féle papiruszban, foglalkozik vele a Biblia, és Galénosz, a híres ókori orvos is. Sörök, sültek, pástétomok, pácok, savanyúságok ízesítésére használták és használják ma is. Az indiaiak, a franciák, a mexikóiak el sem tudják képzelni a konyhát nélküle. Fontos alkotóeleme a ginnek és a curry néven ismert fűszerkeveréknek is. Gyógynövényként emésztésjavító és vértisztító teákba keverik. A magyar népi gyógyászatban zergefű néven ismert. A HÉT 31
